Economania blog
Április 14-én 64.000 dollár felett tetőzött a bitcoin árfolyama. Nem egészen két hét múlva viszont már 48.000 dollár alatt járt a grafikon. Ez a 25 százalékos csökkenés egyben azt is jelentette, hogy egy olyan termék vagy szolgáltatás, melynek ára dollárban nem változott, bitcoinban számolva 33,33 százalékkal volt magasabb április 25-én, mint 11 nappal korábban.
Évezredek szisztematikus elmeprogramozása szól az ellen, hogy a kriptopénzek bármikor is letaszítsák az aranyat a kincs és a vagyon megtestesítőjének pozíciójából.
Korunk legnagyobb lehetőséggel bíró befektetési eszköze, a művészetek megreformálásának módszere, a digitális világ egy újabb hasznos újítása vagy egy klasszikus pénzügyi buborék? Ebben az írásomban az NFT-k világába kalauzolom az olvasót.
Az elmúlt években a virtuális valuták komoly ismertséget és széles rajongótábort szereztek maguknak. A nagy hájp mögött azonban nem sok szubsztanciát lehetett látni. Bár volt olyan terület, ahol a kriptopénzeknek előnyük volt, az elmúlt bő egy évben azonban a forint egy ügyes húzással saját terepükön győzte le őket.
Az elmúlt napok eseményeinek fényében úgy tűnik, hogy a Tesla rövidesen már nem egy űrben is keringő autókat gyártó cég lesz, hanem egy csillagászati kockázatokat futó kriptospekuláns és „pump-and-dump” játékos.
A pénzügy világa hemzseg a pürrhoszi győzelmektől. Akit ma ünnepelnek, az holnap elrettentő példa lesz. Ez az poszt a mostani örömmámort és lelkesedést kívánja kontrasztba helyezni.
A COVID emberemlékezet óta nem látott pusztítást végzett a világgazdaságban. Azok a befektetők viszont, akik Bitcoinban tartották pénzüket, hatalmasat kaszálhattak az árfolyamnyereségen. A koronavírus elleni vakcina azonban véget vethet Bitcoin-láznak.
A Bitcoin és általában a kriptopénzek sokak szemében a modern kor aranyát testesítik meg. Ez a párhuzam jelenti számukra az értéknövekedésbe vetett hit legerősebb támaszát. A felszínes hasonlóságok azonban nem állják ki az objektív elemzés próbáját.
A feltétel nélküli alapjövedelem koncepcióját pártolók írásait olvasva gyakran érezhetjük úgy, hogy végre megleltük a gazdaságpolitika csodafegyverét. Azonban ezek a következtetések meglehetősen irreális feltételezéseken alapulnak.
A feltétel nélküli alapjövedelem konkrét és mérhető negatív hatással járna a magyar munkavállalók tömegeire, hiszen a bevezetése akár drámai módon is csökkentheti a magyar munkavállalók keresetét. És akkor még nem is beszéltünk a jól képzett honfitársaink elvándorlásának negatív hatásáról a nyugdíjrendszerre és az egészségügy finanszírozására.