Egyre több pénzügyi eszközt használnak a háztartások. Ezekre nem is mindig tekintenek pénzügyi eszközként, pedig akár néhány évtizedre is meghatározhatja egy ügyfél anyagi helyzetét egy-egy választás.
Pénzügyi tudatosság – kulcs a XXI. századhoz
Szerző: Banai Ádám
2008-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg MSc fokozatát Pénzügyi befektetéselemző és kockázatkezelő szakon. Doktori fokozatát ugyancsak a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte a Gazdálkodástani Doktori Iskolán. 2008 nyarán kezdte pályafutását a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási területén elemzőként. 2013 és 2017 között főosztályvezetőként irányította az Alkalmazott kutatás és stresszteszt főosztály munkáját. 2017-ben lett a Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója. Munkája során a hazai és a regionális bankrendszert érintő kérdések szinte minden területével foglalkozott. A bankrendszer kockázatait, helyzetét felmérő elemzések mellett nagyobb lélegzetű kutatásokat készít, amelyek segítik a bankrendszerrel kapcsolatos policy-döntéseket, illetve a szabályozások kialakítását.
Lakásár-boom: jó a bankoknak?
A válság utáni jelentős visszaesés után szinte az egész kontinensen fokozatosan magához tért a lakáspiac, és elsősorban az utóbbi 3-4 évben trendszerűen emelkedni kezdtek a lakásárak. Bár a fedezetérték növekedése csökkenti a potenciális veszteségeket, hamis biztonságérzetet is kelthet. A hitelezők így túlzott kockázatot vállalnak, ami az árak drasztikus csökkenése esetén jelentős veszteségeket okoznak.
Még mindig a válság okai…
A gazdasági világválsággal kapcsolatos egyik legfőbb általános vélekedés, hogy kitörésének fő oka az úgy nevezett „subprime” hitelezés elterjedése volt. Vagyis a bankok olyan hitelfelvevőket hiteleztek, amelyek hitelképessége alacsony volt. Az újabb tanulmányokban azonban egyre erőteljesebben jelenik meg ennek az álláspontnak a cáfolata.