Economania blog
Számtalan becslés született arra vonatkozóan, hogy milyen a monetáris politika hatása a gazdaságra. Ezek alapján hatékony eszköznek tűnik. De mi van, ha azok a tanulmányok nem jelenhettek meg, amelyek nem találták hatékonynak?
A koronavírus-járvány után bekövetkezett költségsokkra építve a japán jegybanknak most valós esélye lehet arra, hogy megszabadítsa Japánt a deflációtól.
2024-ben számos globális jegybanki dilemmára választ kaptunk. 2025-ben a főbb gazdaságok monetáris politikáját az országspecifikus különbségek uralhatják.
4,1 százalékról 4,3 százalékra emelkedett az amerikai munkanélküliségi ráta, mire a tőzsde majdnem összeomlott. Azért ilyen ideges a piac, mert elmaradt a recesszió a Fed szigorító ciklusa után? Egyáltalán lehetséges ez? Ha igen, hogyan?
Sokan meglepődnek azon, hogy az USA-ban nem a hard landing forgatókönyv látszik megvalósulni. Valójában ez csak akkor meglepő, ha azt gondoltuk, hogy kínálatoldali volt az infláció.
A világ bankrendszerei úsznak a likviditásban, így a pénzteremtésből származó jövedelem jelenleg nem a jegybankokhoz kerül, hanem privát szereplőkhöz. Ez a jövedelem pedig egyfajta transzfernek tekinthető, amit a bankrendszer nem szolgált meg.
A központi bankok szavai sokszor legalább olyan erős hatással bírnak a pénzügyi piacokra, mint maguk a döntéseik. A modern szövegelemzési módszerekkel ez ki is mutatható.
A bizalom a stabil pénzügyi-gazdasági rendszer egyik kulcsfontosságú hozzávalója. Nincs ez másképp a rendszer közepén elhelyezkedő jegybank esetében sem.
Több nagy globális inflációs hullám volt az elmúlt fél évszázadban. Vajon a mostani melyikre hasonlít?
Az év első felében három táborba voltak sorolhatók a vélemények az USA gazdasági növekedési kilátásai kapcsán: a bővülés lassulását várók, a markáns recessziót valószínűsítők és a gazdasági növekedés erősödését várók. Mára teljesen eltűntek a recessziót várók, ami gazdaságtörténeti perspektívában vet fel kérdéseket.