Kína mégsem előzi meg az USA-t?

Az Egyesült Államok gazdaságának a méretét közép- és hosszú távon is reálisan egy ország gazdasága közelítheti, illetve haladhatja meg: Kínáé. Ennek az eseménynek az időpontjáról és mikéntjéről már évtizedek óta hangzanak el előrejelzések és jóslatok. Legutóbb, 2020 novemberében Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság Elnöke mondta azt, hogy 2020 és 2035 között az ország megduplázhatja a bruttó hazai össztermékét (GDP), ami jó eséllyel azt jelentené, hogy Kína gazdasága méretét tekintve megelőzné Amerikáét.

Mindezen várakozások ellenére ennek a megvalósulása valahogy sohasem került kézzelfogható közelségbe. Az utóbbi időben pedig az elmúlt évek gazdasági folyamatai, illetve demográfiai változásai több közgazdászban és megfigyelőben kétségeket támasztottak azzal kapcsolatban, hogy ez egyáltalán bekövetkezik-e.

Mik a fordulat feltételei?

Mik a feltételek ahhoz, hogy ez a fordulat bekövetkezzen, és mit mondanak el a két ország adottságai e lehetőség bekövetkezéséről? [1] Kína lakossága jelenleg körülbelül 4,2-szerese Amerikáénak, így, ha az egy főre jutó GDP-je elérné Amerikáénak az egynegyedét, akkor már megtörténne az élen a helycsere.

Azonban a gazdasági növekedés mellett van két másik fontos tényező is, amelyek befolyásolják ezt a folyamatot, és amelyeket jóval nehezebb előre jelezni, mint a növekedést. Ez a két ország között érvényben lévő piaci valutaárfolyam, illetve a két ország termékeinek és szolgáltatásainak az árai. Jelenleg ezek az árak jórészt még jelentősen alacsonyabbak Kínában, mint Amerikában.

Ha az ország termelékenysége tovább növekszik, és közelít Amerikáéhoz, akkor az árszínvonal is közelíteni fog vagy egy magasabb infláció, vagy egy erősödő valuta (vagy mindkettő) révén. Ez a két tényező nem elhanyagolható, a (reál) növekedéshez hasonló mértékben járulhat hozzá Kína gazdaságának a felzárkózásához, és így ezek együttesen határozzák meg, hogy Kína gazdasága megelőzi-e Amerikáét, és ha igen mikor.

A felzárkózás megtorpant

Azonban a fenti gondolatmenet csak a felzárkózási folyamat mögötti elmélet. Az utóbbi évek gazdasági folyamatai ennek gyors lassulását mutatják. A fent említett három tényezőből a gazdasági növekedés már több mint tíz éve csökkenő tendenciát mutat, ezen felül pedig a közelmúltban újabb, a felzárkózást rövid és középtávon lassító tényezők jelentek meg a kínai gazdaságban.

Az egyik a koronavírus elleni szigorú politika, amely nagyon nagy költségekkel járt mind közvetlenül, mind közvetve, hiszen olykor több milliók munkába járásának megakadályozása komoly fennakadásokat okozott a gazdasági tevékenységben, különösen az ipari termelésben. Egy másik ilyen tényező magával az Amerikai Egyesült Államokkal szemben kirobbant technológiai háború, amelynek keretében az amerikai kormány széleskörű kiviteli tilalmat vezetett be Kínával szemben, amely a legfejlettebb technológiákat érinti, és amely megakadályozhatja az országot abban, hogy hozzájusson például a legfejlettebb félvezetőkhöz. Ez pedig jelentősen lelassíthatja bizonyos iparágak fejlődését, mert Kína nem rendelkezik azokkal a technológiákkal, kifejlesztésük pedig időbe telik és erőforrásokat igényel.

A harmadik ilyen tényező az ingatlanpiac visszaesése és az ingatlanfejlesztők pénzügyi problémái. 2021-ben még hatalmas összterületű ingatlan került eladásra, de a fejlesztők eladósodása, ami például az Evergrande csődjéhez is vezetett, és a piac tetőzése miatt 2022-re már nagymértékben visszaestek az eladások. A középtávú kilátások pedig nem kecsegtetnek fellendüléssel: az urbanizáció lassulásával és a népesség csökkenésével az ingatlaneladások csökkenő tendenciája várhatóan folytatódik.

Kína népessége már csökken

És itt érkezünk el ismét a kínai (és minden) gazdaság abszolút méretét nagyban befolyásoló tényezőhöz, a népesség méretéhez, amelynek alakulása hosszú távon is kétségessé teszi, hogy Kína gazdasága megelőzi-e Amerikáét. 2022-ben Kína népessége 60 év után először csökkent, ami a kezdete egy népességcsökkenési folyamatnak, és amely hosszú távon nagyban befolyásolni fogja a kínai gazdaság növekedési képességeit.

A csökkenéshez nagy mértékben járult hozzá a valaha mért legalacsonyabb születési ráta, amelynek gyors visszaesésével kapcsolatban széles körben elfogadott nézet, hogy az ország szigorú koronavírus-járvány elleni intézkedései tovább gyorsították azt. Emellett tavaly a halálozási arány is a legmagasabb értéket érte el 1970 óta. Ezen folyamatok eredményeképpen ez a negatív demográfiai fordulat a korábban vártnál hamarabb következett be. Az ENSZ előrejelzései szerint Kína népessége a jelenlegi 1,41 milliárd főről 2050-re 1,31 milliárd főre, az évszázad végére pedig 767 millió főre zsugorodik majd.

A fenti példához hasonlóan, 2050-ben, amikor Amerika népessége az előrejelzések szerint 375 millió lesz (most 338 millió), a jelenlegi 4,2-szeres népeségarány 3,5-szeresre csökken, és akkor már nem lesz elég az egy főre jutó GDP negyede Kínának Amerikához képest ahhoz, hogy méretében meghaladja annak gazdaságát. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a termelékenység növekedésének a gazdasági növekedés fő motorjává kell válnia, és ki kell pótolnia a népesség csökkenéséből származó gazdaságzsugorító hatást. Összességében az itt felsorolt rövid és hosszú távú tényezők azok, amelyek számos megfigyelőt arra a következtetésre juttattak, hogy ez a hosszú ideje várt, és folyamatosan a távolabbi jövőbe prognosztizált fordulat sohasem fog bekövetkezni.

A növekedés ismét a középpontban

Természetesen itt is érvényes a mondás, hogy sohase mondd, hogy soha. Kínának és különösen a kínai vezetésnek mind gazdasági mind pedig politikai szempontból mindennél fontosabb a gyors gazdasági növekedés fenntartása. A 2022-es 3 százalékos növekedés 2020-at, a koronavírus járvány kitörésének évét kivéve 1976 óta a legalacsonyabb volt, és messze elmaradt a kormány 5,5 százalékos céljától. Ez volt az egyik komoly tényező, amelyik arra kényszerítette a kínai kormányt, hogy 2022 végén felhagyjon a szigorú járvány elleni intézkedéseivel. Kissé ironikus módon, ez a lépés a nagyszámú megbetegedés és haláleset miatt rövid távon további fennakadásokat okozott és okozhat a gazdaságban, hosszabb távon azonban elengedhetetlen a gazdaság újbóli gyors növekedési pályára állításához.

Emellett számos más növekedést támogató intézkedést is várhatóan bevezet majd a kormányzat, hogy már 2023-ban elérje a 6 százalékos vagy annál nagyobb mértékű növekedést, amit megfigyelők szerint célul tűz majd ki. Mindezek ellenére és a fentebb vázolt, a kínai gazdaság növekedését visszafogó tényezők fényében továbbra sem elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy a fordulat, amikor Kína gazdasága megelőzi Amerikáét, csak egy gazdaságtörténeti eshetőség marad.

Malatinszky Gábor

MNB Intézet, mesteroktató

Malatinszky Gábor 2001-ben végzett a Kobe-i Egyetemen, Japánban. Makrogazdasági elemzőként éveket töltött japán brókercégeknél, ahol a japán gazdaság elemzésével foglalkozott. Hazatérte után a DZ Banknál folytatta pályáját feltörekvő gazdaságok makroelemzőjeként. 2016-ban a Barcelonai Autonóm Egyetemen kezdte meg PhD tanulmányait, amelyeket 2018-tól a Bécsi Egyetemen folytat. 2021 decemberében csatlakozott az Magyar Nemzeti Bankhoz, 2022-től pedig az MNB Intézet mesteroktatója.


[1] Az itt szóban forgó gazdasági méret a vizsgált gazdaságokban az adott időszak árain számolt és a nemzetközi valutapiacokon érvényben lévő árfolyamokon közös valutára (amerikai dollárra) átváltott GDP-t jelenti. Vásárlóerő paritásban mért GDP-t tekintve, ahol mindkét ország termelését ugyanazon nemzetközi árakat használva összesítik, Kína már megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat.


Főoldali kép forrása: pixabay.com

Kína mégsem előzi meg az USA-t?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások letiltva.