Eladó az egész világ
2005-ben az angol Alex Tew zseniális módszerrel kívánta megfinanszírozni egyetemi tanulmányait. Vásárolt egy honlapot, melyen elhelyezett egy 1.000 x 1.000 képpontból álló rácsot. Ezután minden egyes pixelt eladott. Az ár képpontonként egy amerikai dollár volt. A vásárló nem csak a pont színét szabhatta meg, hanem azt a szöveget, ami a rápozicionáláskor megjelenik, valamint azt az internetes címet, ahová kattintás esetén az olvasó kerül. Az egyedi virtuális reklámfelület híre hamar komoly hullámokat vert. Miután a sztorit a The Wall Street Journal is felkapta, Tew úgy döntött, hogy az utolsó ezer pixelt az eBay-en árverezi el. Ez ügyes húzás volt, ezen képpontokért ugyanis az eredeti ár közel negyvenszeresét kapta. A potenciális vásárlók egymást taposták a virtuális térben, hogy örök helyük legyen az internet történelmében. Tew teljes bevétele 1.037.100 dollár volt.
Az egymillió dolláros honlap
Forrás: http://www.milliondollarhomepage.com/
Bár a megcélzott összeg összejött, a projekt nem tekinthető egyértelmű sikertörténetnek. A 2006-os aukció alatt a „The Dark Group” koordinált túlterheléses támadást intézett ellene. 50.000 dollár váltságdíjat követeltek azért, hogy az oldal megbénításával felhagyjanak. Tew végül megúszta annyival, hogy frissítette az oldal biztonsági rendszerét. Bár ezt az akadályt végül sikeresen vette, a lap mára egy történelmi relikvia csupán. Az oldalon található linkek nem működnek. A megrendelő weblapok többsége halott. Tew pedig a tandíj biztosítása ellenére idő előtt kibukott az egyetemről.
Ugyanabban az évben, amikor Alex Tew honlapot vásárolt, Karolyne Smith egy még bizarrabb reklámfelületet választott. A saját homlokát árverezte el hirdetési felületként. A licitet egy online kaszinó nyerte. A hölgy 10.000 amerikai dollárt kapott azért, hogy örökre az arcára tetoválja a „GoldenPalace.com” feliratot. Smithnek arra kellett a pénz, hogy a fiát magániskolába írassa.
A számításai azonban nem jöttek be. A tőke hamar elfogyott, és Smith kénytelen volt az édesapja pincéjébe költözni. Nemsokára a törvények is megváltoztak, és a Golden Palace már nem fogadhatott amerikai vendégeket. Smith szerencséjére viszont egy utolsó nemes gesztusként állták a tetoválás eltávolításának költségeit.
Egyszer volt az interneten pixelvásár?
Ilyen sokat érne egy internetes oldal, illetve az emberi bőr reklámfelületként? Aligha. Az említett sztorik médialefedettsége komoly támaszt biztosított az újabb projekteknek. Ennek ellenére a követők jellemzően megközelíteni sem tudták a fenti sikereket. A Reserve 123 az utazási és szállásadó szektornak kínált egymillió pixelnyi felületet. Bár a projektet számos csatornán promotálták, a siker mégis elmaradt. Az oldalon ma kínai nyelvű hírek olvashatóak. Szintén sikertelen volt a www.dollarperdot.com és a www.dotads.net kezdeményezése is.
Karolyne Smith követőit pedig a legtöbben inkább ijesztőnek tartanák, mint pénzügyi zseninek. Joe Tamargo, az „Emberi hirdetőtábla” volt talán a legsikeresebb közülük. A Conan O’Brien műsorában is fellépő fiatalember saját bevallása szerint 200.000 dollárt gyűjtött azzal, hogy bőrét reklámfelületként árverezte el. Az ügyfeleinek nagy része azonban mára már nem létezik, így a testén hirdetett oldalak is megszűntek. Billy Gibby (művésznevén „Hostgator Dotcom”) pedig 2013-ban már arra gyűjtött pénzt, hogy a korábban az arcára varrt 20 reklámot el tudja távolíttatni. Az első sikerek után mára nem igazán találnánk olyan céget, mely szemmel látható összeget lenne hajlandó fizetni egy új weboldal pixeleiért vagy egy átlagember bőrfelületéért.
NFT, a kriptopénzek és Alex Tew zabigyereke
Karoline Smith és Alex Tew a blokkláncra költözött. Röviden így jellemezhetnénk az NFT-ket. A rövidítés a nem helyettesíthető token angol verziójából (non-fungible token) származik. Az alapötlet lényege, hogy a megmásíthatatlan blokkláncot arra használjuk, hogy művészeti alkotásokat tárolunk rajtuk, ezek alkotóinak és aktuális tulajdonosainak nyilvántartásával együtt. A műalkotás lehet kép, zenei alkotás, film vagy animáció. Alapvetően bármi, amit lehetséges digitális formában tárolni.
Az NFT ráadásul iszonyúan trendi. Február 19-én több mint félmillió dollárért kelt el egy repülő macska animáció. Elon Musk barátnője, Grimes több mint hatmillió dollárt keresett egyik NFT alkotásának eladásával. A Twitter alapítója, Jack Dorsey 2,5 milliót kaszált saját maga és a platform első üzenetének NFT formájában történő áruba bocsátásával.
Jelen pillanatban ezen alkotások vezetik a legdrágább NFT-alkotások listáját:
1. „Everydays” – The First 5000 Days (Beeple alkotása) – 69 millió USD
2. „Hashmasks” (70 művész kooperációja) — 16 millió USD
3. „CryptoPunk #3100” (algoritmus alkotta kép egy űrlényről) — 7,58 millió USD
4. „CryptoPunk #7804” (algoritmus alkotta kép egy űrlényről) — 7,57 millió USD
5. „Crossroads” (Beeple) — 6,6 millió USD
A lista első helyén szereplő érték egyben azt is garantálta, hogy a Beeple művésznév tulajdonosa, Mike Winkelmann lett korunk harmadik legértékesebb élő művésze. Az NFT történelmében immár egy hazai művész is szerepel. Magyarország egyik legismertebb digitális képeket alkotó művésze, Weiler Péter 1 ETH-ért adta el „Bitcoin bánya az Alföldön” című alkotását idén március 9-én. Mindezek fényében nem igazán meglepő, hogy az NFT-őrületet vonatjára már olyan játékosok is felszálltak, mint az NBA, az NFL, az UFC vagy a Nike és a Louis Vuitton.
Egyediség a copy-paste világában?
Az NFT-k jellemzően egyetlen példányban, vagy legalábbis limitált (és sorszámozott) szériában jelennek meg. Ez a megoldás a közgazdaságtan egyik alapvetését, a szűkösség és az ár összefüggését igyekszik kihasználni. Azaz azt, hogy a korlátozott kínálat magasabb értékeltséget eredményezhet.
Ez a törvényszerűség azonban nem csak az NFT világ szereplői előtt ismert. Az amerikai hip hop banda, a Wu-Tang Clan például 2015-ben bocsátotta ki „Once Upon a Time in Shaolin” című lemezét – mindössze egyetlen példányban. A korong története azonban nem csak emiatt érdekes. Egy időben ugyanis a meglehetősen ellentmondásos befektető, Martin Shkreli tulajdonában volt (mielőtt az amerikai bíróság lefoglalta volna). A kalandos sztori a Netflix-et is megihlette. Az egyediség azonban ebben az esetben egy olyan ígéret volt, mely nem igazán volt tartható. A lemez kiadása után alig egy évvel egy több mint fél órás részletet bárki meghallgathatott.
Egy NFT is körülbelül annyira egyedi, mintha letölteném Van Gogh Csillagos éj képét, majd kinyomtatnám azt. A papír birtoklása igazolja a tulajdonjogomat, a fizikai tárgy tárolható és el is adható. Tény, hogy az NFT tulajdonjoga transzparensebb lehet. A bizonytalanság azonban az esetükben sem küszöbölhető ki teljesen (gondoljunk csak a hackerek áldatlan tevékenységére, vagy egy 51 százalékos támadás lehetőségére).
A digitális világban – így az NFT-knél is – a copy-paste használata sokkal könnyebb, mint a kinyomtatott Van Gogh kép esetében. Az NBA NFT-ket itt bárki megtekintheti, és technikai oldalról semmi nem gátol meg senkit abban, hogy akár digitális másolatot töltsön le ezekről. De ugyanez igaz Grimes közel 400.000 dollárért elkelt animációjára, vagy Beeple 6,6 millió dollárért gazdát cserélő Crossroads-ára is. Egy NFT tehát abból a szempontból semmiképpen sem egyedi, hogy akár végtelenszer is másolható.
Akinek pedig a másolás nem lenne elég kreatív tevékenység, az már saját Beeple-hasonmás alkotást is létre tud hozni a Beeple-generátor segítségével. A tökéletes másolatok és a hasonló alkotások létrehozásának pofonegyszerűsége komoly kételyt ébreszthet bennünk abban a tekintetben, hogy mennyire fenntartható az NFT alkotások csillagászati árazása.
Digitális hullámvasút
A mai őrület ráadásul sokkal kevésbé érthető, mint az 1637-38-as tulipánhagyma-láz. Részben azért, mert a tulipán „másolása” sokkal nehezebb és pontatlanabb, mint ahogyan ez az NFT-k esetében megtehető. Nagy különbség továbbá az NFT-láz és a korábbi mániák között, hogy mind a holland tulipánoknál a XVII. században, mind a dot.com részvényeknél a XX. század végén, mind pedig az ingatlanok esetében a XXI. század elején az első vásárlók motivációja a birtoklás volt, a spekulációs szándék csak később jelent meg. Ezzel szemben az NFT-k esetében a spekuláció már kezdetben is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Dapper Labs rögtön egy kereskedési platformot is létrehozott az NBA NFT-k számára.
Burton és Jacobsen 1999-es cikkében számos példát elemezve szemléletesen mutatja be, hogy a gyűjtői szenvedélyek célpontjainak áralakulása jellegzetes mintázatot követ. A kezdeti árrobbanás után a később beszállók jellemzően stagnáló vagy csökkenő árakkal szembesülnek.
Az új eszköz volatilis ára azonban egy csoportnak mindenképpen kedvez. Azoknak, akik illegális tevékenységeket végeznek. Az NFT-k ugyanis (főleg az elszálló árak miatt) kiválóan alkalmasak pénzek tisztára mosására, illetve nagyobb vagyonok mozgatására. És míg a hagyományos művészeti alkotások esetében szakértők jellemzően képesek arra, hogy legalább megközelítőleg meghatározzák a fair értéket, ennek segítségével pedig kiszűrjék a gyanúsnak tűnő tranzakciókat, addig az NFT-k esetében a piac éretlensége okán képtelenség a reális belső értéket meghatározni. Hogy ez nem egy elméleti lehetőség, azt jól mutatja, hogy egyes oldalak részletesen bemutatják azokat a lépéseket, melyekkel a pénzmosás megvalósítható.
A folyamatokat ráadásul az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is meglehetős gyanakvással figyeli. Esetükben az aggodalom fő oka az, hogy sok NFT nagyon hasonlít a pénzügyi befektetésekhez, melyek azonban erősen szabályozott piacokon és keretek között foroghatnak csak. Az amerikai adóhatóság feje, Charles Rettig pedig úgy nyilatkozott idén áprilisban, hogy a kriptopénzek és az NFT-k miatt az USA évente nagyjából ezermilliárd dollár adóbevételtől esik el.
És a szabályozatlanság nem csupán az államkasszát károsítja meg. Az új technológia felkeltette a csalók és a bűnözők figyelmét is. Az amerikai művész, Derek Laufman idén márciusban arra ébredt, hogy valaki az ő nevében árul NFT-ket a Rarible oldalon. Az, hogy valaki más képes volt magát Laufmanként hitelesíteni az oldalon, komoly kérdőjeleket vet fel az NFT egyik sokat hangoztatott előnyének, az alkotó és a tulajdonos követhetőségnek és beazonosíthatóságnak valóságtartalma tekintetében.
A könnyű másolhatóság negatív hatásait pedig első kézből tapasztalhatta meg a brooklyni Karan Singh, amikor felfedezte, hogy csalók az alkotásai digitális másolatait árulják. Mindezek fényében még indokoltabb kérdés az, hogy mennyire garantálható az NFT alkotások egyedisége, azaz mennyire értékes és értéket garantáló akár a korlátozott példányszám, akár a másolatok sorszámozása.
További kérdéseket vet fel az is, hogy a legnagyobb értékű NFT tranzakció vevője az a Vignesh Sundaresan, aki 2017 óta MetaKovan néven az NFT egyik leghangosabb zászlóvivője. Egyesek szerint a vásárlásának fő célja a saját NFT portfoliójának felértékelése volt.
Összefoglalás
Az egyedinek kikiáltott dolgok értékesítése nem új jelenség. Így keresett több mint egymillió dollárt Alex Tew, és ilyen módon szerzett majdnem egy életre szóló arctetoválást Karolyne Smith. Bár a honlapok pixelenként és a bőrfelület egészben történő értékesítése már a múlté, cserébe megérkezett egy új őrület. A digitális műalkotások egyediségét megcélzó NFT technológia hamar megteremtette saját dollármilliomosait. A 69 millió amerikai dollárt kaszáló Beeple mellett a nagy sportligák és a legnagyobb vállalatok is megjelentek a saját NFT alkotásaikkal.
A digitális világban azonban az egyediség és a kizárólagosság nem igazán garantálható. A könnyű másolhatóság és a kínálat várható erőteljes bővülése pedig erősen megkérdőjelezi az NFT alkotások asztronómiai árazásának fenntarthatóságát. Ez utóbbit látszik alátámasztani, hogy a mostani buborék során nem igazán láthatóak azok a vásárlók, akik az alkotásokat a birtoklás vágya miatt vennék. A vevők motivációja egyértelműen spekulációs jellegű. Ez pedig hozzájárult az árak elszabadulásához, mely mágnesként vonzotta magához az illegális jövedelmek birtokosait. Megkülönböztetett figyelemmel követik az eszközosztályt a pénzügyi piacok szabályozói és az adóhatóság emberei is. Előbbieket a befektetési jelleg, utóbbiakat az adóelkerülés lehetősége izgatja. Emellett megjelentek a csalók és bűnözők is. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az NFT forradalom egyik legnagyobb nyertese, maga Beeple is pénzügyi buborékhoz hasonlította az árak alakulását.
Sebestyén Géza
Főoldali kép forrása: pixabay.com
