Szombaton visszaköszönt a meleg, nyári idő néhány órára. Az Országos Meteorológiai Szolgálat térképei alapján a következő 1-2 hétben a 20 éves átlaghoz képest némileg magasabb hőmérsékletre számíthatunk. Talán lesz még szerencsénk vénasszonyok nyarához az idén.
A ‘vénasszonyok nyara’ kifejezés pontos eredete egyébként ködbe veszett, mindenesetre számos elmélet kering róla. Az egyik szerint a német ‘Altweibersommer’-ből eredeztethető. A Weib valóban nőt jelent, csakhogy itt egyes vélemények szerint eredetileg a weben (szövés) szóból jön, amely az ökörnyálra utal – a sok finom pókhálóra, amelyet visz az őszi szél, és amely segítségével a pókok egyik területről a másikra vándorolnak. Egy másik vélemény a kifejezés eredetét az idősödő, fázó, de a nyári hőséget sem szívlelő hölgyekkel hozza összefüggésbe, akik a kellemes őszi napokon gyakran ültek ki a portájuk előtt található padokra.
Akár ez utóbbi interpretáció tűnik a legmeggyőzőbbnek, akár nem, magunkon is megfigyelhetjük, hogy különféle tevékenységeink elvégzéséhez számít a hőmérséklet; létezik olyan, hogy optimális hőmérséklet. Úgy tűnik, nincs ez másképp a gazdaságnál sem. Egy, a rangos Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gazdaság termelékenysége a 13 °C fokos éves átlaghőmérsékletnél tetőzik (Burke és szerzőtársai, 2015). Mind hidegebb, mind melegebb átlaghőmérsékletnél alacsonyabb a produktivitás.
Az évi középhőmérséklet és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat
Forrás: Burke és szerzőtársai (2015) 2. ábra.
A nem-linearitás talán nem is annyira meglepő, a magasabb hőmérsékletnél jelenlevő meredek esést pedig számos gazdasági termelési tényezőnél ki tudták mutatni: munkakínálatnál, munka termelékenységénél, terméshozamnál stb.
Termelési tényezők és a hőmérséklet
Forrás: Burke és szerzőtársai (2015) 1. ábra.
Érdekesség, hogy a tanulmány szerzői szerint általánosítható ez az eredmény a világ országaira: gazdagra, szegényre, gazdaságuk egészéhez képes jelentős, illetve kevésbé jelentős agrárgazdaságokkal rendelkezőkre egyaránt.
A világ gazdasági outputjának oroszlánrészét azok az országok adják, ahol az éves átlaghőmérséklet 10 és 15 °C fok között van. A világ népességeloszlására már ugyanez nem mondható el: az emberek jelentős hányada olyan országokban lakik, ahol ez az érték 20-28°C fok.
A globális felmelegedéssel, illetve az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésével kapcsolatban felvetődhet a kérdés, hogy vajon ma kevésbé befolyásolja-e a hőmérséklet a gazdaság termelékenységét, mint néhány évtizede, megváltozott-e a kapcsolat. Magyarországon például 1980-tól kezdetét vette egy intenzív melegedés, amely az azelőtti évtizedekben nem volt megfigyelhető (Lakatos és szerzőtársai, 2018). Vajon adaptálódtunk-e? A Nature cikk kutatói az adatokat 2010-ig vizsgálták, és az 1960-89-es, valamint az 1990-2010-es adatok lényegében azonos következtetéshez vezetnek, nincs érdemi különbség. Ez arra utal, hogy 2010-ig legalábbis nem változott meg a kapcsolat.
Magyarország szempontjából a tanulmány fent említett következtetései alapvetően pozitívak. 2018 és 2019-ben is az évi középhőmérséklet 12°C körül alakult (OMSZ, 2020a). A Világbank térképén is látszik, hogy középhőmérséklet szempontjából a szerencsés országok közé tartozunk.
Évi középhőmérséklet a világ országaiban
Forrás: World Bank: https://climateknowledgeportal.worldbank.org/country/hungary/climate-data-historical
A trend viszont alapvetően növekvő. A 20. század elejétől nézve az 1990-es évekig nagyon ritkán haladta meg a 11°C-ot az évi középhőmérséklet Magyarországon, a 9°C alatti érték viszont kevésbé ment ritkaságszámba (OMSZ, 2020a). 2000 óta egy év kivételével mindvégig 10°C felett alakult a középhőmérséklet, és az utóbbi két évben az elmúlt évszázadban először haladta meg a 12°C-ot. A klímakutatók szerint a Kárpát-medence térségében a hőmérséklet emelkedése 20-30%-kal meg fogja haladni a földön átlagosan tapasztalható melegedést, és a század végére elképzelhető egy mintegy 3.5°C-kal magasabb középhőmérséklet (OMSZ, 2020b). Ez pedig már a gazdaság szempontjából optimumnak tartott hőmérséklet fölé vinné térségünket.
Ráadásul a középhőmérséklet mellett legalább annyira fontos a szélsőségek, illetve a nyári meleg vizsgálata. Magyarországon a melegedési tendencia a meleg szélsőértékek intenzitásában és gyakoriságában is megmutatkozik. A hőségnapok száma éves átlagban több mint 10-zel nőtt az elmúlt évtizedekben (Lakatos és szerzőtársai, 2018). És előretekintve, az éves középhőmérséklet növekedésen belül a nyári időszak melegedését prognosztizálják a legerőteljesebbnek (OMSZ, 2020b).
A részletes gazdasági hatások előrejelzésétől, a kockázatok értékelésétől és a klímaváltozás komplexebb bemutatásától jelen blogcikkünkben eltekintünk. Mindenestre azt leszögezhetjük, hogy mint társadalom érdekünk – nem csak gazdasági szempontoktól vezérelve – mind a klímaváltozás hatásait enyhítő lépések bevezetése, mind a hatásokhoz való alkalmazkodás. Rövid távon pedig derűsek lehetünk hőmérséklet szempontjából legalábbis, hiszen az őszi hőmérséklet kedvez a termelékenységünknek. Nem csak az érett asszonyoké az a nyár!
Baranyai Eszter
Hivatkozások:
Burke, M., Hsiang, S.M. és Miguel E. 2015. Global non-linear effect of temperature on economic production. . Nature 527, 235–239. https://doi.org/10.1038/nature15725
Lakatos, M., Bihari, Z., Hoffmann, L., Izsák, B., Kircsi, A., Szentimrey, T. (2018) Éghajlatváltozás, megfigyelt változások, Magyarország. https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/
OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat). 2020a. Elmúlt évek időjárása. https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/
OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat). 2020b. Idegenek az üvegházban. Klímaváltozás Magyarországon. A hőmérséklet és a csapadék változása Magyarországon. http://owww.met.hu/pages/idegenek_az_uveghazban.php?part=13#top
Főoldali kép forrása: pixabay.com
