Economania blog
A Squid Game néhány hét alatt letarolta a streaming világot. Az általa kiváltott hype egyre több olyan hírhullámot vet, ami nemcsak a sorozatfüggők szubkulturális blogjait tölti meg, hanem a hírügynökségek gazdasági rovatába kívánkozik.
Az internet az 1990-es évek elejétől egy évtized alatt szinte teljesen megváltoztatott mindent. A blockchain eddig még csak azok életét változtatta meg, akik rengeteg pénzt kerestek vagy buktak vele. Ez sem elhanyagolható szempont, de ezt a kevésbé szofisztikált tulipánhagyma is tudta pár száz évvel ezelőtt.
Április 14-én 64.000 dollár felett tetőzött a bitcoin árfolyama. Nem egészen két hét múlva viszont már 48.000 dollár alatt járt a grafikon. Ez a 25 százalékos csökkenés egyben azt is jelentette, hogy egy olyan termék vagy szolgáltatás, melynek ára dollárban nem változott, bitcoinban számolva 33,33 százalékkal volt magasabb április 25-én, mint 11 nappal korábban.
Évezredek szisztematikus elmeprogramozása szól az ellen, hogy a kriptopénzek bármikor is letaszítsák az aranyat a kincs és a vagyon megtestesítőjének pozíciójából.
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!
Az elmúlt években a virtuális valuták komoly ismertséget és széles rajongótábort szereztek maguknak. A nagy hájp mögött azonban nem sok szubsztanciát lehetett látni. Bár volt olyan terület, ahol a kriptopénzeknek előnyük volt, az elmúlt bő egy évben azonban a forint egy ügyes húzással saját terepükön győzte le őket.
A stablecoinok olyan kriptovaluták, melyek árfolyama egy általánosan használt fizetőeszközhöz van kötve. Paradox módon azonban inkább destabilizálják a kriptopiac árfolyamait, mintsem hogy csökkentenék a volatailitást.
Az elmúlt napok eseményeinek fényében úgy tűnik, hogy a Tesla rövidesen már nem egy űrben is keringő autókat gyártó cég lesz, hanem egy csillagászati kockázatokat futó kriptospekuláns és „pump-and-dump” játékos.
A jelenleg megfigyelhető digitalizációs folyamat nem egy egyszerű mennyiségi változás, hanem alapvetően átalakíthatja a pénz funkcióit, és új „digitális valutaövezetek” jöhetnek létre, amik viszont társadalmilag nem optimálisak. Éppen ezért szükséges olyan digitális jegybankpénzeket létrehozni, amik vonzó versenytársai az új alternatív pénzeknek.
A kriptopiac harmadik legnagyobb piaci kapitalizációjú szereplője egy első látásra unalmasnak tűnő stablecoin. Egyes kutatások szerint azonban a bitcoinban zajló kereskedés 60-80 százaléka ebben a coinban zajlik.