Emelkedő árak, emelkedő hozamok: miként hat az infláció a részvények hozamaira?

Befektetési döntések során rengeteg dolgot figyelembe kell vennünk, de egyet biztosan: miként fog alakulni az infláció? Erről való vélekedésünket pedig nagyban befolyásolja, hogy milyen híreket kapunk az áremelkedés aktuális alakulásáról. Az azonban kevésbé tisztázott kérdés, hogy milyen irányba változik a piac mindezek fényében, és milyen csatornákon keresztül fejti ki hatását az inflációs várakozás a hozamokra.

Egészen bizonyosan érdemben befolyásolja egy adott befektetés értékét a jövőbeli infláció, de ennek több oka is van. Ugyanazon várható nettó kifizetés kevésbé lesz értékes magasabb infláció mellett, így máris kevésbé értékes befektetni, ami miatt negatív korrelációt várnánk az infláció és a részvényhozamok között. Azonban érdemes észben tartani, hogy egy részvény értékét a várható kifizetések adják, amit reáleszközök generálnak, így vélhetően hosszú távon a kifizetések növekednek az inflációval együtt. Ezzel kiegészítve már inkább arra számíthatunk, hogy nem lesz kapcsolat az inflációs várakozások és a hozamok között, de a magasabb jövőbeli infláció eltérő kockázatot is jelent. Például bizonytalanná válhat a jegybank jövőbeli kamatpolitikája, ami növeli a kockázatokat. Másik oldalról viszont a növekvő infláció okán lecsökken annak a valószínűsége, hogy a gazdaság deflációs csapdába kerüljön, ami egy pozitív hír a befektetők számára. Kérdés, hogy miként állnak a befektetők ezekhez a kockázatokhoz, azaz miként alakul a kockázati prémium az infláció emelkedésekor?

Chaudharry és Marrow (2022) cikke azt a kérdést járja körül empirikusan, hogy az említett hatások eredőjeként miként reagálnak a részvényárak az inflációs várakozások alakulására, és melyik csatorna mennyire játszik kulcsszerepet a folyamatban. A cikk több újdonságot is tartalmaz. Először is napi adatokat alkalmaz. Az inflációs várakozások napi alakulását az inflációindexált és nem indexált állampapírok hozamának különbségével proxizzák, ami éppen a kockázatsemleges inflációs várakozást adja meg. Az alacsony likviditás miatt a számításokat swapügyletekből származtatott várakozással is elvégzik, de az eredményeik egyetlen esetben sem mutattak érdemi eltérést.

Az első kérdésre a válasz viszonylag gyorsan tisztázható: a 10-éves inflációs várakozások 1 bázispontnyi emelkedése átlagosan 11,2 bázispontnyi emelkedéssel jár együtt a részvényhozamokban ugyanaznap, vagyis emelkedik az árfolyamuk. De nem csak a hosszútávú várakozások számítanak: a rövidebb távú (5-éves) várakozásokra a hozamok némileg még erősebben is reagálnak (11,4 bázispont). Ez az eredmény a 2000-es évektől tekintve a 2008-as válságot leszámítva stabilnak tekinthető, az infláció emelkedésére eltérő mértékben, de mindig növekedéssel reagáltak a részvényhozamok. Továbbá keresztmetszetben is robusztus az eredmény: minden iparágban pozitív korreláció figyelhető meg az infláció növekedése és a részvényhozamok között.

A tanulmány második kérdése, hogy az egyes csatornák mekkora mértékben játszanak szerepet az infláció hozamokra való hatásában. Ehhez a szerzők azon napok megfigyeléseit alkalmazzák, amikor új inflációs adatot tesz közzé a Bureau of Labor Statistics. Az aktuális inflációs adat ugyanis biztosan érdemben befolyásolja az inflációs várakozásokat (az inflációs várakozások változásának variabilitása szignifikánsan magasabb ezeken a napokon), de más fundamentális információt nem tartalmaz. Az előzőekben leírt eredmények érdemben nem változnak, továbbá a becsült hatásokat később nem követi korrekció, így kijelenthető, hogy az aktuális inflációs mutatót fundamentális információnak kezeli a piac.

A hatásmechanizmust egy regressziós útelemzéssel vizsgálják a szerzők. Elsőként kétváltozós modellel becslik az inflációs várakozások hatását a részvényhozamokra. Második lépésben kontrolállnak a reálhozamok változására is, így kinyerik a cash flow és a kockázati prémium hatását. Ezt követően kontrollálnak az osztalékok várható növekedésére is, amellyel tisztán a kockázati prémium hatásához jutnak a szerzők. A három hatás összehasonlításából pedig megkapható, hogy mely csatorna mennyire játszik szerepet a részvényárak alakulásában. Az így kapott eredmény szerint a részvényhozamok növekedését 2,6 százalékban a reálhozam, 15,6 százalékban a cash flow és 81,8 százalékban a kockázati prémium okozza.

Az inflációs adatok megjelenésekor tehát erősen megváltoznak az inflációs várakozásokról való vélekedések, aminek következtében a részvények árfolyama emelkedik. Ennek legfőbb forrása pedig nem más, mint a csökkenő kockázati prémium, ami abból adódik, hogy a deflációs csapdába kerülés valószínűsége lecsökken. Mivel azonban a deflációs kockázat – egyelőre úgy tűnik, – a múlté, könnyen lehet, hogy ismét változik az inflációs kilátások és a részvényhozamok közötti kapcsolat.

Granát Marcell

MNB, oktatási és kutatási szakértő

Granát Marcell a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte MSc fokozatát közgazdasági elemző szakon. Korábban adatelemzőként dolgozott, az MNB-be pedig 2022 elején érkezett. Egyetemi évei alatt aktívan vett részt kutatásokban, statisztika és ökonometria oktatásban, illetve TDK dolgozatok készítésében. 13 társ-, illetve egyéni szerzős dolgozatának jelentős része módszertani, adatgyűjtési kérdésekkel foglalkozott. Fő kutatási területei: statisztika, ökonometria, gépi tanulás, szövegelemző eszközök.


Hivatkozások:

Chaudhary, M., & Marrow, B. (2022). Inflation Expectations and Stock Returns (SSRN Scholarly Paper Sz. 4154564). Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.4154564


Főoldali kép forrása: pixabay.com

Emelkedő árak, emelkedő hozamok: miként hat az infláció a részvények hozamaira?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások letiltva.