A BTCUSD, azaz a BitCoin amerikai dollárban mért árfolyama a cikk írásakor 6226 volt. Az elmúlt 31 kereskedési nap több mint harmadában újabb és újabb historikus csúcsot állított fel a virtuális valuta árfolyama. A hónap első napjától számítva 44%-os hozamot hozott, az elmúlt egy évben pedig több mint megnyolcszorozta az értékét. Természetesen adódik a kérdés, hogy mennyire érdemes hagyományos fizetőeszközöket tartani olyan időkben, amikor a legtöbb jegybank laza monetáris politikája miatt ezen megtakarításainkra nulla körüli kamatot kapunk, miközben a BitCoin ezzel szemben egyéb, hagyományosan magas kockázatú befektetések (például részvények) tipikus hozamainál is lényegesen magasabb nyereséget tud felmutatni. Jelen írás célja néhány virtuális valutákkal kapcsolatos tévhit eloszlatása.
Virtuális valuták – Jég veled?
Az alcímben megidézett film mulatságos és felemelő formában mutatta be a jamaikai bobcsapat történelmi tettét, kijutásukat az 1988-as téli olimpiára. Az ország a következő négy téli olimpián is képviseltette magát, azonban abban, hogy két kihagyott megmérettetés után 2014-ben újra indulni tudtak, komoly szerepe volt egy virtuális valutának, a DogeCoin-nak is, hiszen a hiányzó finanszírozás jelentős részét ebben gyűjtötte össze a csapat (lásd például Hern 2014). A viccként indult kriptovaluta a kezdeti árrobbanás után egy év alatt elveszítette értékének több mint 95%-át azután, hogy a virtuális térben Alex Green-ként ismert Ryan Kennedy 2-4 millió dollár értékben lovasította meg befektetők DogeCoin-ban tartott megtakarításait (lásd például Rogers 2015). Matic Jurglič oldala (https://bitcoinexchangeguide.com/deadcoins/) a cikk írásának pillanatában több mint 600 olyan kriptovalutát sorol fel, melyek nagyrészt vagy teljesen elveszítették értéküket. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a virtuális valuták megvásárlása nagyon komoly kockázatot rejt magában, a befektető akár teljes befektetését is elveszítheti, azaz a csillagászati pozitív hozamokkal szemben ott lebeg a teljes befektetett vagyon elveszítésének lehetősége is. Ezen eszközök tehát nem csak bobcsapatokat, de bennük bízó befektetőket is jégre tudnak vinni.
Az egyetlen?
Rendben, vannak kockázatos kriptopénzek, ahogyan vannak rosszul menedzselt nemzeti fizetőeszközök is, mint például a zimbabwei dollár volt – vethetné fel az olvasó. Minden befektetési forma esetében vannak és lesznek rosszul teljesítők, ahogyan az átlagnál jobb és stabilabb hozamot adók is. Erre a virtuális valuták közül a közvélekedés szerint a BitCoin a leginkább esélyes. És a cikk elején is bemutatott hozamok alapján ez egyértelműen kiváló befektetésnek tűnik.
A BitCoin-nak ráadásul nem a mostani a legsikeresebb időszaka. 2012 novembere és 2013 áprilisa között lényegében folyamatosan emelkedve több mint megtízszerezte az értékét, 2011 márciusa és 2011 júniusa között pedig több mint húszszorosára emelkedett a kriptovaluta értéke. A pénzügyek egyik alapszabályával, a magas hozam magas kockázattal való együttjárásával tisztában lévő olvasó számára természetesen ezen kiemelkedő hozamok is egyértelműen sejtetik azt, hogy ezen csillagászati nyereségeknek ára van, mely ár a virtuális valuta értékének magas fokú bizonytalansága. És valóban, 2013 áprilisa és júliusa között a BitCoin árfolyama lényegében folyamatosan zuhanva elveszítette értékének egyharmadát, 2014 januárja és áprilisa között majdnem felét, augusztusa és októbere között több mint 40%-át, novembere és 2015 januárja között pedig további több mint egyharmadát. A legrosszabb időszaka 2011 júliusa és novembere között volt a BTC-nek, amikor szinte folyamatos eséssel értékének hat hetede vált köddé pár hónap alatt.
Adatok forrása: data.bitcoinity.org
A láthatatlan kéz
A virtuális pénzek mellett gyakran hangoztatott érv, hogy ezen fizetőeszközök mögött nincsen központi bank, mely az értékét manipulálni tudná, így az értékük hosszú távon sokkal stabilabb lesz, mint a hagyományos valutáké (lásd például: Beanland, 2013). Ez a kijelentés mind a jegybankok funkciójának, mind pedig a piaci folyamatoknak a teljes félreértelmezésén alapul. A nemzeti bankok legfontosabb, de legalábbis egyik legfontosabb célja a hazai fizetőeszköz stabilitásának elérése és fenntartása (lásd például: 2013. évi CXXXIX. törvény – a Magyar Nemzeti Bankról). Azaz egy ilyen szereplő hiánya a fizetőeszköz volatilitását növeli, nem pedig csökkenti. Világosan látszik ez, ha összevetjük a kriptovaluták és a nemzeti pénzek értékének ingadozását. Másrészt egy pénzügyi eszköz értékére nem csak az adott eszköz kibocsátója tud hatni, hanem – ráadásul elsősorban – a piaci kereslet és kínálat. Ez pedig a virtuális valuták esetében is adott. Ráadásul amíg a központi bankok esetében tudjuk, hogy mely nagy szereplő és milyen céllal kereskedik a hazai fizetőeszközzel, addig a virtuális pénzek esetében még utólag sem hozzáférhetőek ezen információk. Becslések szerint Satoshi Nakamoto 2017. május 24-én nagyjából egymillió BitCoin-nal rendelkezett (lásd például: McMillan, 2013), ami az akkor forgalomban lévő állománynak közel egy tizenhatoda volt (a forgalomban lévő BitCoin mennyisége megtalálható például itt: https://blockchain.info/charts/total-bitcoins?timespan=all). Kérdéses, hogy mennyire segíti egy befektetés értékének hosszú távú stabilitását az, ha az állomány jelentős része egy olyan szereplő kezében összpontosul, kinek nemhogy szándékait, de mind a mai napig személyét sem ismerjük.
Szerző: Sebestyén Géza
Alex Hern: It’s bobsleigh time: Jamaican team raises $25,000 in Dogecoin. The Guardian, 2014, https://www.theguardian.com/technology/2014/jan/20/jamaican-bobsled-team-raises-dogecoin-winter-olympics
Kaleigh Rogers: For a predator, the trusting, carefree corner of the cryptocurrency market was simply irresistible, 2015, https://motherboard.vice.com/en_us/article/78xqxb/the-guy-who-ruined-dogecoin
Christopher Beanland: Bitcoin: Is the virtual currency the new gold standard?, 2013, http://www.independent.co.uk/money/spend-save/bitcoin-is-the-virtual-currency-the-new-gold-standard-8558945.html
Robert McMillan: Who Owns the World’s Biggest Bitcoin Wallet? The FBI, 2013, https://www.wired.com/2013/12/fbi_wallet/
Kép forrása: pixabay.com
“Virtuális valuták – valós kockázatok” bejegyzéshez 11 hozzászólás