Az érzelmek hatása a tőkepiacokon

Szinte mindenki elfogadja, hogy a piacokon vannak pozitívabb és negatívabb hangulatok. A pozitív piaci hangulatban az emberek úgy érzik, hogy folyamatos növekedés várható, és nem lesz belátható időn belül komolyabb probléma. Mondhatni, kialakul egy pozitív érzelmi állapot, ami uralja a közgondolkodást. Pesszimista hangulatban az emberek kerülik a kockázatokat, és úgy vélik, hogy folyamatosan romlani fog a helyzetük, és szintén érzelmi hatások miatt túl negatívan ítélik meg a lehetőségeket.

Annak ellenére, hogy elfogadott és intuitív, hogy van pozitív és negatív piaci hangulat, ezt nagyon nehéz számszerűsíteni, és még nehezebb ennek gazdasági hatását elemezni. Viszont erre vállalkozott Baker és Wurgler (2006).

Több megközelítés is létezik a piaci hangulat mérésére. Az egyik, hogy kérdőívekkel rákérdeznek az emberek várakozásaira és hangulatára. Természetesen ilyen esetekben mindig kérdés, hogy mennyire őszinte válaszokat kapnak a kutatók. Ezért szokták figyelni azt is, hogy mennyi pénz áramlik be a befektetési alapokhoz vagy, hogy milyen nagy a forgalma a tőzsdéknek, mivel ezek mind arra utalnak, hogy extrém érdeklődés alakul ki a tőkepiacok iránt. Emellett az újonnan bevezetett részvények (IPO) száma is jelzi, hogy mennyire aktív a tőkepiac, és mennyi figyelem hárul a tőkepiacokra. Végül az osztalék és a piaci ár hányadosa is egy elfogadott közelítés arra, hogy mennyire kockázatvállalók a befektetők.

Mindezek figyelembevétele mellett Baker és Wurgler létrehozták saját érzelmi állapotot felmérő, piaci hangulatot mérő változójukat (szentiment index). Ez a mérőszám jól tudta megragadni a piaci hangulatot, és jellemzően akkor vesz fel magas értéket, amikor az emberek maguk is úgy vélik, hogy pozitív lehetett a hangulat, mint például a 2006 körüli évek, és például alacsony értéket vesz fel a válság kitörése utáni időszakban. Viszont ez önmagában nem meglepő, hiszen pontosan az ezeket az időszakokat jellemző összefüggések alapján lett létrehozva ez a piaci hangulat mérőszám. Az a kérdés, hogy előrejelző képessége is van-e ennek a mérőszámnak.

Azt találták, hogy egyértelműen nagyon erős hatása van a tőkepiaci folyamatokra az érzelmeket ezen a módon megragadó piaci hangulat változónak. Elsősorban ez a szám jól jelzi előre a tőzsdék várható hozamát. Ha nagyon pozitív a piaci hangulat, akkor jellemzően nagyon magas áron is hajlandók az emberek befektetni, így a várható hozam alacsony, míg pesszimista hangulat esetén ellenkezőleg. Másodsorban nagyon jól jelzi azt is előre, hogy mikor érdemes az emberi irracionalitásra építeni. Azok a kereskedési stratégiák, amelyek leginkább a viselkedési közgazdaságtani vagy a gazdaságpszichológiai megfigyelésekre épülnek, sokkal jobban teljesítenek optimista (pozitív) piaci hangulat esetén, míg nem jövedelmezők pesszimista időszakban (például Fong és Toh, 2014). Ezt azzal lehet magyarázni, hogy extrém pozitív piaci hangulatban megjelennek azok a befektetők is, akik jellemzően nem értenek a tőkepiaci folyamatokhoz csak a pozitív közhangulat sarkallta őket befektetésekre.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az érzelmeknek, és így a piaci hangulatnak óriási szerepe van a tőkepiacokon, és ezen keresztül jelentős hatása az egész gazdaságra, amit érdemes figyelembe venni a pénzügyi piacok megértése, modellezése során.

Neszveda Gábor

Baker, M., & Wurgler, J. (2006). Investor sentiment and the cross‐section of stock returns. Journal of Finance, 61(4), 1645-1680.

Fong, W. M., & Toh, B. (2014). Investor sentiment and the MAX effect. Journal of Banking & Finance, 46, 190-201.

Főoldali kép forrása: pixabay.com