A nemzetközi turizmus lázas és szárazon köhög. A GBTA nemzetközi üzleti turisztikai szervezet múlt heti gyorsfelmérése alapján a válaszadó cégek 51 százaléka lemondta az összes vagy a legtöbb üzleti útját Európába (ez 8 százalék volt egy héttel azelőtt). Leginkább az ázsiai utakat törölték (több mint ¾-es rátával), ezen belül is a kínaiakat (95%), de az észak-amerikai utakat is érzékenyen érintette (18%). A felmérés dátuma óta a higanyszál kétségtelen tovább emelkedett. A nemzetközi légiközlekedési társaság felfelé módosította a személyszállítással kapcsolatos bevételkiesés becslését: 63-113 millárd amerikai dollárra teszi. Egy légitársaság – Flybe – már csődöt jelentett, leggyengült szervezetének a végső lökést a koronavírus adta.
A felépülést szemünk előtt tartva, tekintsünk vissza az elmúlt évek turizmust visszafogó eseményeihez.
Az érkező turisták száma világviszonylatban az elmúlt években fokozatosan növekedett. Egy hüvelykujj-szabály szerint megtorpanás, kissé erősebb szóhasználattal élve krízis az ágazat számára a 2 százalék alatti globális növekedés (Hall, 2010). A lassabb vagy esetleg negatív növekedés nagyobbrészt gazdasági és pénzügyi válságokhoz kapcsolódik, és némi késleltetéssel jelentkezik. Ennek megfelelően az elmúlt évtizedek legjelentősebb visszaesését a gazdasági világválság indukálta: 2009-ben 4%-ot csökkent az előbb említett mutató, de 1991-ben és az 1980-as évek elején is megérezte a recessziót a turizmus.
Nemzetközi érkező turisták száma globálisan
Forrás: UNWTO és Hall, 2010. A 2019 és 2020-as évek becslések.
Nem meglepő, hogy válságok idején kevesebb külföldi utat foglalnak az emberek, tükrözve az esetleges csökkenést jövedelmükben, illetve a megnövekedett bizonytalanság következtében megváltozott költekezési szokásokat. Ilyenkor arra is lehet számítani, hogy a belföldi turizmus súlya a külföldiéhez képest megnő („staycation”). (Papatheodorou és szerzőtársai, 2010).
A válságokon túlmenően a 2003-as SARS vírusnak volt még jelentős hatása a nemzetközi számokra, különösen az ázsiai térségre, amelyen belül Kínát fogjuk vizsgálni. Ezen túlmenően még két esettanulmánnyal kívánjuk illusztrálni a különféle kimeneteleket.
SARS: Kína
A 2002-es év végén dél-kelet Kínában bukkant fel a SARS-típusú tüdőgyulladás (Gu és Wall, 2007). 2003 áprilisára szinte az összes ország, amelyből jelentős számban érkeztek turisták Kínába, eltanácsolta állampolgárjait a Kínába való utazástól, és május elejére a (külföldieknek és belföldieknek) szervezett utak is megszűntek. Június végére sikerült végül Kínában a SARS járványt kontrollálni és a turizmus is ezután kezdett lábra állni – 2004 végére pedig teljesen felépült.
Első körben a kínai kormány a járvány terjedésének megfékezésére helyezte a hangsúlyt, lendületes intézkedéseket hozva, amely a turisztikai iparágat is érintette: köztük több fertőtlenítést előírva, a SARS tüneteinek felismerését támogatva, SARS-os turisták izolálását és jelentési kötelezettségeket elrendelve. Miután sikerült a járványt kontroll alá vonni, az intézkedések egy része a turizmus újjáélesztését szolgálták. Adókat töröltek el vagy adózási kötelezettség követelését mellőztek, kedvező feltételek mellett hiteleztek, utazási irodáknak úgynevezett minőségi letéteket – vagyis pénzt – adtak vissza. Emellett 2003 végétől erőteljes marketingkampányba kezdtek például Németországot és Amerikát megcélozva (szlogenük volt a „Kína az energiával és varázzsal teli ország”). A különféle erőfeszítések eredményeképp a nemzetközi érkező turisták száma 2004-ben visszapattant:
Forrás: World Tourism Organisation (UNWTO)
Száj-és körömfájás: Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban többször is megjelent a száj- és körömfájás vírusa, amely elsősorban a patás állatokra veszélyes, csak ritka esetekben kapja el az ember. A legutóbbi két jelentősebb járvány a 2001-es és az 1967-68-as. A 2001-es járvány jelentős mértékben érintette a brit turisztikai iparágat. Vidéken sok helyen korlátozták a mozgást: népszerű túraútvonalakat zártak le, sporteseményeket halasztottak el. A szálláshely-foglalások száma jelentősen megcsappant – a leginkább sújtott Cumbriában például 58%-kal alacsonyabb volt 2001 márciusában az előző év márciusához képest (Baxter és Bowen, 2004). Még londoni szálláshelyeken is 10%-kal csökkentek a külföldi turisták foglalásai. Szeptember végén regisztrálták az utolsó száj- és körömfájós esetet. A turizmusra gyakorolt későbbi hatását nehéz szétbogozni a WTC szeptember 11-i megtámadásának hatásaitól. Mindenesetre a turizmus járvány okán keletkezett veszteségét nagyjából 3 milliár angol fontra, a mezőgazdaság veszteségeinek többszörösére becsülik. Kritikák fogalmazódtak meg a média szerepével kapcsolatban, illetve annak okán, hogy a brit kormány nem ismerte fel kellőképp a vidéki turizmus jelentőségét.
Eyjafjallajökull vulkán: Izland
A külföldiek által kimondhatatlan nevű – éppen ezért E-16-ra rövidített (E-vel kezdődik és 16 betűs szó) – vulkán 2010 tavaszán lépett működésbe, sűrű hamuval árasztva el a légteret és megbénítva az európai légiközlekedést. Az első, márciusi és „turistabarátnak” nevezett kitörés azonban még nem járt sok hamuval, és inkább lehetőségeket teremtett a turisztikai iparágnak. „Kitörő vulkán” túrákat szerveztek, celeb szakácsok barbecueztak a lávamező szélén.
A következő, április 13-án kezdődő kitörés viszont már jelentős hamumennyiséggel járt, és a légiközlekedés megbénításán túl az izlandi foglalások nagymértékű törléséhez vezetett (Benediktsson és szerzőtársai, 2011). Az Izlandi Turisztikai Tanács aggodalmát fejezte ki a helyi turizmus jövőjét illetően. Május végén – amikorra csökkent a vulkán aktivitása – bejelentettek egy erős marketingkampányt, amelybe hozzávetőleg 1,7milliárd forintnyi pénzt tett a kormány és az iparág közösen. Többek között azt kívánták hangsúlyozni, hogy az élet megy tovább Izlandon.
A különféle desztinációk brandjei egymással versengenek a turisták figyelméért. Összességében a felmérések azt mutatták, hogy a vulkán kitörése megnövelte az Izland iránti érdeklődést, hozzájárult Izland, mint közkedvelt desztinációs cél térképre kerüléséhez.
Záró gondolatok
Természetesen nem érdemes egyszerű párhuzamot vonni a jelenlegi koronavírus és a múltbéli járványok vagy természeti jelenségek turizmusra gyakorolt hatásai között. Mindenesetre kulcskérdés, hogy milyen gazdasági hatással jár a Covid-19 vírus, vezet-e hosszabban tartó, jelentősebb mértékű gazdasági visszaeséshez. Arra ugyanis volt már példa az elmúlt évtizedekben, hogy támogató intézkedésekkel, hatásos marketingkampányokkal néhány hónapon belül lábra állítsák a természeti események vagy járványok miatt térdre kényszerített turisztikai iparágat. A gazdaság esetleges megroppanása esetében azonban nagyobb lehet az esés, és elhúzódó lábadozásra kell felkészülni, ahogy láttuk 2009-ben is. Tovább komplikálja a helyzetet a járvány földrajzi kiterjedtsége: a kínai SARS-os vagy izlandi példákhoz képest akár nehezebb is lehet az országba irányuló turizmus fellendítése, hogyha gyógyírként számos régió egyszerre tesz különösen kiemelkedő erőfeszítést a külföldi turisták megszólításáért.
Baranyai Eszter
Hivatkozások:
Baxter, E. and Bowen, D. (2004). Anatomy of tourism crisis: Explaining the effects on tourism of the UK foot and mouth disease epidemics of 1967–68 and 2001 with special reference to media portrayal. International Journal of Tourism Research, 6: 263–273.
Benediktsson, K., Lund, K.-A. and Huijbens, E. (2011). Inspired by Eruptions? Eyjafjallajökull and Icelandic Tourism, Mobilities, 6:1, 77-84.
C. Michael Hall (2010). Crisis events in tourism: subjects of crisis in tourism, Current Issues in Tourism, 13:5, 401-417.
Gu, H. and Wall, G. (2007). SARS in China: Tourism impacts and market rejuvenation. Tourism Analysis, 11: 367–379.
Papatheodorou, A., Rosselló, J. and Xiao, H. (2010). Global economic crisis and tourism: Consequences and perspectives. Journal of Travel Research, 49: 39–45.
UNTWO (2020). Impact assessment of the coronavirus on international tourism, available at: https://www.unwto.org/impact-assessment-of-the-covid-19-outbreak-on-international-tourism
Főoldali kép forrása: pixabay.com
