Sok olvasónknak valószínűleg a középiskolai évek alatt végzett nyári munka volt az első élménye a munka világában. Az Egyesült Államok számos nagyvárosa kínál munkalehetőséget a fiataloknak a nyári hónapokban, amely során hasznos tapasztalatokra tehetnek szert, melyeket később felnőttként tudnak kamatoztatni. Az ilyen típusú programok továbbá remélhetőleg képesek a résztvevő fiatalokat távol tartani a bűnözéstől.
A legnagyobb ilyen programot New York városa tartja fenn (New York City Summer Youth Employment Program, SYEP), 2019-ben 75 ezer, 16 és 21 év közötti fiatalnak adva lehetőséget a részvételre július és augusztus folyamán. A kiválasztottak heti legfeljebb 25 órát dolgozhatnak 6 hétig, és az államban érvényes óránkénti minimálbért kapják meg. A résztvevők jelentős része nonprofit cégeknél kap munkát, de profitorientált vállalkozások és a közszféra is kínál lehetőségeket.
Kessler és szerzőtársai (2021) a SYEP-ben való részvételnek a fiatalkori bűnözésre gyakorolt ok-okozati hatását vizsgálták a program 2005 és 2008 közötti hullámain keresztül. Módszertanilag egy rendkívül okos és bevett technikát alkalmaztak, ami a program lebonyolításából adódik: mivel minden évben több jelentkező van, mint férőhely, a programban való részvételről véletlen alapon döntenek, a jelentkezők jellemzőitől (például bőrszín, korábbi rendőrségi ügyek) teljesen függetlenül.
A tanulmány eredményei alapján a részvétel 0,13 százalékponttal (17 százalékkal) csökkentette a letartóztatás esélyét az adott év nyarán. Ez szignifikáns, de nem kifejezetten nagy érték. Ami viszont rendkívül érdekes, hogy azon résztvevők körében, akiknek már volt dolguk az igazságszolgáltatással (veszélyeztetettek, a résztvevők mintegy 3 százaléka), a programban való részvétel 2,75 százalékponttal (23 százalékkal) csökkentette a letartóztatás valószínűségét, és ez a hatás szignifikáns. Ezzel szemben a nem veszélyeztetettek körében nem volt szignifikáns hatás kimutatható. Az elítéléssel végződő bűncselekmény elkövetésének valószínűsége 0,08 százalékponttal (31 százalékkal) csökkent az összes résztvevő körében, és ismételten a veszélyeztetettek bűnelkövetési valószínűségének csökkenése húzza lefelé az átlagot: náluk 2,09 százalékponttal (52 százalékkal) csökkent a valószínűség a program hatásaként.
A program hosszútávú hatásai nem bizonyultak szignifikánsnak a részvételt követő első, harmadik és ötödik évben, ugyanakkor a kumulált hatás a várakozásoknak megfelelően csökkenő tendenciát mutat a bűncselekményekhez kötődő letartóztatások tekintetében, ahogy a lenti ábra mutatja.
A New York-i SYEP kumulált hatása a bűncselekmény elkövetésének valószínűségére a programban való részvétel utáni hónapokban
Magyarázat: a kék vonal a becsült várható hatást mutatja százalékban, körülötte a bizonytalanságot kifejező konfidenciasáv látható. A szürke téglalap a programban való részvétel hónapjait, júliust és augusztust jelzi. Forrás: Scherer (2021).
Felvetődik a kérdés: anyagilag megéri fenntartani ezt a programot? Átlagosan fejenként 1403 dollárba kerül a program New York városának, míg a megelőzött bűncselekmények költségét a veszélyeztetett csoport tagjaira vetítve 652 és 1250 dollár közé teszik a szerzők. Ezen túl a szerzők korábbi munkájukban kimutatták, hogy a résztvevők halálozási valószínűségének csökkentésével (gondoljunk utcai konfrontációkra például) már önmagában kifizetődővé válik a program. Ezzel szemben a nem veszélyeztetettek, azaz az igazságszolgáltatással korábban kapcsolatba nem kerülők körében elenyésző, 2-3 dolláros bűnügyi hasznot becsülnek a szerzők.
A fentiek alapján arra gondolhatnánk, hogy bűnmegelőzési szempontból a programot érdemes lenne csak a veszélyeztetettekre fókuszálni, hiszen ott jelennek meg a bűnügyi hasznok. Fontos azonban kiemelni, hogy azt nem tudjuk, hogy a résztvevők összetételének milyen hatása van a kimentekre: a jelenlegi lebonyolítás mellett a veszélyeztetett fiatalok a programban megismerkednek a másik csoport tagjaival, és tőlük olyan viselkedési mintákat tanulhatnak, amik hatására nem fordulnak a bűnözés felé többet. Továbbá a programnak nem a bűnmegelőzés az egyetlen feladata.
Összefoglalásul elmondható, hogy a New York-i adatok alapján érdemes közpénzből fenntartani egy olyan programot, ami nyáron munkát biztosít a fiataloknak. Remélhetőleg a jövőben több városban, akár Magyaroroszágon is elterjed ez a kezdeményezés, és ezzel párhuzamosan jobban megértjük a hatásmechanizmusát.
Gánics Gergely
Hivatkozások:
Kessler, J. B., Tahamont, S., Gelber, A. M., & Isen, A. (2021). The Effects of Youth Employment on Crime: Evidence from New York City Lotteries. NBER Working Paper No. 28373
Scherer, L. (2021). NYC’s Youth Summer Jobs Program and the Rate of Criminal Activity. The NBER Digest No. 4, April 2021
Főoldali kép forrása: pixabay.com
