Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
Bár 2020. alapvetően a koronavírus-járványról szólt, olvasóink nem csak az azzal kapcsolatos írásainkat olvasták szívesen: népszerű téma maradt a kriptopénzek világa, a viselkedési közgazdaságtan és a heterodox közgazdasági elméletek is. Ebben a bejegyzésben a 7 legolvasottabb idei írásunkat mutatjuk be röviden.
Az amerikai állampapírokat érintő két zavar mögött részben strukturális változások állnak. A hedge fund szektor bizonyos szegmensei jobban el voltak adósodva és/vagy felerősítették a piaci folyamatokat.
Az elmúlt hetekben ismét bebizonyosodott az az alapvető tézis, hogy globális szinten kizárólag a Fed játssza a „végső hitelező” szerepét, a világ még mindig dollárközpontú. Az, hogy a világ elegendő dollárlikviditáshoz jutott-e, és tehet-e a Fed még bármit is a gazdasági lassulás megakadályozására, majd kiderül.
Az elmúlt napokban a jelzáloghitel REIT-ektől volt hangos a nemzetközi pénzügyi sajtó, egyes cikkek egyenesen a válság epicentrumába helyezik őket. Mit érdemes róluk tudni?
A következő összeomlást könnyen az okozhatja, hogy a gazdasági szereplők közül sokakat jellemez a túlzott önbizalom és az önámítás. Ez különösen veszélyesnek tűnik a klímaválsággal és a koronavírussal kapcsolatban.
Tavaly ősszel komoly piaci turbulenciát okozott, hogy egy szeptemberi napon hirtelen kevésnek bizonyult a dollárlikviditás. Mit mutattak a korábbi becslések és miből adódhatott az eltérés?
Volt olyan időszak, amikor a nyíltvégű ingatlanalapok portfólióiban az ingatlanbefektetések kisebbségben voltak. Miért fordulhat elő, hogy magas a nem ingatlanok aránya?
2019 legnépszerűbb írásait szedtük csokorba. Ez a felsorolás nem csak blogunkról, hanem az olvasókról is szól: mit tartottunk mi és az olvasók a legfontosabb témáknak?
A Minsky-pillanatot eddig a túlhitelezési lufi kipukkanásához kötötte a szakirodalom, de az angol jegybank kormányzója szerint a klímaváltozás is elvezethet egy gyors és radikális pénzügyi összeomláshoz.
A prudenciális politika mindig is ki volt téve erős érdekcsoportok lobbitevékenységének, amelyek a szabályozás visszafogását szorgalmazzák. A szabályozónak azonban a társadalmi optimumot kell szem előtt tartania. Vajon hol van ez az optimum a tőkekövetelmény esetében?