Economania blog
Nagy szaktudással rendelkező kutatók is követhetnek el banális tévedéseket, amelyek következménye akár a társadalom egészére kihathat. Hány végzetes hiba maradt észrevétlen a publikált szakirodalomban? Mennyire támaszkodhatunk tudományos eredményekre döntéshozóként? Mit tehetünk a tudományos eredmények megbízhatóságának növelése érdekében?
Ahogy egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert életünkben a virtuális terek, úgy kúszik be az információs hadviselés az emberek gondolati és érzelmi tereibe is. A szívekért és az elmékért folytatott harc még csak most kezdődik igazán.
Korunk geopolitikai és világgazdasági makettje omladozik, és ezzel párhuzamosan komoly átalakulásokon megy keresztül. Mindezzel együtt jár az ősi emberi vágyakozás az újra, az eljövendőre, korunk problémáinak megoldására. Jöhet-e egyáltalán valamiféle megújulás? George Friedman könyvében válaszokat találhatunk erre a kérdésre.
Egy írónő anyák napjára professzionális nagytakarítás megszervezését kérte a férjétől. A férj, miután túl drágának találta a szolgáltató céget, kitakarította a fürdőket, és közben megismerkedett a láthatatlan munkával.
Az alacsony mobilitás konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jómódúaknak elvileg nem áll közvetlen érdekében a mobilitás növelése, holott abból az egész társadalom profitálhat.
A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése sokakból aggodalmat vált ki: attól tartanak, hogy a gépek térnyerése tömeges munkanélküliséget fog kirobbantani. A történelemben azonban nem először fordul elő, hogy drasztikusan megváltoznak a munkakörülmények.
A demográfiai trendek lassan, de biztosan rendezik át a társadalmi, gazdasági viszonyokat. Mik lesznek a legfontosabb változások ebben az évszázadban? Korábbi írásainkból szemezgetünk.
A technológiai optimizmus az az elképzelés, miszerint a tudomány és a technológia minden jelentős társadalmi és környezeti kihívást meg fog tudni oldani anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolnunk növekedési modelljeinket. És bár az anyagi innováció valóban kulcsfontosságú a fejlődéshez, jelenleg kulturális értelemben vagyunk lemaradva.
Az egyenlőtlenség kérdéskörének fontosságát az a felismerés adja, hogy egy gazdaság működése nem függetleníthető annak társadalmi-politikai beágyazottságától. Blogunkon számos szempontból közelítettük már meg a problémát. Ezen írásokból emelünk ki most néhányat.
Markus Brunnermeier szerint a válságoknak nem ellenállni kell, hanem megtanulni gyorsan túljutni rajtuk. Reziliencia a rezisztencia helyett.