Economania blog
A japán jen közel 30 százalékos gyengülést mutatott az elmúlt egy év során, amivel az 1988-as részvény és ingatlanpiaci buborék kipukkadása óta nem látott szintre csökkent az amerikai dollárral szemben. Örülnek ennek a japánok?
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
A fedezetkezelési keretrendszer kialakítása komoly hatással van a kereskedelmi bankok likviditásmenedzsmentjére, így a zöld szempontok integrálásával a feltételek módosítása révén a jegybankok érdemben befolyásolhatják a bankrendszer és azon keresztül a teljes gazdaság zöld transzformációját.
A legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalatuk azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban.
Bár továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére uralkodó nézetté vált, hogy a jegybankoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.
A makroökonómiai modellekből gyakorlatilag teljesen eltűnt a pénzmennyiség a 2000-es évek elejére. A pénzügyi válság viszont arra világított rá, hogy a monetáris aggregátumok és a kereskedelmi bankok pénzteremtése kulcsfontosságú lehet a makrofolyamatok megértésében.
Míg az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, az érdemi kamatemelésekre még várni kell az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában. Meddig lehet bízni abban, hogy magától megoldódik a probléma?
Mérés nélkül nem lehet átállni a fenntartható gazdasági működésre, a nehézség ugyanakkor az, hogy egyelőre mind adatból, mind széles körben elterjedt, megalapozott módszertanból hiány van. Íme az 5 legfontosabb kihívás!
A jegybankok számára már nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogyan egyeztessék össze a környezeti fenntarthatóságot saját intézményi céljaikkal, hanem sokkal inkább az, hogy miképp tudják folytatni feladataik ellátását a környezeti fenntarthatósági célok integrálása nélkül – mondta el az Ecoomania blognak Danae Kyriakopoulou klímaközgazdász.
The challenge facing central banks is not that of how to begin reconciling environmental sustainability with their present objectives. Rather, it is how to continue reconciling the lack of environmental sustainability with these objectives.