Emlékszem, mennyire szkeptikusan fogadtam kempo edzőm, István szavait, amikor a nálam több évvel tapasztaltabb, jóval magasabb, nehezebb és erősebb edzőtársam elleni küzdelem előtt ezzel küldött a tatamira: ez is fejben dől el. Egy olyan sportban, ahol a versenyzők nem kerülnek fizikai interakcióba, ott elképzelhetőnek tartottam volna, hogy a mondás alkalmazható, azonban kifejezetten nehéz a szürkeállományunkat segítségül hívni akkor, amikor módszeresen záporoznak ránk méretesebb és ügyesebb ellenfelünk ütései és rúgásai. Ahogy az olvasó valószínűleg kitalálta, az elmetrükk nálam nem jött be (egy másik interpretáció természetesen az, hogy mindez azért történt, mert fejben feladtam). Később azonban alkalmam volt azt is megtanulni és megtapasztalni, hogy a hiedelmeknek és a gondolatoknak valóban teremtő erejük van. És pontosan ezen tudás alapján állítom, hogy a virtuális arany soha nem fogja tudni kiütni a nyergéből a fizikai aranyat.
A legsikeresebb történet, amit emberek valaha kitaláltak
Korunk sztártörténésze, Yuval Noah Harari szerint az emberiség legügyesebb és legnagyobb karriert befutó fikciója a készpénz. Hiszen nincsen objektív értéke. Nem lehet sem megenni, sem meginni, és még viselni sem lehet. Mégis lényegében az egész föld lakossága elfogadja valódi árukért és szolgáltatásokért cserébe. És míg nem mindenki hisz Istenben vagy az emberi jogokban, addig Harai szerint mindenki (még Osama Bin Laden) is hisz a dollár bankjegyben.
Emlékszem, mennyire megfogott a történész érvelésének tiszta logikája, mikor először olvastam Sapiens című könyvét. És ma is azt gondolom, hogy Harari lézersugár pontossággal fogta meg a lényeget. Hiszen mi közgazdászok is úgy tartjuk, hogy a pénz értéke abból fakad, hogy elhisszük, hogy más is elhiszi, hogy van neki. Azonban megfelelő szerénységgel és tisztelettel én még egy lépéssel tovább mennék. Szerintem van egy még sikeresebb történetünk is.
Ez a történet pedig az aranyé. Hiszen míg a dollár bankjegyet valóban széles körben ismerik és értékelik (személyes tapasztalatom, hogy Kambodzsában az eladók szívesebben fogadták el az amerikai fizetőeszközt, mint a helyi pénzt, a rielt), addig nagyon sok olyan ember él a Földön, aki nem ismeri, és így nem is tartja semmire a zöldhasút. A sárga fémet azonban a világ lakosságának túlnyomó többsége azonosnak tartja a kinccsel és a gazdagsággal.
Aki keres, az (aranyat) talál
Az Oxford szótár szerint a treasure (azaz kincs) szónak 11 darab szinonimája van. Ezek a riches, valuables, jewels, gems, gold, silver, precious metals, money, cash, wealth és a fortune. Ezen a listán az arany (gold) mellett az ezüst (silver) és a nemesfémek (precious metal) is szerepelnek. Talán nem meglepő, hogy a felsorolás egyetlen kriptopénzekhez kapcsolható fogalmat sem tartalmaz.
Hasonló a helyzet akkor, ha a riches (gazdagság) szó szinonimáit keressük. A találatok között itt is szerepel az arany. Virtuális valutához köthető szavakat pedig itt sem találunk. Pedig számos olyan találat van, ami pénzügyi befektetésekhez, vagy egyenesen fizetőeszközökhöz kapcsolódik. Ilyen a készpénz (cash, hard cash), a likvid eszközök (liquid assets), a tőke (capital), sőt, a listán megtalálható a pénz számtalan szlengben használt verziója is (dough, bread, loot, shekels, moolah, the necessary, boodle, dibs, gelt, ducats, rhino, gravy, scratch, stuff, oof, dosh, brass, lolly, spondulicks, wonga, ackers, the ready, readies, greenbacks, simoleons, bucks, jack, mazuma, dinero, Oscar, dated splosh, green, tin, kale, rocks, shinplasters). Egyértelmű tehát, hogy a nyelv tanútétele szerint a készpénz és az arany tekinthető a vagyon és gazdagság elsődleges mércéjének, nem pedig a kriptopénzek.
Ugyanez az éles különbségtétel a jegybankárok fejében is létezik. Míg a világ központi bankjai jellemzően egyértelműen negatívan nyilatkoznak a kripotpénzekről, és az elérhető információk szerint egyik sem tart bitcoint tartalékeszközként, addig a mai napig jelentős volumenű aranyat rejtenek a széfjeik. Az USA (8.134 tonna) és Németország (3.364 tonna) aranytartaléka együtt többet ér, mint a bitcoin teljes piaci kapitalizációja.
A bitcoinhajú lány meséje
Az, hogy az arany a fejekben egyértelmű győzelmet arat a technológia nemesfém-pótléka felett, már gyermekkorunkban eldőlt. Hiszen a világ gyermekeinek túlnyomó többségét lényegében születésétől fogva az arany csodálatára nevelik. A gyermekmesékben az arany a siker, a gazdagság, a jólét egyértelmű szimbóluma. A sárga fém mesék százaiban játszik központi szerepet. Ilyen például Az aranyhajú lány, Az aranyborjú, Az aranykrajcár, Az arany gomb, Az ördög három aranyhajszála, Az aranytarajos kiskakas, Az aranytulipán, Az aranyszóló pintyőke, Az aranyfonál, az Aranyfogú királyfiak, az Aranymozsár, Az aranygyapjas kosok, Az aranyhal, az Aranyszőrű malacok, az Aranymadár, aranycsikó, királykisasszony, Az aranytojó madár, Az üst arany, de a listát gyakorlatilag a végtelenségig folytathatnánk. Azt tehát, hogy az arany a kincs és a gazdagság szinonimája, a szüleink már gyermekkorunkban a fejünkbe programozták.
A legenda szerint egy 14 éves fiatal megkérdezte a neves amerikai sakknagymestert, Larry Evanst, hogy ha most kezdi el tanulni a játékot, akkor mennyi esélye van arra, hogy a legjobbak közé kerüljön. Evans válasza kiábrándító volt. A nagymester ezt gyakorlatilag lehetetlennek ítélte. Ennek oka az, hogy gyermekkorban, amikor a legtöbb sakkozó elkezd ismerkedni a játékkal, az agy tanulási képességei és sebessége nagyságrendekkel jobb, mint akár 14 évesen. Nem véletlen az sem, hogy míg egy felnőtt általában könnyen túlteszi magát az őt ért kudarcokon és kríziseken, addig a gyermekkori traumák feldolgozása sokkal nehezebb és komplexebb feladat.
Mindezek alapján az arany kitüntetett szerepe már kisgyermek korunkban nagyon mélyen belénk vésődik. És amennyire abszurd a jelen alfejezet címe, annyira elképzelhetetlen, hogy a kriptopénzeknek vagy a bitcoinnak sikerülhetne akár középtávon hasonló pozíciókat kivívnia az elménkben. Amíg nem mesél a kambodzsai, a kolumbiai és az elefántcsont parti édesanya a bölcsőben gügyögő gyermekének a bitcoinhajú lányról, az ethereumborjúról, az tetherkrajcárról, a cardano gombról, az ördög három dogecoin-hajszáláról vagy a polkadottarajos kiskakasról, addig az arany kitüntetett szerepét a virtuális valuták nem fogják tudni kikezdeni. A fenti történeteket összegyűjtő kriptomesekönyvet azonban hiába keresnénk, soha nem fogjuk megtalálni sem a fizikai, sem pedig a virtuális könyvesboltok polcain. Ennek pedig nem az a fő oka, hogy a roppant volatilis kriptopiacon lényegében napról napra tűnnek el és szűnnek meg a fentiekhez hasonló digitális eszközök, hanem az, hogy míg az arany csillogása egy kisgyermek fantáziáját is megmozgatja, addig a virtuális valuták komplex világa felfoghatatlan és érdektelen számukra. Ez a küzdelem tehát valóban fejben dől el. Ott pedig a virtuális arany a fentiek miatt a belátható jövőben mindig kiütéses vereséget fog szenvedni a sárga nemesfémtől.
Sebestyén Géza
Főoldali kép forrása: pixabay.com
