Economania blog
Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.
Vitathatatlan, hogy a Covid-19 járvány okozta recesszió jelentős mértékben kínálatoldali volt, hiszen számos szektorban ellehetetlenült a termelés, a szolgáltatás. Miért nem okozott ez mégsem inflációt? Mert a kereslet és a kínálat visszaesése néha kéz a kézben jár.
Ha egy téli napon 20 fokot mérnek New Yorkban, sokkal nagyobb figyelem irányul a globális felmelegedés témájára, mint egy olyan téli napon, amikor 3 fok van. Vajon érvényes-e ez a megfigyelés a részvénypiacokra is?
A közösségi nyomásnak óriási szerepe van a döntésekben. A zárt kapus meccseken a hazai csapatok gyengébben teljesítenek, és a bíró sem fúj nekik.
Bár 2020. alapvetően a koronavírus-járványról szólt, olvasóink nem csak az azzal kapcsolatos írásainkat olvasták szívesen: népszerű téma maradt a kriptopénzek világa, a viselkedési közgazdaságtan és a heterodox közgazdasági elméletek is. Ebben a bejegyzésben a 7 legolvasottabb idei írásunkat mutatjuk be röviden.
Nehéz objektív és minden szempontból megalapozott döntéseket hozni. Korlátozott a figyelmünk, nehéz a bizonytalanságot jól megítélnünk, és könnyű minket megtéveszteni. Hogyan lehet mégis okosan vásárolni?
Van-e az irracionális befektetőknek szerepük a piaci ár kialakulásában? Az általános érvelés szerint ez nem lehetséges, hiszen ők folyamatosan veszítenek a vagyonukból a hibáik miatt, ami végül ahhoz vezet, hogy eltűnnek a piacról.
Mire következtethetünk a múlt alapján: vajon hogyan fog alakulni a születések száma?
A legújabb kutatások a modern közgazdaságtan eszköztárát alkalmazva igazolták Keynes, Kindleberger és Minsky sejtését, ami szerint a gazdasági szereplők gyakran irracionális hangulatváltozásai jelentős mértékben befolyásolják a makrogazdasági konjunktúrát.
Mi köze van a zenének a részvényárfolyamokhoz? Csak annyi, hogy amikor vidám zenéket hallgatunk, hajlamosak vagyunk többet fizetni ugyanazért a részvényért. És ez már tudományosan is bizonyított tény.