Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
Van-e az irracionális befektetőknek szerepük a piaci ár kialakulásában? Az általános érvelés szerint ez nem lehetséges, hiszen ők folyamatosan veszítenek a vagyonukból a hibáik miatt, ami végül ahhoz vezet, hogy eltűnnek a piacról.
Mire következtethetünk a múlt alapján: vajon hogyan fog alakulni a születések száma?
A legújabb kutatások a modern közgazdaságtan eszköztárát alkalmazva igazolták Keynes, Kindleberger és Minsky sejtését, ami szerint a gazdasági szereplők gyakran irracionális hangulatváltozásai jelentős mértékben befolyásolják a makrogazdasági konjunktúrát.
Mi köze van a zenének a részvényárfolyamokhoz? Csak annyi, hogy amikor vidám zenéket hallgatunk, hajlamosak vagyunk többet fizetni ugyanazért a részvényért. És ez már tudományosan is bizonyított tény.
A tőzsdei buborékok története egy idős a tőzsdék történelmével. Miért emelkednek irreálisan a részvényárak? Majd miért zuhannak be hihetetlen gyorsan? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kísérleti közgazdaságtan pénzügyekkel foglalkozó iránya.
Richard Thaler, 2017 közgazdasági Nobel-díjasa nem csak a tudományban ért el sikereket, hanem a tőzsdén is sikerrel alkalmazta gazdaságpszichológiai eredményeit.
A korlátozott racionalitás közgazdasági következményeit elemző viselkedési közgazdaságtan egyre inkább tért hódít, és mostanra már jelentős mennyiségű empirikus kutatás támasztja alá, hogy ennek a megközelítésnek a makroökonómiában is van létjogosultsága.
A kisbefektetőkre jellemző, hogy túl sokáig tartják vesztes, és túl hamar adják el nyertes részvényeiket. Ennek a viselkedési mintázatnak a megértése és kiaknázása kedvező befektetési lehetőséget biztosít.
2019 legnépszerűbb írásait szedtük csokorba. Ez a felsorolás nem csak blogunkról, hanem az olvasókról is szól: mit tartottunk mi és az olvasók a legfontosabb témáknak?
A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?