Mikor figyelnek oda a befektetők a globális felmelegedésre?

A globális felmelegedés és klímaváltozás megkerülhetetlen témája lett a mindennapjainknak és a gazdasági közbeszédnek. Nem meglepő ez a tendencia, hiszen a környezeti változások alapjaiban változtathatják meg az életünket, társadalmainkat és így a gazdaságunkat.

Ezek tükrében a befektetések területén is egyre nagyobb figyelmet kap a globális felmelegedés és annak gazdasági következménye. Hogyan alakítja át a lakáspiacot a megváltozott klíma? Hogyan fogják szabályozni és/vagy korlátozni egyes szektorok működését? Milyen új technológiák fognak megjelenni a zöldebb gazdasági működést segítendő? Csak néhány kérdés, amelyek alapjaiban befolyásolják a befektetések világát is. De kérdés, hogy mennyire veszik ezeket a hatásokat figyelembe a befektetők, és mennyire racionálisan árazzák a globális felmelegedés hatását.

Choi és szerzőtársai (2020) arra keresték a választ, hogy vajon a korlátozott figyelem mennyire befolyásolja ezeket a befektetői döntéseket. Jól dokumentált pszichológiai eredmény, hogy az embernek csak véges figyelme van, így gyakran összpontosít néhány kiemelt eseményre, hogy optimalizálja a korlátozott figyelmét. De ebből fakad az első nehéz kérdés, hogy mi hívja fel kellően az emberek figyelmét a globális felmelegedés kérdésére.

A tudományos eredmények alapján az extrém napi időjárás, azon belül is az extrém napi hőmérséklet az egyik legerősebb motorja a globális felmelegedésre irányuló figyelemnek (például Zaval és szerzőtársai, 2014; Konisky és szerzőtársai, 2016). Például, ha egy téli napon 20 fokot mérnek New Yorkban, sokkal nagyobb figyelem irányul a globális felmelegedés témájára, mint egy olyan téli napon, amikor 3 fok van. Ráadásul nem csak a figyelem nő ilyen extrém időjárási napokon, de a globális felmelegedéssel szembeni félelem is. Tehát az általános aggodalom is fokozódik a globális felmelegedéssel kapcsolatban.

Az intuitív logika ellenére az extrém napi időjárás nem egyértelmű következménye a globális felmelegedés jelenségének, mivel ez utóbbi azt jelenti, hogy az átlagos hőmérsékletnek van egy növekvő pozitív tendenciája. Igaz, ez a kicsit absztraktabb fogalom sokkal nehezebben ragadja meg az emberek figyelmét, mint egy-egy extrém hőmérsékleti érték.

Ezek alapján Choi és szerzőtársai (2020) számára adódott a kérdés, hogy az extrém időjárási viszonyok, pontosabban az extrém magas napi hőmérséklet hatására megfigyelhető-e egyértelmű elmozdulás a részvénypiacokon a szennyező cégek kárára és a nem szennyező cégek javára.

A világ 74 világvárosát és annak tőzsdei részvényeit vizsgálták meg az extrém napi hőmérsékletek függvényében, és azt találták, hogy a vártnál magasabb napi hőmérséklet egyrészt megnöveli a Google keresések számát a témában, másrészt csökkentik a szennyező cégek árfolyamát aznap és növelik a nem szennyező cégekét. Ezzel alátámasztották, hogy ezek az események nagymértékben befolyásolják az emberek figyelmét és a részvénypiacok árfolyamát.     

Összességében az eredmények azt sugallják, hogy sokkal könnyebb az emberek és a befektetők felé kommunikálni a globális felmelegedéssel kapcsolatos információkat, ha van saját közvetett tapasztalatuk. Az extrém időjárási időszakok például ilyenek lehetnek, és ezek egyértelműen felhívják az emberek figyelmét a kérdésre.

Neszveda Gábor


Hivatkozások:

Choi, D., Gao, Z., & Jiang, W. (2020). Attention to global warming. Review of Financial Studies33(3), 1112-1145.

Konisky, D. M., Hughes, L., & Kaylor, C. H. (2016). Extreme weather events and climate change concern. Climatic change134(4), 533-547.

Zaval, L., Keenan, E. A., Johnson, E. J., & Weber, E. U. (2014). How warm days increase belief in global warming. Nature Climate Change4(2), 143-147.


Főoldali kép forrása: pixabay.com