Még egy hasonló győzelem, és végük – A GameStop sztori és potenciális hatásai

Dávidék legyőzték a Góliátokat, már csak az a kérdés, hogy túlélik-e? Általános vélekedés, hogy a tőzsdéken a nagy pénzügyi vállalkozásoknak óriási előnyük van a kisbefektetőkkel szemben. Több információhoz férnek hozzá, nagyságrendekkel nagyobb szellemi kapacitást tudnak csatarendbe állítani (hiszen nem ritkán egész csapatok dolgoznak egy-egy üzleten), és az anyagi forrásaik is messze túlszárnyalják a hobbibefektetők lehetőségeit. Mindezek következtében a nagyok mozgatják az árakat, ők fújják a passzátszelet a pénzügyi piacokon. Egymilliárd esetből talán egyszer nem. Az egyik ilyen fekete hattyú a GameStop év eleji szárnyalása. A kisemberek összefogtak, és fityiszt mutattak a bálnáknak. Jelen írásomban azt elemzem, miért hamis ez a narratíva és mit értenek félre a kisbefektetők győzelmét ünneplők.

A történet dióhéjban

Egy küszködő nagyvállalat. Legjobban így lehetne jellemezni a befektetők öldöklő küzdelmének célpontjává vált céget. A 37 éve, 1984-ben alapított és a new yorki tőzsdén a GME ticker alatt kereskedett GameStop a világ legnagyobb videójáték-értékesítője. Termékei között a játékok mellett konzolok és gamer eszközök is megtalálhatóak. A tavalyi adatok alapján 14 országban nagyjából 5.500 boltot üzemeltetnek. A cég komoly sikereket ért el 2004 és 2016 között. Ezt az időszakot a tempós nemzetközi terjeszkedés jellemezte, melynek egyik eszköze a versenytársak felvásárlása (Kongregate, Spawn Labs és Impulse), másik eszköze pedig az üzlethelység-akvizíció volt (ennek keretéven vettek például 163 RadioShack és 507 AT&T üzletet).

A sikersorozat 2016-ban ért véget, amikoris az online játékok térnyerése lejtőre tette az addig dinamikusan bővülő vállalatot. Az erre való válaszként bevezetett dolgozói kvóták negatívan hatottak a munkakörülményekre, esetenként egyenesen hazugságokra kényszerítve a dolgozókat. Az árbevétel és a nyereség is csökkenő pályára került. A 2019-ben jelentett majdnem 700 millió dolláros veszteség pedig rekord mértékűnek számított a vállalat életében.

A negatív trendekre a cég leépítésekkel és boltbezárásokkal reagált. A 2020-as COVID válság tehát egy eleve gyenge lábakon álló vállalatot ütött meg. A főleg fizikai boltokkal operáló GameStop még a törvényekkel is szembekerült, amikor egyes boltjaikat a tiltások ellenére nyitva tartották. A cég nehézségeit jól mutatja, hogy a vezetőség bérét 30-50 százalékkal, a dolgozókét pedig 10-30 százalékkal volt kénytelen csökkenteni. Nem csoda, hogy a valaha szebb napokat megélt videójáték-kereskedő korrigált részvényárfolyama tavaly nyáron kevesebb mint tizede volt a historikus maximumnak.

A GameStock osztalékfizetéssel és felaprózással korrigált árfolyamának alakulása tavaly nyárig

Forrás: Yahoo finance

A fentiek fényében nem meglepő, hogy nagyon gyorsan megjelentek a GameStop körül a pénzügyi világ „dögevői”. Minden befektető álma az, hogy olcsón vegyen és drágán adjon el. Ha egy papír árának emelkedésére számítunk, akkor most vásárolnunk érdemes a későbbi haszon reményében. Ha azonban negatív várakozásaink vannak a részvény árával kapcsolatban, akkor egyfajta pénzügyi időutazást kellene végrehajtanunk. A mostani magasabb árfolyamok mellett kellene eladnunk, és a jövőbeni alacsony árak mellett vásárolnunk. Bármennyire meglepő, ezen időutazás megvalósítható. Úgy hívják, hogy rövidre eladás. Ennek az ügyletnek keretében kölcsönkérjük a szóban forgó papírt egy olyan befektetőtől, aki rendelkezik vele, eladjuk, majd később – reményeink szerint alacsonyabb áron – visszavásároljuk és visszaadjuk az eredeti tulajdonosának. Ha a várakozásaink helyesek voltak, akkor ez a tranzakció csinos nyereséggel jutalmaz minket.

Pontosan ez történt a GameStop esetében is. Több neves hedge fund (speciális befektetési alap) adta el rövidre a vállalat részvényét, mint például a Point72, a D1 és a későbbiekben még felbukkanó Melvin Capital. A stratégiájuk lényege egyértelmű volt. Egy küszködő vállalat részvénye a COVID alatt csak lefelé mehet.

A negatív várakozások őrült helyzetet eredményeztek. 2020 szeptember 15-én a GameStop Short Interest Ratio-ja 136 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönvett és rövidre eladott részvények volumene 1,36-szorosa volt a forgalomban lévő részvényállománynak. Magyarul a rövidre eladóknak (shortosoknak) a pozíciójuk lezárásához (azaz a kölcsönvett részvények visszaadásához) több papírt kellett volna megvásárolniuk, mint amennyi egyáltalán elérhető volt.

Ugyanakkor nem mindenki volt pesszimista. A nagy dobás című zseniális filmben Christian Bale által megformált Michael Burry (aki akkor lett híres, amikor 100 millió dollárt keresett azzal, hogy az amerikai lakáspiac ellen spekulált a 2008-as válság előtt) például 3 millió részvénnyel rendelkezett a GameStop-ban. Még ennél is nagyobb pakettal rendelkezett a Fidelity, a Black Rock vagy a Vanguard csoport. A befektetői közösség várakozásai tehát vegyesek voltak.

Ebbe az állóvízbe robbant bele a WallStreetBets Reddit fórum. Itt jelent meg négy hónapja egy poszt “Bankrupting Institutional Investors for Dummies, ft Gamestop.” (azaz „Intézményi befektetők tönkretételének alapjai, a Gamestop példáján bemutatva”) címmel. Ebben szerzője azt tárgyalta, hogy a vállalat közel sincs olyan rossz helyzetben, mint sokan gondolják. Az új konzolok értékesítése segíteni fogja őket. A piacuk nőni fog. Emellett elkezdték magukat átpozícionálni a digitális piacra. A könyveik rendben vannak. Komoly befektetők bíznak bennük. A legfontosabb érv pedig a rövidre eladók pozícióinak brutális mértéke volt, akik a szerző szerint már akkor is nagyrészt veszteséges pozíciókat tartottak. A konklúzió szerint a helyzet megérett a shortosok kifacsarására.

A shortosok kifacsarása egy régi tőzsdei stratégia. A lényege, hogy olyan papírt keres a befektető, melyben jelentős rövid pozíció épült fel. Emellett fontos az is, hogy a rövid pozíciók birtokosa vagy birtokosai rosszul viseljék a veszteséget, például azért, mert nincsen elegendő tőkéjük. A befektető elkezdi felvásárolni a papírt, melynek ára az új kereslet miatt emelkedni kezd. Ez az áremelkedés egyre fájdalmasabb a rövidre eladónak, hiszen folyamatosan növeli azt a költséget, mely ahhoz kell, hogy kiszálljon a pozíciójából (azaz visszavásárolja a részvényt, hogy vissza tudja adni a kölcsönadónak). A befektető reményei szerint a rövidre eladó egy idő után nem fogja tudni vagy merni bevállalni ezt a növekvő költséget, és lezárja a pozícióját. Azaz visszavásárolja és visszaadja a papírt a kölcsönadónak. A befektető szintén ekkor fog kiszállni a részvényből, és a saját bekerülési áránál jóval magasabb áron adja majd át a papírokat a rövidre eladónak (vagy más vevőnek). A befektető nyert, a rövidre eladó pedig veszített.

A WallStreetBets posztját a kezdeti mérsékelt reakciók után felkapta a Reddit közössége. A felhasználók egymásra licitáltak a GameStop mémek gyártásával. Ezrek buzdították egymást a részvények vételére és a rövidre eladók kifacsarására. Ehhez sokan hozzákapcsolták a kisemberek és a pénzügyi cápák közötti harc, valamint a fiatal-boomer ellentét narratíváját. Mindezek oda vezettek, hogy január végére a GME lett a legkeresettebb részvény az egész világon. A papír ára pedig felrobbant. A tavaly novemberi 10 dollár körüli árfolyam után idén január 28-án 483 dolláron is született GameStop ügylet.

A GameStock osztalékfizetéssel és felaprózással korrigált árfolyamának alakulása az elmúlt egy évben

Forrás: Yahoo finance

A győzelem…

Az általános narratíva szerint Dávidék legyőzték a Góliátokat. Brutális veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a Point72 alapkezelő és a Maplelane Capital is. A rövid pozíciók kiépítésében élen járó Melvin Capital kénytelen volt kapitulálni, és jelentős veszteséggel zárni a pozícióit. A bukás mértékét jól szemlélteti, hogy a tulajdonosoknak közel 3 milliárd dollárt kellett betolni az alapba, hogy életben tudják tartani. A shortolók teljes vesztesége pedig megközelítette a 20 milliárd dollárt. A kisbefektetők elsöprő győzelmet arattak a pénzügyi világ cápái felett.

Egyesek egyenesen úgy érvelnek, hogy az Occupy Wall Street mozgalom végre megtalálta az igazi eszközét. A „Foglaljuk el a Wall Street-et” mozgalom 2011 szeptemberében indult. A célja az volt, hogy küzdjön a szociális és gazdasági elnyomás, a mohóság, a korrupció és a vállalatok túlzott befolyása ellen. Ezen negatívumok egyik szimbólumának pedig az USA pénzügyi központját is szimbolizáló Wall Street-et látták. A GameStop sztori pedig egyes hangok szerint megmutatta, hogyan lehet valóban megragadni a felső egyszázalék figyelmét: a pénztárcájukon keresztül. Mások pedig egyenesen az osztályharc tőzsdén történő megjelenését látják a történetben.

… ami a győztesnek fájni fog

I. Pürrhosz, Épeirosz és (rövid ideig) Macedónia királya Kr.e. 279-ben az ausculumi csatában menekülésre kényszerítette a római csapatokat. Azonban stratégiai szempontból súlyosan érintette, hogy számos kipróbált tisztje és értékes harcosa is odaveszett a harcokban. Ez az esemény lett a „pürrhoszi győzelem” fogalom névadója, ugyanis az ütközet után a király állítólag azt mondta, hogy „Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk”. Meglátásom szerint sok osztályharcos és kisbefektető esetében ez az egyetlen csata is elég lesz ahhoz, hogy elvesszenek, de legalábbis komoly pénzeket veszítsenek.

A kisbefektetők rengeteg pénzt nyertek, de csak papíron. A forgalmi adatok alapján a GameStop részvény historikusan legaktívabb kilenc kereskedési napjából hét 2021 január 13-a és 27-e között volt. Ekkor összesen közel 1,1 milliárd papír cserélt gazdát. Ez több mint a korábbi évek áltagos éves forgalma. Hagyjuk ezt leülepedni. Két hét alatt annyi részvényt adtak-vettek a befektetők, mint régen 52 hét alatt. Vélhetően a kisbefektetők többsége is a fenti időszakban vásárolt. Ezen napokon a GME árfolyama végig 20 dollár felett volt, és a 3 legaktívabb napon pedig még ennél is magasabb – 22-én 42,32 USD, 25-én 61,13 USD, 26-án pedig 80,20 USD volt a napi legolcsóbb vétel egységára. Az ezutáni januári kereskedési napokon pedig egyszer sem volt 100 dollár alatt az árfolyam. De olyan befektető is volt, aki 483 dolláron vett. Januárban 325 dolláron zárt a GameStop részvénye. A befektetők többsége tehát vaskos nyereségben volt. Többen közülük megsokszorozták a befektetett tőkéjüket. Papíron. A nyereség ugyanis csak akkor lesz valóságos, ha a befektetők képesek a papírt a vételárnál magasabb árfolyamon eladni.

A nyereséges kiszállásra pedig minden jel szerint minimális az esélye az osztályharcosoknak. Az alábbi táblázat mutatja a papír kilenc legaktívabb tőzsdei kereskedési napját. Az oszlopok a helyezés és a dátum mellett a nyitó, legnagyobb, legkisebb és záró árat és a részvényforgalmat darabszámban mutatják, valamint azt, hogy az adott napi kerekedési volumen hányszorosa volt a tavaly nyár előtt megszokott forgalomnak.

A GameStock legnagyobb forgalmat generáló kereskedési napjai

NrDátumNyitóMaxMinZáróForgalomX
12021.01.2242,5976,7642,3265,01196 784 30066,0
22021.01.2688,56150,0080,20147,98178 588 00059,9
32021.01.2596,73159,1861,1376,79177 874 00059,6
42021.01.1320,4238,6520,0331,40144 501 70048,5
52021.01.1438,0943,0633,0539,9193 717 40031,4
62021.01.27354,83380,00249,00347,5193 396 70031,3
72020.10.0912,8314,8011,9012,0277 152 80025,9
82020.10.089,5413,649,1913,4976 453 60025,6
92021.01.1941,5545,5236,6439,3674 721 90025,1

Forrás: Yahoo finance

A 2020. nyarával végződő időszakban a GME legaktívabb kereskedési napja 2010. január 7-e volt; ekkor kicsivel több mint 41 millió részvény cserélt gazdát. A tőzsdei bevezetéstől tavaly nyárig az átlagos napi forgalom pedig hajszállal 3 millió darab alatt volt. Ehhez képest elképesztő volumenű kereskedés volt az elmúlt napokban. 2021. január 22-én közel 200 millió papír cserélt gazdát, ez 66-szorosa a korábban szokásos mennyiségnek. De közel ugyanekkora volt a forgalom 26-án (59,9-szerese a szokásos mennyiségnek) és 25-én (59,6-szorosa). De még a lista utolsó helyén szereplő 19-én is annyi papírt adtak-vettek, mint korábban fél év alatt.

És milyen áron tudnak majd kiszállni ezen befektetők, akik a táblázat tanulsága szerint jellemzően 40 dollár feletti áron szálltak be a részvénybe? 2020-ban a legmagasabb részvényárfolyam 22,35 dollár volt (december 23-án), a tavaly szeptember 21-ével záródó egy éves időszak alatt pedig egyszer sem ment a papír ára 10 dollár fölé. És mivel a cég fundamentumai nem változtak meg amiatt, mert vicces mémek kisbefektetők tömegeit késztették vásárlásra, a tömeg irányváltásakor ezen árakon várható, hogy ki tudnak szállni a befektetésükből. Sőt, valószínűleg még alacsonyabb árakon, hiszen ahogyan a vevők tolongása a magasba repítette az árfolyamot, várhatóan ugyanígy fogja földbe döngölni azt az eladók tülekedése. A 40, 80, 200 vagy akár 413,98 dolláron vásárolók tömegei fognak tehát várhatóan 10-20 dolláron, vagy még alacsonyabban kiszállni.

Vesztesek?

Kisbefektetők tömegei fogják tehát megfizetni az igen súlyos árát annak, hogy sikerült „megleckéztetniük” a pénzembereket – azonban sajnos sok jel mutat arra, hogy ez utóbbi is csak egy illúzió. És bár a papír árának esésére játszó shortosok egy része kapitulált (így tett a Melvin Capital és a Citron Research is), a többségük nem zárta le a pozícióját. Azaz nem realizálta a veszteségét. Magyarul kivár.

És ezt nagyon okosan teszi. Ha ugyanis elfogynak a vásárlók, akkor a korábban bemutatott logika alapján a papír árának esnie kell. Lehet, hogy így is bukóban lesznek kénytelenek zárni az üzletet a jövőben, a veszteség mértéke azonban minden bizonnyal jóval alacsonyabb lesz annál, amit egy január végi pozíciózárás jelentett volna. Jelen pillanatban tehát nyereséget mutat a kisbefektetők portfoliója és veszteséget a sortosoké, a legtöbbjük esetében azonban a végső profit egész biztosan különbözni fog a mostani számoktól.

Az igazi győztesek

Az ünnepelt győztesek nagy része tehát még nem nyert, és a veszteseknek tartott shortosok története sem ért még véget, vannak azonban tényleges nyertesei a történetnek. Akik már egyértelműen a győztesek táborát erősítik. Minden bizonnyal közöttük van néhány osztályharcos is, aki ésszel vagy szerencsével elég korán szállt be és megfelelő időben szállt ki. Azonban nem ők vannak többségben. Legalábbis nem ők nyerték a nagy pénzt. Hanem pontosan azok, akiknek a bukását a többség most ünnepli.

A korábban már bemutatott Michael Burry 1.500 százalékos nyereséget ért például el. És bár az ő személye valószínűleg a legkevésbé sem irritálja az új forradalmárokat, 1,7 millió GME részvényével semmiképpen sem nevezhető kisbefektetőnek. A nyertesek listáján azonban rendre megtalálhatóak az osztályharcosok legnagyobb ellenségei, a közismert befektetési intézmények. Ezen szereplők nevei mellett ráadásul csillagászati profitok villognak a fent bemutatott események következtében. A Fidelity Investment 3,0 milliárd dollárt kaszált Dávidék győzelmén. A BlackRock 2,7 milliárd dollárral lett gazdagabb. A Vanguard Group zsebébe 1,7 milliárd dollár került a Wall Street-ellenes szabadságharc eredményeképp. De egymilliárd dollár felett van Ryan Cohen, a Susquehanna International Group, a Dimensional Fund Advisors, a Senvest Management, Donald A. Foss és a MUST Asset Management nyeresége is.

Óriási nyertese az eseményeknek a forgalom egy jelentős részét bonyolító RobinHood, illetve a platform kereskedési adatait hasznosító Two Sigma és a Citadel Hedge Fund is. És nagyot kaszáltak a GameStop vezetői is. A Washington Service ugyanis arról számolt be, hogy négy bennfentes (Kathy P. Vrabeck elnök, valamint Kurt James Wolf, Raul J. Fernandez és Lizabeth Dunn igazgatók) összesen közel egymillió GME részvényt adtak el idén január 12 és 14 között, mintegy 20 millió dollár értékben. A sors fintora továbbá, hogy az osztályharcosok által megbuktatni kívánt shortosok lehetnek a sztori legnagyobb nyertesei. Ihor Dusaniwsky, az S3 ügyvezető igazgazója ugyanis arról számolt be, hogy a sztratoszférába kilőtt árfolyam újabb rövidre eladókat vonzott a játékba. Nehéz olyan forgatókönyvet elképzelni, melyben ezen szereplők nem fognak csillagászati nyereséget elérni. És ezen nyereség forrása egyértelműen az osztályharcosok által felvert árfolyam lesz.

Szép új világ?

Az események valószínűleg még sokáig szolgálnak izgalmas munícióval a gazdasági újságíróknak, hosszú távon azonban kevesen fognak örülni annak, hogy egy szellem kiszabadult a palackból. Mi sem mutatja ezt plasztikusabban, mint az a tény, hogy a komoly profitot realizáló Michael Burry az egyike azoknak, akik a GameStop jelenség ellen emeltek szót, természetellenesnek, őrültnek és veszélyesnek nevezve azt.

Az egyik igen komoly veszély a fundamentális elemzés halála lehet. Ha a befektetések értéke nem a fundamentumoknak megfelelően, hanem Reddit posztok és mémek hatására alakul, akkor értelmét veszti a piacok és befektetések rigorózus és mélyreható elemzése. A fundamentális elemzők feleslegessé tételével viszont pont egy olyan világítótornyot rombolnánk le, melynek a fénye segítheti a piacot a helyes irány (azaz a reális belső érték) megtalálásában. Mindez pedig még több volatilitást hoz majd a piacokra, mely az egyik legnagyobb ellensége az átlagbefektetőnek, különösen az osztályharcosok zömét adó kevésbé képzett tőzsdéseknek.

Az egész történet számomra leginkább elszomorító eleme azonban az, hogy a pénzügyi ökoszisztéma egy igen fontos és hasznos szereplőjét találta meg és támadta be a tömeg. Bár a közvélekedéssel összekacsintva a cikkem elején én is a pénzügyi világ „dögevői”-nek neveztem a rövidre eladókat, az igazság az, hogy nekik is roppant fontos szerepük van a piaci hatékonyság növelésében.

Való igaz, hogy döntéseiket az üzleti profit vágya motiválja. De nem ugyanez mozgatja a velük szemben álló vásárlókat is? Az első csoport tagjai pesszimisták az adott cég jövőjével kapcsolatban, míg a második csoport tagjai optimisták. De miért lenne probléma az, ha valakinek negatívak a várakozásai? Miért gond az, hogyha ezen várakozására a saját vagyonát is hajlandó feltenni? Az Enron, az Allied Capital vagy a Wirecard csalásainak leleplezésében például kiemelkedő szerepe volt a shortosoknak. A rövidre eladók emellett a buborékok kialakulását és terjeszkedését is segítenek korlátozni. Olyan buborékok kialakulását is, mint amilyet a GameStop részvény árfolyama is felrajzolt az elmúlt napokban.

Biztos vagyok abban, hogy pár hét múlva számos osztályharcos fogja hangosan követelni azt, hogy a hatóságok találják meg és vonják felelősségre azokat, akik az árfolyam irreális kilengését elősegítették és lehetővé tették. A kérés pikantériája az lesz, hogy a felelősök pontosan ezen osztályharcosok és az ő „dögevők” ellen folytatott küzdelmük volt. Az általános narratíva tehát sok szempontból pontatlan. A kisbefektetők egy olyan győzelmet ünnepelnek, mely csak látszólagos, és valójában sokkal közelebb van a vereséghez. De azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy egy-két hasonló győzelem, és sokuknak végük lesz – legalábbis a befektetésre szánt vagyonaiknak.

Sebestyén Géza


Főoldali kép forrása: pixabay.com

Még egy hasonló győzelem, és végük – A GameStop sztori és potenciális hatásai” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Hozzászólások letiltva.