Az Exchange-Traded Fundok (ETF) egy egyszerű passzív befektetést kínálnak, amelyek mára már olyan sikeresek lettek, hogy a tőzsdei kereskedés egyik legnagyobb részét teszik ki. Az ETF termékek alapvető gondolata, hogy nagyon nehéz például megvenni az egész piacot, ezért létrehoznak egy ETF-et, ami a teljes piacból arányosan tartalmaz részvényeket. Emiatt, ha valaki ebbe az ETF-be fektet, az olyan, mintha a piacba fektetne, de ehhez nem kell drágán és nehézkesen minden részvényből arányosan vásárolnia, elég az ETF-ből.
A gondolat egyszerű – népszerű termék is lett az ETF. Hamarosan megjelentek a “turbó” változatai is, amelyek már azt ajánlják, hogy a mindenkori piaci mozgás kétszeresét vagy háromszorosát biztosítják a befektetők számára. Ezek a termékek viszont már sok kérdést vethetnek fel. Ezek közül ebben a cikkben egyre hívnám fel a figyelmet, ami minden körülmény között felmerülhet.
Ahhoz, hogy megértsük a problémát, vegyünk egy ETF-t, ami azt ajánlja, hogy a piaci mozgás háromszorosát biztosítja, és tegyük fel, hogy nincs kezelési költség, és tényleg tökéletesen le tudja követni a piaci mozgást minden nap (a napi portfolió-kiigazításoknak köszönhetően). Ebben az esetben mit várunk az ETF hozamától, ha a piac összesen 1 százalékot csökkent az elmúlt két napban?
A legintuitívabb válasz talán a 3 százalékos csökkenés. Hiszen 1 százalékkal csökkent a piac és az ETF a piaci mozgások háromszorosát kínálja. Ezzel szemben ez az érték akár 9 százalékos csökkenés is lehet a 3 helyett. Hogyan lehetséges ez? Ha ez igaz, akkor átverik a befektetőket? Ha ez megtörténhet, szabad-e egyáltalán ilyen termékeket engedélyezni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel a befektetőkben és a szabályozókban az USA-ban, főleg a 2008-as pénzügyi válság után, amikor kifejezetten gyakoriak voltak az ilyen jelenségek.
De pontosan mi is okozza ezt a különbséget? A kulcs, hogy ez az ETF naponta biztosítja a piaci mozgás háromszorosát, ami nem egyezik meg a hosszabb tartási idő piaci hozamának háromszorosával. Vegyük a következő példát: legyen az adott ETF értéke 100, és az első nap menjen fel 10 százalékkal az értéke, majd csökkenjen 10 százalékkal. Ekkor a piaci mozgás alapján 100*1,1*0,9=99, azaz 1 százalékkal kevesebb lenne az értéke. Ha naponta garantálja a háromszoros hozamot, akkor az azt jelenti, hogy az értéke 30 százalékkal nőtt, majd 30-cal csökkent a két nap alatt, ami 100*1,3*0,7=91, azaz 9 százalékos csökkenés. Jól látható, hogy korrekt módon járt el az ETF-t kínáló, mégis nagyon furcsa érték lett belőle.
Számos kutató figyelt fel erre a kihívásra, és próbálták jobban megérteni, kifejezetten a 2008-as válság kontextusában. Az első és legfontosabb eredmény, hogy az ilyen befektetések hozama nagyon függ attól az úttól, ahogyan eljut egy adott hozamig (path-dependent). Ezen belül is minél nagyobb a piaci mozgás, annál kevésbé lehet garantálni a hosszú távú hozamok pontosságát, ami felveti a kérdést, hogy hosszú távú befektetésekre egyáltalán alkalmas-e egy ilyen termék (például Avellaneda és Zhang, 2010; Jarrow, 2010; Charupat és Miu, 2011). Viszont az is kiderül a kutatásokból, hogy rövidtávon ezek a termékek pontosak (például Tang és Xu, 2013). Van, aki pedig kifejezetten amellett érvel, hogy ezek a problémák csak nagyon nagy volatilitás mellett jelennek meg, mint például a 2008-as válság idején, míg normál időszakokban ezek a termékek még hosszú távon is jól követik le az ígért hozamokat (Loviscek és Xu, 2014).
Összességében nehéz megítélni, hogy a bemutatott probléma elegendő lenne-e arra, hogy szigorítsák az ilyen termékek kínálatát, de az biztos, hogy aki ilyen termékekbe fektet, mindenképp legyen tisztában a veszélyeivel, ellenkező esetben könnyen érheti kellemetlen meglepetés.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Avellaneda, M., & Zhang, S. (2010). Path-dependence of leveraged ETF returns. SIAM Journal on Financial Mathematics, 1(1), 586-603.
Charupat, N., & Miu, P. (2011). The pricing and performance of leveraged exchange-traded funds. Journal of Banking & Finance, 35(4), 966-977.
Jarrow, R. A. (2010). Understanding the risk of leveraged ETFs. Finance Research Letters, 7(3), 135-139.
Loviscek, A., Tang, H., & Xu, X. E. (2014). Do leveraged exchange-traded products deliver their stated multiples?. Journal of Banking & Finance, 43, 29-47. Tang, H., & Xu, X. E. (2013). Solving the return deviation conundrum of leveraged exchange-traded funds. Journal of Financial and Quantitative Analysis, 309-342.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
