A Covid-járvány nyomán előtérbe került az egészséges életmód jelentősége. Egy friss tanulmány szerint a testmozgást nem végzők kórházba kerülési vagy halálozási esélyhányadosa (odds ratio) 2-2,5-szerese volt a rendszeres testmozgást végzőkéhez képest (Sallis és szerzőtársai, 2021). Ettől nem független, hogy úgy tűnik, az elhízás nagyon jelentős mértékben növeli a Covid-19 súlyos lefolyásának és a halálozások kockázatát (Kass, 2020). Érdekes, hogy a kockázat-növekedést különösen 50-60 éves kor alatt figyelték meg.[1] A Covid-ban elhunyt amerikai gyermekek háromnegyedénél jegyeztek fel alapbetegséget, a túlsúly az egyik meghatározó faktornak bizonyult. Egy kutatás pedig az országok közötti eltérő Covid-halálozások tanulmányozása során jutott arra, hogy a túlsúlyosak aránya a vizsgált magyarázóváltozók közül az egyik legjelentősebb, még a népsűrűségnél is fontosabb (Gardiner és szerzőtársai, 2021).
A dohányzással kapcsolatban is hasonló megállapításokra jutottak a kutatók: a dohányzók körében nagyobb valószínűséggel alakult ki súlyos lefolyású Covid, kerültek lélegeztetőgépre a betegek, vagy hunytak el (Reddy és szerzőtársai, 2021). Covidtól független megállapítás, hogy a testmozgás az egészségünkre jótékony hatással van: például a légúti megbetegedések tüneteinek súlyosságát és hosszát is csökkenti (Grande és szerzőtársai, 2020).
Az országok fenntartható fejlődését szem előtt tartva sok közgazdász és döntéshozó hívta fel a figyelmet a GDP-n túli mérőszámok, célkitűzések, értékek fontosságára (például ENSZ, 2013). Hasonló megfontolások húzódnak meg Magyarország fenntartható felzárkózásával kapcsolatos elképzelések mögött is (Matolcsy, 2021). Különösen fontos szerepet játszhat a fenntartható felzárkózásban a népesség értékrendje, például a munka, a tudás becsülete. Ezt a gondolatmenetet érdemes továbbszőni és az értékrendbe beleérteni egészségünk becsületét is. Közérzetünkre, saját boldogságunkra gyakorolt nyilvánvalóan pozitív hatásain túl, lássuk miért is!
Egy egészségesebb népesség pozitív hatással lehet a munka termelékenységére, tehát az ország gazdasági fejlődésére (Bloom és szerzőtársai, 2019; Swift, 2011)[2]. Itt a hosszútávú hatások jelentősebbek lehetnek a rövid távon érzékelt változásokhoz képest: az egészségesebb és hosszabb élet összhatása a humántőke és az ehhez kapcsolódó fizikai tőke növekedésén keresztül évtizedek múlva (egy gyermek majdani nyugdíjbavonulására) érheti csak el a maximumát.
Az egészségtelen életmód magasabb egészségügyi kiadásokkal is járhat. Egy amerikai tanulmány például a megnövekedett éves egészségügyi kiadást egy dohányzóra átlagosan 1274-1401 dollárra, egy kórosan túlsúlyos (testtömegindex >40) személyre pedig 5467 – 5530 dollárra becsülte (Moriarty és szerzőtársai, 2012).
A népesség egészségének előmozdítását számos módon lehet segíteni. Az egyik ilyen út az egészséggel kapcsolatos magatartás megváltoztatása – amerikai kontextusban ezeket a viselkedési faktorokat találták legmeghatározóbbnak a várható élettartam és a betegségek vonatkozásában (Ramirez és szerzőtársai, 2021). Ilyen komponensek például az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a különféle betegségekre való beoltottság, a káros szenvedélyek kerülése, a szociális kapcsolatok; illetve fontosak még az egészségügyhöz való hozzáférés, támogató intézmények megléte, oktatás stb.[3]
A közmondás úgy tartja: segíts magadon, az Isten is megsegít! Ezt kiegészíthetjük azzal, hogyha megbecsüljük az egészségünket, sokat mozgunk, nem dohányzunk, nemcsak magunkat segítjük, hanem társadalmunk, gazdaságunk is hálás lehet!
Baranyai Eszter
Hivatkozások:
Bloom, D., Kuhn, M., & Prettner, K. (2019). Health and Economic Growth. Oxford Research Encyclopedia of Economics and Finance. Retrieved 20 Apr. 2021, from https://oxfordre.com/economics/view/10.1093/acrefore/9780190625979.001.0001/acrefore-9780190625979-e-36.
Gardiner, J, Oben, J, Sutcliffe, A. (2021). Obesity as a driver of international differences in COVID‐19 death rates. Diabetes Obes Metab. 1– 8. https://doi.org/10.1111/dom.14357
Grande AJ, Keogh J, Silva V, Scott AM. (2020). Exercise versus no exercise for the occurrence, severity, and duration of acute respiratory infections. Cochrane Database Syst Rev 4(4):CD010596. doi: 10.1002/14651858.CD010596.pub3.
Kass, DA (2020). COVID-19 and Sever Obesity: A big problem? Annals of Internal Medicine. https://doi.org/10.7326/M20-5677
Matolcsy, Gy (2021). Magyarország fenntartható felzárkózása. https://novekedes.hu/mag/matolcsy-magyarorszag-fenntarthato-felzarkozasa
Moriarty, James P. MSc; Branda, Megan E. MS; Olsen, Kerry D. MD; Shah, Nilay D. PhD; Borah, Bijan J. PhD; Wagie, Amy E. BS; Egginton, Jason S. MPH; Naessens, James M. ScD (2012). The Effects of Incremental Costs of Smoking and Obesity on Health Care Costs Among Adults, Journal of Occupational and Environmental Medicine 54 (3): 286-291 doi: 10.1097/JOM.0b013e318246f1f4
Ramirez, A.G., Chalela, P., Sabado‐Liwag, M.D. and Choi, K. (2021). Behavioral Determinants in Population Health and Health Disparities Research. In The Science of Health Disparities Research (eds I. Dankwa‐Mullan, E.J. Pérez‐Stable, K.L. Gardner, X. Zhang and A.M. Rosario). https://doi.org/10.1002/9781119374855.ch4
Reddy, RK, Charles, WN, Sklavounos, A, Dutt, A, Seed, PT, Khajuria, A. (2021). The effect of smoking on COVID‐19 severity: A systematic review and meta‐analysis. J Med Virol. 93: 1045– 1056. https://doi.org/10.1002/jmv.26389
Sallis R, Young DR, Tartof SY, et al. (2021). Physical inactivity is associated with a higher risk for severe COVID-19 outcomes: a study in 48 440 adult patients British Journal of Sports Medicine. Published Online First: 13 April 2021. doi: 10.1136/bjsports-2021-104080
Stormacq, C., Van den Broucke, S., Wosinski, J., (2019). Does health literacy mediate the relationship between socioeconomic status and health disparities? Integrative review, Health Promotion International, 34 (5): e1 – e17, https://doi.org/10.1093/heapro/day062
Swift, R. (2011). The relationship between health and GDP in OECD countries in the very long run. Health Econ., 20: 306-322. https://doi.org/10.1002/hec.1590
United Nations (2013). Communiqué, meeting of the high-level panel of eminent persons on the post-2015 development agenda in Bali, Indonesia, 27 March 2013, United Nations.
[1] Kass (2020) szerint ez vélhetően azért áll fenn, mert idősebb korra számos társbetegség is kialakul és ezek a társbetegségek válnak dominánssá a megnövekedett kockázat szempontjából (ezekre úgymint szívbetegségre stb. kontrollálnak a tanulmányokban). Magyarul, indirekt módon továbbra is jelentős negatív hatással van az elhízás a Covid megbetegedés kimenetelére.
[2] Számos tanulmány foglalkozik a kérdéssel nem mindig ugyanarra a konklúzióra jutva. Hasznos áttekintést ad Bloom és szerzőtársai (2019). Összességében úgy tűnik, hogy azon országok esetében, amelyek már túl vannak a demográfiai átmeneten (csökkent a gyermekek száma és a halálozási arány), az egészség javulása pozitív hatással van a gazdasági fejlődésre egészen addig, amíg egy nagyon magas várható élettartamot el nem ér az ország – onnantól átbillen negatívba a kapcsolat. Az átbillenést azzal magyarázzák, hogy nyugdíjaskorban csökkenti a mortalitást, kitolva a nyugdíjaskort és nem emelve az aktív korúak produktivitását.
[3] Az alacsony társadalmi-gazdasági státusz és a rossz egészség között jól dokumentált a kapcsolat (Stormacq, 2019), így az esetleges javaslatok kidolgozásakor különösen fontos lehet figyelembe venni a szegénységet.
