Megtörtént a monetáris stratégia felülvizsgálata az Európai Központi Banknál, amelynek eredményét 2021. július 8-án tették közzé. A felülvizsgálat a monetáris politikai keretrendszer több elemét is érintette, de itt most csak az inflációs céllal kapcsolatos változás(ok)kal szeretnék foglalkozni.
Előzetesen a nagy kérdés nem is az volt, hogy vajon a korábbi aszimmetrikus („below but close to”) 2 százalékos cél helyett bejelentenek-e egy szimmetrikus 2 százalékot, ami hasonlatosabbá tenné az EKB-t az inflációs célkövető bankok többségéhez, hanem az, hogy követik-e a Fedet, és bevezetik-e az átlagos infláció célzását (average inflation targeting, AIT). Persze míg az előbbit borítékolni lehetett, utóbbira nem sokan fogadtak volna nagy pénzben.
Miért fontos ez? Amikor a Fed tavaly – a világon elsőként – áttért az átlagos inflációs célkövetésre, ezt a céllal tette, hogy hitelesebben tudjon beígérni egy magasabb jövőbeli inflációt, és így az inflációs várakozások emelésével nagyobb mozgástere legyen a gazdaság élénkítésére. Ez a mozgástér ugyanis a fejlett országok jegybankjaiban igencsak beszűkült a pénzügyi válság után a zéró alsó korlát (zero lower bound, ZLB) miatt, vagyis amiatt, hogy a negatív tartományban a kamatpolitika elveszti hatásosságát.
Ilyen értelemben az AIT egy aszimmetrikus rezsim, mert maga az inflációs cél hiába szimmetrikus, az átlagolási mechanizmus miatti kompenzáció alapvetően a ZLB esetében releváns, ugyanis ott válik féloldalassá a monetáris politika. Ezt egyértelművé teszi a Fed kommunikációja, ugyanis mindig arról beszélnek, hogy ha az infláció hosszabb ideig a cél alatt van, a Fed cél feletti inflációt fog célozni, és sosem az ellenkező szituációról[1]. Csak összehasonlításképpen: egy klasszikus inflációscél-követő jegybank mindig a célra lő függetlenül attól, hogy a múltban alul- vagy felüllőtte-e azt.
Hogy a Fed új rezsimje működik-e, majd a történelem eldönti. Mi korábban fogalmaztunk már meg szkeptikus gondolatokat ezzel kapcsolatban. Az mindenesetre eldőlt, hogy az EKB óvatosabban halad a reformok útján, és egyelőre a klasszikus inflációs célkövetés felé tereli saját stratégiáját, nem kacsingat még nyilvánosan az AIT felé. Christine Lagarde, az EKB elnöke a felülvizsgálati eredményekről tartott sajtótájékoztatón 17-szer használta a „szimmetria” szó valamilyen formáját (a „kamatot” például csak hatszor).
Van azonban valami zavaró az EKB kommunikációjában, amit én személy szerint nem tudok hova tenni. Mind a felülvizsgálat eredményeit összefoglaló EKB nyilatkozatban, mind pedig Lagarde asszony sajtótájékoztatóján hangsúlyosan előjön az az állítás (elköteleződés?), hogy „[e]lsősorban akkor van szükség különösen erélyes vagy kitartó monetáris politikai lépésekre, amikor a gazdaság megközelíti az alsó határt, hogy elkerüljék az inflációs céltól való negatív eltérések állandósulását. Ez [maga után vonhat] olyan átmeneti periódust is, amelyben az infláció mérsékelten a cél fölött van.”[2]
Vegyük észre, hogy ez a kitétel roppant mód hasonlít a Fed már említett üzenetéhez, amellyel egyértelművé teszik, hogy az átlagolás igazából a ZLB esetén releváns. Az EKB azonban hivatalosan nem átlagos inflációt fog célozni. Akkor ez mit jelenthet pontosan? Ha nem elköteleződés, akkor csak egy előzetes mentegetőzés arra vonatkozóan, hogy a jövőben el fogják téveszteni a céljukat? Vagy egy agyafúrt egyszerhasználatos stratégia, és csak a mostani helyzetre vonatkozik?
Nemcsak nekem okozott komoly fejtörést ennek az üzenetnek a dekódolása, ugyanis a sajtótájékoztatón a kérdések jelentős része erre vonatkozott, azonban Lagarde asszony gépiesen ismételgette a nyilatkozatban is szereplő mondatokat, így nem segített megérteni, mit is akar az EKB. Ami pedig nagy kár, mert hiszen – ahogy azt maga az EKB fogalmazta meg – a stratégia egyik legfontosabb célja, hogy a nyilvánosság felé történő kommunikációt támogassa.
Megérett az idő egy új felülvizsgálatra?
Vonnák Balázs
[1] „[…]following periods when inflation has been running persistently below 2 percent, appropriate monetary policy will likely aim to achieve inflation moderately above 2 percent for some time.”
[2] A szöveget az EKB nyilatkozatának hivatalos magyar fordításából másoltam, azonban a „may imply” magyar megfelelője ott „utalhat” volt, ami szerintem pontatlan fordítás, így azt kicseréltem a „maga után vonhat” kifejezésre, ami szerintem jobban tükrözi az eredeti üzenetet.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
