„Vessünk véget az adóparadicsomoknak, amik a modern gazdaságok legnagyobb csapását jelentik.” – nyilatkozta a lengyel miniszterelnök április 8-án, miután bejelentette kormánya 22 millió euróra rúgó, vállalkozásokat segítő csomagját. Az ominózus mondat a program azon kitételére vonatkozik, hogy csak olyan vállalatok vehetik igénybe a támogatást, amelyek nem adóparadicsomokban vannak bejegyezve. A lengyelek példáját azóta több más állam is követte, a dánok és a franciák is hasonló intézkedéseket foganatosítottak. A koronavírus következtében bevezetett hatalmas fiskális mentőcsomagok tehát érezhető módon felszínre hozták az adóparadicsomok problémáját az Európai Unióban.
De mi a baj az adóparadicsomokkal?
Az utóbbi években számos tanulmány mutatta be az adóparadicsomok jelentőségét. A Tax Justice Network szerint például 2010 végén legalább 21 billió dollár be nem jelentett pénzügyi vagyon volt magánszemélyek tulajdonában az adóparadicsomokon keresztül, ami nagyobb, mint az USA teljes gazdasága. (Tax Justice Network, 2012) Egy másik kutatásban pedig Gabriel Zucman és munkatársai arra jutottak, hogy a multinacionális vállalatok profitjának 40 százaléka minden évben adóparadicsomokba vándorol. (Zucman és szerzőtársai, 2015)
Az adóparadicsomok elleni hagyományos érv, hogy súlyos milliárdokkal rövidítik meg a kiterjedt jóléti rendszereket működtető fejlett országokat. Ez az érv a koronavírus válság alatt megerősödhet, hiszen könnyű belátni, hogy az eltűnt milliárdoknak jobb helye lenne például a nagy terhelést elszenvedő egészségügyben. Ugyanakkor a modern monetáris elmélet hívei, például Fazi és Mitchell más szempontból találják kifogásolhatónak az adóparadicsomokat. Ebben a megközelítésben az offshore tevékenységek nem a kieső bevételek miatt károsak – mivel azok előteremthetők pénznyomtatással – hanem az egyenlőtlenséget növelő hatásuk következtében, ami negatívan érinti a gazdasági fejlődést. (Fazi és Mitchell, 2018)
Az Európai Unió törekvései
Az offshore tevékenységek tehát több okból sem kívánatosak. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az Európai Unió is elindult az adóparadicsomok elleni fellépés útján. Természetesen ezt a folyamatot a panamai iratok 2016-os kiszivárgásának botránya is meggyorsíthatta.Az EU-ban így 2017-től létrehoztak egy feketelistát az adóparadicsomokról, és rá próbálták venni az érintett országokat adóügyi szabályozásaik megváltoztatására.A lista jelenleg 12 adóparadicsomot tartalmaz, a probléma viszont az, hogy ezek mind unión kívüli joghatóságok. A nemzetközi adóügyeket vizsgáló felmérések szerint viszont az adóelkerülési tevékenységek jórésze – a listán nem szereplő – európai országokhoz kötődik.
Adóparadicsomok az unióban?
A Tax Justice Network (TJN) legújabb kutatása szerint a listán nem szereplő Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia és Luxemburg együtt mintegy 27,6 milliárd dollár közvetlen bevételt kiesést okoznak az uniós országoknak csak az amerikai multinacionális vállalatokon keresztül. (Tax Justice Network, 2020) A hollandok és a luxemburgiak, mint uniós tagok tehát a TJN definíciója szerint az adóparadicsomok kategóriájába tartoznak. Erre egy másik – éppen az amszterdami egyetemen készült – tanulmány is rámutat, amely szerint Luxemburg a 12. az offshore pénzügyi központok listáján, Hollandia pedig az elsőszámú közvetítő ország, mivel legnagyobb mértékben innen mozog az érték az offshore pénzügyi központok felé. (Garcia-Bernardo és szerzőtársai, 2017)
A 10 legnagyobb vállalati adóparadicsom indexszel (CTHI) rendelkező ország, 2019
Forrás: saját szerkesztés a Tax Justice Network adatai alapján
Láthatjuk tehát, hogy a feketelista az egyes EU-tagállamok adóügyi gyakorlatainak változatlansága esetén kevéssé hatékony. Ha a tagországok eltérnek ettől a listától, és sajátot alkalmaznak, valójában akkor sem tudnak fellépni az unión belüli adóparadicsomokkal szemben. Erre április 29-én az Európai Bizottság is utalt, mikor nyilatkozatban erősítette meg, hogy a tőke szabad áramlása miatt olyan vállalatok nem zárhatók ki a támogatási rendszerből, amelyek székhelye egy másik EU-s országban van.
A koronavírus nyomán kirobbant viták viszont változást hozhatnak az EU-n belüli adószabályozásokban is. Az olaszok által sürgetett koronakötvények egyik legnagyobb ellenzői éppen azok a hollandok, akikhez bizonyos felmérések szerint az olaszok társaságiadó-veszteségeinek két százaléka (Zucman és szerzőtársai, 2015), mások szerint az egészségügyi kiadásaik egy százalékát elérő, 1,5 milliárd dollár értékű adóbevétel-kiesése kapcsolódik (Tax Justice Network, 2020). Nem véletlen, hogy Luigi di Maio, olasz külügyminiszter áprilisban felvetette, hogy napirendre tűzik az EU-n belüli adóparadicsomok kérdését. Mivel a legújabb hírek szerint a koronavírus utáni helyreállítási tervről szóló új német-francia paktum – többek között – a hollandok ellenkezésébe is ütközhet, így valószínűsíthető, hogy az adóparadicsomokról szóló vita előtérbe kerül a következő hónapokban.
Habár az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa miatt várhatóan lassú folyamat lesz az adóparadicsomok elleni valódi fellépés, az látszik, hogy a koronavírus megkerülhetetlenné tette a kérdést. Ez pedig az EU-n belüli adóverseny szabályozásához és az adóügyek nagyobb fokú harmonizációjához is vezethet.
Csontos Tamás Tibor
A szerző az Economania blogger verseny második helyezettje
Hivatkozások:
Fazi, T., Mitchell, W. (2018. 02.16): Tax havens must be closed, but not for the reasons you think, Green European Journal, URL: https://www.greeneuropeanjournal.eu/tax-havens-must-be-closed-but-not-for-the-reasons-you-think/, Letöltés ideje: 2020.05.21.
Garcia-Bernardo, J., Fichtner, J., Takes, F. W., Heemskerk, E. M. (2017) Uncovering Offshore Financial Centers: Conduits and Sinks in the Global Corporate Ownership Network, ofcmeter.org, URL: https://www.ofcmeter.org/, Letöltés ideje: 2020.05.21.
Tax Justice Network (2012): The Price of Offshore Revisted, Main Report, URL: https://www.taxjustice.net/wp-content/uploads/2014/04/Price_of_Offshore_Revisited_120722.pdf, Letöltés ideje: 2020.05.20.
Tax Justice Network (2019): Corporate Tax Haven Index – 2019 Results URL: https://www.corporatetaxhavenindex.org/introduction/cthi-2019-results, Letöltés ideje: 2020.05.22.
Tax Justice Network (2020.04.08): Revealed: Netherlands, blocking EU’s Covid19 recovery plan, has cost EU countries $10bn in lost corporate tax a year, URL: https://www.taxjustice.net/2020/04/08/revealed-netherlands-blocking-eus-covid19-recovery-plan-has-cost-eu-countries-10bn-in-lost-corporate-tax-a-year/ Letöltés ideje: 2020.05.22.
Tax Justice Network (2020.04.28): The axis of tax avoidance, URL: https://www.taxjustice.net/wp-content/uploads/2020/04/The-axis-of-tax-avoidance_Tax-Justice-Network_April-2020-1.pdf Letöltés ideje: 2020.05.20.
Zucman, G., Wier, L., Torslov, T. (2015): The Missing Profits of Nations, Missingprofit.hu, URL: https://missingprofits.world/ Letöltés ideje: 2020.05.21.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
