A közgazdaságtan egyik legszebb felismerése, hogy az emberek – legyenek akár háztartások, vállalatok vagy kormányok – reagálnak az ösztönzőkre. De mi történik akkor, ha az ösztönző nem pénz, nem adó, nem támogatás, hanem… egy születési dátum?
Ignacio Palacios-Huerta, a London School of Economics professzora, publikációjában egy különleges kérdésre keresett választ: vajon a szülők – különösen azok, akik maguk is sportkarriert futottak be – tudatosan időzítik-e gyermekeik születését annak érdekében, hogy azok előnyből induljanak az élet versenyében (Palacios-Huerta, 2024)?
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Ők idősebbek, érettebbek, fejlettebbek – és ez a különbség már egészen kis korban is döntő lehet. Aki januárban születik, az gyakran fizikailag és mentálisan is előrébb tart, mint decemberi társai. Ez az úgynevezett „relatív életkor hatás”.
A spanyol labdarúgásban például a január 1-jei korhatár miatt a profi játékosok között jelentősen felülreprezentáltak az év első negyedében születettek. Ez nem meglepő: a kiválasztás már gyerekkorban elkezdődik, és a „nagyobb, erősebb, gyorsabb” gyerekek hamarabb kerülnek be az elitképzésbe.
Palacios-Huerta (2024) kutatása azonban nem állt meg itt. A spanyol labdarúgók szövetségének (AFE) adatbázisát felhasználva azt vizsgálta, hogy a volt profi és félprofi focisták gyermekeinek születési dátuma eltér-e a spanyol népesség átlagától.
Az eredmény megdöbbentő: azok a játékosok, akik saját bőrükön tapasztalták meg a „rossz” születési dátum hátrányát (például augusztus és december között születtek), szignifikánsan nagyobb arányban időzítették gyermekeik születését az év első negyedére. Minél „rosszabb” hónapban született az apa, annál valószínűbb, hogy a gyermeke „jó” hónapban született.
Ez a viselkedés különösen erős volt a félprofi játékosok körében – azoknál, akik „majdnem” eljutottak a legmagasabb szintre, de talán épp egy kis hátrány miatt nem sikerült nekik. A profi játékosoknál ez a hatás nem volt kimutatható – talán mert ők úgy érzik, hogy a tehetség úgyis utat tör magának.
1995-ben a FIFA megváltoztatta a korosztályos versenyek korhatárát: augusztus 1. helyett január 1. lett az új cutoff dátum. Ez kiváló lehetőséget adott arra, hogy megfigyeljük: vajon a szülők reagálnak-e erre a változásra?
Palacios-Huerta (2024) válasza: igen. A szabályváltozást követő években jelentősen megnőtt a január–március között született gyerekek aránya a focisták gyermekeinél – miközben a teljes népességben nem történt változás. Ez erős bizonyíték arra, hogy a szülők tudatosan időzítették a fogantatást.
De miért csak bizonyos szülők reagálnak így? A szerző egy érdekes pszichológiai magyarázatot kínál: a „szaliencia” elméletét. Eszerint azok a szülők, akik „majdnem” elérték a profi szintet, de végül nem sikerült nekik, hajlamosabbak a kudarcukat külső tényezőknek – például a születési dátumnak – tulajdonítani. Ez az élmény mélyen bevésődik, és amikor gyermeket vállalnak, ez az emlék aktiválódik – és döntést befolyásol.
A kutatás kiterjedt a gyerekek iskolai teljesítményére is. Az év elején született gyerekek nemcsak a sportban, hanem az iskolában is jobban teljesítettek – magasabb átlaggal zárták az általános iskolát, és jobban szerepeltek az egyetemi felvételin. Ez megerősíti azt a közgazdasági és pszichológiai irodalmat, amely szerint a korai előnyök hosszú távon is fennmaradhatnak.
Palacios-Huerta (2024) tanulmánya egyszerre szól a közgazdaságtan klasszikus ösztönzőelméletéről és a család szerepéről a humántőke-átadásban. A szülők nemcsak iskolát, sportklubot vagy lakóhelyet választanak tudatosan – hanem akár a születés időpontját is. Ez a kutatás új dimenziót nyit a családi döntések vizsgálatában, és arra emlékeztet minket: a „véletlen” születés gyakran nem is olyan véletlen.
Petróczy Dóra Gréta
Hivatkozások:
Palacios-Huerta, I. (2024). Birth timing and the intergenerational transmission of human capital. Journal of Human Capital, 18(1), 194-226.
Borítókép: unsplash.com
“A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások letiltva.