A jelenleg is zajló orosz-ukrán háború fényében (vagy árnyékában?) talán szükségtelen ecsetelni, hogy a geopolitikai konfliktusok jelentős gazdasági károkat okoznak, és gyakran nemcsak a hadviselő felek gazdaságában, hanem sok más közvetetten érintett országban is. Az is biztonsággal kijelenthető, hogy az elmúlt évszázadban a GDP legnagyobb kilengéseit jelentős részben háborúk és az azokat követő újjáépítések okozták.
Hogyan mérhető meg a geopolitikai események, kockázatok gazdaságra gyakorolt hatása? Erre a kérdésre ad egy megoldást Dario Caldara és Matteo Iacoviello az American Economic Review-ban minap megjelent tanulmányukban (Caldara és Iacoviello, 2022).
A szerzők első lépésben létrehoznak egy indexet, amely a geopolitikai kockázatokat számszerűsíti. Ehhez az automatizált szövegelemzés vagy más néven szövegbányászat (text mining) eszközét használják. Számítógépes algoritmusuk a legnagyobb angol nyelvű napilapok (New York Times, Washington Post stb.) híreit fésüli át szisztematikusan egészen 1900-ig visszamenőleg olyan szavakat, szókapcsolatokat keresve, amelyek növekvő geopolitikai kockázatokra utalnak (például „háború”, „nukleáris fegyver”, „terror”, „blokád” stb.). Az ilyen tartalmú cikkek aránya lesz végül a geopolitikai kockázat (geopolitical risk, GPR) indexe.
A geopolitikai kockázat indexének alakulása 1900-tól napjainkig
Forrás: Caldara és Iacoviello (2022), 3. ábra
A fenti ábra tanúsága szerint az index jól ragadja meg a nagyobb geopolitikai eseményeket (világháborúk, koreai háború, World Trade Center elleni támadás stb.). Az értékét természetesen nem ez adja, ugyanis a jelentősebb háborúkat, terroreseményeket könnyű lenne felsorolni, és pusztán ez alapján készíteni egy indikátort. Ami miatt a GPR nagyon hasznos lehet, az az, hogy egyrészt ezen események relatív súlyát is számszerűsíteni tudja. Az ábráról például leolvasható, hogy a két világháború kitörésével nagyjából kétszer olyan intenzíven foglalkozott a korabeli sajtó, mint a 2003-as iraki háborúval. Ha ez a metrika jól adja vissza, hogy a gazdasági szereplők számára milyen mértékben növelték ezek az események a jövővel kapcsolatos bizonytalanságot, pontosabb képet kaphatunk a döntéseiket meghatározó tényezők fontosságáról.
További előnye az indexnek, hogy nem feltétlenül egy adott esemény realizálódását jelzi, hanem bizonyos esetekben egy kockázat felbukkanását, ami azért fontos, mert a beruházási döntéseket a jövőre vonatkozó várakozások formálják, és egy háború kitörésének lehetősége lehet közel akkora hatású, mint maga a háború.
Végül az is nagyon fontos, hogy olyan kisebb geopolitikai fejlemények hatását is rögzíti, amely évtizedekkel később esetleg a feledés homályába merült, de akkor jelentős mértékben rontotta az üzleti légkört.
A szerzők ezután egy empirikus modellben használják fel az indexet, és megbecslik, hogy a geopolitikai kockázatok megugrása hogyan hat a gazdaságra. Eredményeik nem különösebben meglepőek – a beruházások, a felhasznált munka, a tőzsdeindex és a kamatok legalább két évre visszaesnek –, de visszaigazolást adnak arra vonatkozóan, hogy az általuk konstruált mutató ténylegesen azt ragadja meg, amit kell. Ezen felül azt is megmutatják, hogy az extrém nagy gazdasági visszaesés valószínűsége is jelentősen megnő a geopolitikai kockázatok növekedése következményeként.
A GPR index kétszórásnyi növekedésének hatása különböző gazdasági változókra
Forrás: Caldara és Iacoviello (2022), 9. ábra
Remélem, hogy a geopolitikai kockázatok indexe a jövőben alacsony szintre süllyed, és tartósan ott maradva egy unalmas indikátorrá változik, azonban az emberi természetet ismerve ez nem túl valószínű. Mindenesetre már van egy hasznosnak tűnő eszközünk annak előrejelzésére, hogy a dolgok rosszra fordulása esetén milyen méretű gazdasági lassulás, visszaesés várható.
„A háború kártékony, és nemcsak a legyőzött, a győztes számára is.” (Ludwig von Mises)
Vonnák Balázs
Hivatkozások:
Caldara, Dario és Matteo Iacoviello. 2022. “Measuring Geopolitical Risk.” American Economic Review, 112 (4): 1194-1225.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
“A háborúk ára: geopolitika és gazdasági aktivitás” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások letiltva.