A viselkedési közgazdaságtan és a gazdaságpszichológia egyik legerősebb állítása szerint számít, hogyan fogalmazzunk meg egy kérdést. A megfogalmazás nagyban befolyásolja a választ. Az egyik híres példa a fogalmazás erejére a veszteségkerülés (Tversky és Kahneman, 1981). Ezek szerint sokkal jobban fáj a veszteség, mint az azonos mértékű nyereség, és ezért sokkal hatásosabb, ha valamit potenciális vesztségként fogalmazunk meg.
Bár számtalan kísérleti eredmény támasztja alá, hogy az embereknek nagyon sokat számít a megfogalmazás, ezt nagyon sok közgazdász és döntéshozó szkeptikusan fogadja. A kételkedő vélemények szerint még ha a kevésbé figyelmes embereknél ki is lehet mutatni ilyen hatásokat, a komolyabb döntéseknél a megfelelően figyelmes emberek már nem vezethetők félre a megfogalmazás módjával.
Erre a kérdésre keresték a választ Gächter és szerzőtársai (2009), amikor úgy tesztelték a veszteségkerülés jelenségét, hogy egy kísérleti közgazdaságtani konferencia regisztrációját vizsgálták. Nevezetesen, kétféle regisztrációs felületet hoztak létre, és a regisztráló véletlenszerűen látta a kettő közül az egyiket. Az elsőben úgy fogalmaztak, hogy a kedvezményes regisztrációs díj csak júniusig érhető el. Ezzel szemben a második verzióban úgy fogalmaztak, hogy a június utáni regisztráció esetén egy büntető díjat is felszámolnak.
Természetesen anyagilag mind a két esetben ugyanaz volt a következménye, ha a regisztráló június előtt fizette be a regisztrációs díjat, csak a megfogalmazás volt más. Az ismert kísérleti eredmények alapján általános esetben az várható, hogy számít a megfogalmazás, és hatásosabb büntetésként megfogalmazni a különbséget. Viszont ebben az esetben közgazdászok voltak a kísérlet alanyai, még ha maguk a résztvevők nem is tudtak róla, hogy ez egyben egy kísérlet is. Ráadásul kísérleti közgazdászokról van szó, mivel a konferencia témája őket szólította meg. Tehát, ha valakik ismerik ezt a jelenséget, akkor azok pont ők, hiszen ők maguk is ilyen témákon dolgoznak.
Ennek ellenére Gächter és szerzőtársai (2009) azt találták, hogy a kísérleti közgazdászokra ugyanúgy hatott a megfogalmazás, és sokkal többen fizették be időben a regisztrációs díjat azok, akik büntetésként élték meg a június utáni regisztráció miatti plusz költséget. Ezzel szemben, akik a június vége előtti olcsóbb regisztrációt kedvezményként látták, sokkal nagyobb arányban regisztráltak csak június után.
Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a megfogalmazás manipulatív ereje nem csak kevés embert érint, hanem még azokra is hat, akik saját maguk is ezt kutatják.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Gächter, S., Orzen, H., Renner, E., & Starmer, C. (2009). Are experimental economists prone to framing effects? A natural field experiment. Journal of Economic Behavior & Organization, 70(3), 443-446.
Tversky, A., & Kahneman, D. (1981). The framing of decisions and the psychology of choice. Science, 211 (4481), 453-458.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
