A jegybankok egyre intenzívebben használják a közösségi médiát kommunikációs célokra. A kulcskérdés az, hogy akit eddig sem érdekelt a monetáris politika, azt vajon el lehet-e érni az X-en (korábban: Twitter). Az empirikus evidencia vegyes.
Kategória: Társadalom
Futóturizmus: a világ élmezőnye és Budapest lehetőségei
A futás sokáig nehezen volt értelmezhető gazdasági szempontból. Túl hozzáférhető volt, és túl kevés infrastruktúrát igényelt ahhoz, hogy klasszikus iparágként tekinthessünk rá. Ma azonban már a futás köré szerveződő események városi léptékben érdemi gazdasági jelentőséggel bírnak.
Legnépszerűbb írásaink voltak 2025-ben
2025-ben a mesterséges intelligenciáról, az egyetemi rangsorokról, a születés időzítéséről és a pénzről egyaránt szívesen olvastak olvasóink. A legnépszerűbb témának mégis az bizonyult, hogy mennyit tudunk tankolni a pénzünkből.
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születését az év elejére?
AI vagyok, segíthetek?
Szeretjük-e, ha egy chatbot intézi ügyeinket? Megbízunk-e a mesterséges intelligenciában? Egyáltalán lesz-e más választásunk a jövőben, mint megbízni benne?
Egy zöldrefestési botrány egészségügyi hatásai: károsanyag-kibocsátás a klímaváltozáson túl
A világon talán a leghírhedtebb zöldrefestési eset a Volkswagen csoport 2015-ben napvilágot látott dízel botránya. Egy nemrég megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen egészségügyi hatásai voltak a szennyező autóknak a környező lakókra.
Legnépszerűbb írásaink voltak 2024-ben
2024-ben az Economania olvasóit az influenszerek, a kerékpárlopás, a női sportok, a mesterséges intelligencia és az iparpolitikák érdekelték leginkább.
Nők az üzleti életben: sikerek, korlátok és lehetőségek
A nők munkaerőpiaci helyzetében jelentős előrelépések tapasztalhatóak az elmúlt évtizedben, azonban a teljes egyenlőség elérése még nagyon távolinak tűnik. Hol tart a világ a folyamatban, és milyen lépések szükségesek a nők gazdasági szerepének további erősítéséhez?
SZJA 1% – mire ad a magyar?
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékát egy 1996-os törvény értelmében van lehetőség felajánlani. Ez az egyetlen módja annak, hogy egy állampolgár közvetlenül „beleszóljon” az állami költségvetésbe. Kinek adnak szívesen a polgárok?
A gen AI-forradalom munkapiaci következményei és az adatvédelem egyensúlya
Mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról? Félnek tőle, vagy szeretik? A BIS friss tanulmánya ezekre a kérdésekre keresi a választ egy, az amerikai lakosság körében végzett felmérésre támaszkodva.









