Economania blog
Az emelkedő infláció és a rivális cégek munkaerő-elcsábítása miatt a japán vállalatok egyre kevéssé tudnak kimaradni a bérversenyből. Ez három évtized után jelentős fordulatot okozhat a japán gazdaságban. De mi lesz az adósságállománnyal?
Egy felmérés szerint tágabb régiónkban a lakosság meglehetősen tisztán látja az állam eladósodásának következményeit, különösen a kockázatokat.
Komoly közgazdászoktól lehet olyan véleményeket hallani manapság, hogy az államadósságtól nem kell félni. Ez bizonyos mértékig igaz lehet az Egyesült Államokra, ahol a kamat általában alacsonyabb, mint a gazdaság növekedésének üteme. Más országokban azonban ez nem tipikus.
Villeroy de Galhau, francia jegybankelnök szerint a monetáris, a makroprudenciális és fiskális politikának olyan összhangban kellene működnie, ahogyan a zongora, a cselló és a hegedű szólal meg Schubert Esz-dúr triójában.
A 2019 végén felbukkant koronavírus az élet szinte minden területét felkavarta, így nem meglepő, hogy a nyugdíjak világát sem hagyta érintetlenül a pandémia. Másképp fogunk készülni az öregkorra, másképp megyünk nyugdíjba, másképp takarítunk meg és másképp fogunk gondolkozni az idő múlásáról.
We all know public debt matters. Yet, no one knows how it exactly matters to economic growth. Does public debt cause growth? Is there a tipping point? Does the impact of debt on growth homogeneous for all countries?
Ha Trump nyer, alacsonyabb lehet a költekezés és az adóteher, lassabb a kilábalás, kevésbé szabályozottak a szektorok és „barnább” az energiaszektor. Biden győzelme esetén magasabb lehet a hiány, gyorsabb a kilábalás, magasabb az adó- és szabályozói terhelés, zöldebb a gazdaság.
Willem Buiter hamarosan megjelenő könyvében amellett érvel, hogy a gazdaságpolitikának még a jelenlegi helyzetben is elegendő muníciója van a recesszió elleni harchoz. Minden a fiskális és a monetáris lépések megfelelő koordinációján múlik.
Mély válságokban egy fiskális expanzió segíti a gazdaságot élénkíteni, de figyelembe kell venni ennek az államadósság növekedésben jelentkező költségét is, ami viszont nagyban függ a kamatkörnyezettől.
A koronavírus nyomán kirobbant viták változást hozhatnak az EU-n belüli adószabályozásokban is. Az olaszok által sürgetett koronakötvények egyik legnagyobb ellenzői éppen azok a hollandok, akikhez az olaszok társaságiadó-veszteségeinek két százaléka kapcsolható.