Economania blog
Az ember közösségi lény. Barátaink, szeretteink boldogsága számunkra is boldogság forrása. De mitől érezzük magunkat jobban: sok pénztől vagy barátaink örömétől? Szerencsére a tudósok ezt is megmérték.
Az egyenlőtlenség kérdéskörének fontosságát az a felismerés adja, hogy egy gazdaság működése nem függetleníthető annak társadalmi-politikai beágyazottságától. Blogunkon számos szempontból közelítettük már meg a problémát. Ezen írásokból emelünk ki most néhányat.
A gazdaság irányítói magától értetődőnek tartják, hogy a gazdasági növekedés jó dolog. Ugyanakkor elemzések kimutatták, hogy ez nem teszi boldogabbá az embereket.
A tőzsdék létezése óta újra és újra felmerülő gondolat, hogy a pszichológia erősebb tényező lehet az árfolyamok alakulásában, mint bármi más. A viselkedési pénzügyek tudományág ezt a tényezőt vizsgálja.
Mindennapi szinten és társadalmi kérdésekben egyaránt nagyon fontos a koordináció szerepe. Kísérletekkel kimutatták, hogy bizonyos szituációkban azért választják a rossz, de egalitárius egyensúlyt, mert a mindenki számára jobb kimenet egyenlőtlenséget okozna.
Lassan két éve küzd a világ a koronavírus-járvánnyal, miközben a fejlett országok jelentős részében már egy éve rendelkezésre állnak vakcinák. Felvetődik a kérdés, vajon hogyan lehet arra sarkallni minél több állampolgárt, hogy vegye fel az oltást? Egy friss tanulmány szerint sehogy.
Egy felmérésből az derül ki, hogy a férfiak önbizalma, így bérigénye is magasabb, mint a nőké, és hajlandóak tovább keresni állást azért, hogy ezt a magasabb bért megkapják. Részben ez is magyarázza, hogy a nők általában kevesebbet keresnek.
Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.
Vitathatatlan, hogy a Covid-19 járvány okozta recesszió jelentős mértékben kínálatoldali volt, hiszen számos szektorban ellehetetlenült a termelés, a szolgáltatás. Miért nem okozott ez mégsem inflációt? Mert a kereslet és a kínálat visszaesése néha kéz a kézben jár.
Ha egy téli napon 20 fokot mérnek New Yorkban, sokkal nagyobb figyelem irányul a globális felmelegedés témájára, mint egy olyan téli napon, amikor 3 fok van. Vajon érvényes-e ez a megfigyelés a részvénypiacokra is?