A koronavírus-járvány egyértelműen növeli a halálozások számát, ez nem vitás. De hogyan hat a pandémia a születések számára? Bizonyára sok olvasónk megfigyelte, hogy ismeretségi körében megnőtt a várandós kismamák száma. Logikus, hogy ha heteken keresztül össze van zárva egy pár, akkor valahogy csak megpróbálják kellemesen eltölteni az idejüket… Ugyanakkor nem meglepő módon azokat a “potenciális” kismamákat nem látjuk, akik bár terveztek babát, de a járvány hatására elhalasztották a gyermekvállalást, például mert ők vagy a párjuk elvesztették a munkájukat, vagy bizonytalannak érzik a jövőjüket. Hogy ezen hatások közül melyik hat erősebben az újszülöttek számára, az mostanában derül ki.
Itt véget is érhetne ez a bejegyzés azzal, hogy pár hónap múlva jelentkezem a tényadatok birtokában. Azonban érthető módon ez a statisztika különös jelentőséggel bír nem csak a bébiétel-gyártók számára, hanem például az építőipar és egyes szolgáltató szektorok keresletére.
Kutatók egy kis csoportja úgy gondolta, hogy a kérdést érdemes lenne megvizsgálni egy előrejelző szemével. Wilde, Chen és Lohmann Covid Economics working paperjében amerikai Google-keresések adatait használták 2004 és 2018 között, és ezzel próbálták előrejelezni a születésszámokat tagállami szinten lineáris regressziós modell segítségével. Például a reggeli rosszullét jellemzően csak a terhesség első trimeszterében jelentkezik, így várható, ha az ilyen tünetektől szenvedő nők a Google segítségével keresnek magyarázatot a jelenségre, akkor a keresés idejétől számított mintegy fél év múlva meg fog nőni a születések száma. És valóban, Wilde és szerzőtársai pontosan ezt kapták az elemzésük alapján! A gyermekvállalást fontolgató párok jó eséllyel figyelembe veszik a munkapiaci helyzetüket is – recessziók idején kevesebb gyermek születik. Az idézett tanulmány is ezt találta – a munkanélküliségre való keresések növekedése 8-11 hónappal később alacsonyabb születésszámmal jár együtt.
A megbecsült modell birtokában a szerzők 2021 februárjáig jelezték előre a születésszámok alakulását, és mintegy 12-15 százalékos zuhanást prognosztizáltak (lásd az ábrát). Összehasonlításképpen, az 1918-1919-es spanyolnátha-járvány idején 13 százalékkal csökkent a születések száma az Egyesült Államokban, míg a közelmúlt pénzügyi válsága alatt 9,3 százalékkal esett a születések száma 2008 májusa és 2010 októbere között.
Magyarázat: az ábra a születésszám indexének (2020. október = 100) előrejelzéseit mutatja az egyes modellváltozatok alapján 2020. január és 2021. február között. A modellváltozatok a felhasznált magyarázóváltozókban tértek el egymástól. Forrás: Wilde és szerzőtársai (2020), 2. ábra
Az iskolai végzettség és az etnikum figyelembevételével még lesújtóbb képet fest a tanulmány: a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező nők körében 13 százalékos, míg a feketék körében 15,3 százalékos csökkenést vetítenek előre.
A tanulmány módszertana természetesen nem alkalmas a hosszútávú trendek vizsgálatára, azonban a járványnak még akkor is komoly hatása lehet erre, ha a nők pusztán későbbre tolják a gyermekvállalás időpontját. Ennek oka, hogy a fejlett világban az anyák egyre magasabb életkorban adnak életet az első gyermeküknek, így egy 1-2 éves “csúszás” nehezebbé teheti a fogantatást.
Hogy a járványnak milyen hatása lesz a gyermekvállalási kedvre, ma még csak előrejelezni tudjuk. Sajnos azonban Wilde és szerzőtársai tanulmánya nem sok jóval kecsegtet, legalábbis a közeljövőt tekintve. A hosszútávú hatások vizsgálata (például alacsonyabb reprodukciós ráta, gyorsabban elöregedő társadalmak, nyugdíjrendszerek fenntarthatósága) egy másik blogposzt témája lehet.
Gánics Gergely
Hivatkozások:
Wilde, J., Chen, W., és Lohmann, S. (2020). COVID-19 and the future of US fertility: What can we learn from Google?. Covid Economics, Vetted and Real-Time Papers, (54), 158-190. URL: https://cepr.org/file/9906/download?token=OZtUKUbd
Főoldali kép forrása: pixabay.com
