7 trend, ami meghatározhatja 2021-et

2020 történelmi év volt. A mintegy 100 éve nem tapasztalt globális járványhelyzet, a gazdasági lezárások okozta visszaesés, az üres utcák, folyamatosan küzdő egészségügyi dolgozók, a rólunk gondoskodó szállítmányozók, futárok, a családi tragédiák és a szeparáció mind-mind beleégtek az emlékezetünkbe. Lehet ennél jobb 2021? Reflexből azt mondanánk, csak jobb lehet. De azért nem árt óvatosnak lenni. A következőkben ezért az elemzőházak 2021-re vonatkozó várakozásaiból[1] szemezgetve a főbb megatrendeket fogom vázolni, hogy felkészülhessünk.

Vakcinaháború: Az emberi összefogásnak és a tudománynak hála, 1 éven belül sikerült engedélyeztetni koronavírus elleni vakcinákat, melyek nagyon ígéretesek a járvány elleni küzdelemben. A vírus utáni „romeltakarítás”, vagyis a társadalom átoltása megkezdődött. A felemelő összefogás után most már az a tét, hogy ki kerül lépéselőnybe a kilábalásnál. A „háború” azért zajlik, hogy mely országok mekkora mennyiségű vakcinát kaphatnak, vagyis a vakcina elosztása a kulcskérdés járványügyi szempontból az év során. Egyes elemzések szerint a fejlettebb államok 2021 közepéig elérhetik a nyájimmunitást (60-70 százalékos átoltottság), de sok országban ez kitolódhat 2022-ig. Ezt a várakozást olyan kockázatok övezik, mint a vakcinatermelés üteme, esetleges negatív mellékhatások, alacsony oltási hajlandóság.
Hullámzó növekedés: Jobban fog-e kinézni a gazdasági kép idén, mint tavaly? Jobban, de ez nem nagy kihívás. A gazdasági növekedés egy hepehupás javuló trendet mutathat globális szinten, de nagy régiós különbségekkel (Kína győztesként jöhet ki a járványból például) és vélhetően nem teljes helyreállással a vírus előtti termelési szintekre. Az infláció a potenciális növekedésnél kisebb tényleges GDP bővülés miatt alacsony lehet, de ez ellen szól az elmúlt időszakban tapasztalt nyersanyagár növekedés és az átoltottság utáni esetleges „hurráoptimizmus” miatti fogyasztásmegugrás. Szóval az inflációs kép teljesen vegyes. A vállalatok igyekeztek gyorsan és nagymértékben alkalmazkodni a COVID-válsághoz, aki nem tudott, az sok esetben már elbukott. Az alkalmazkodók tapasztalatai, hogy az online tér kihasználására és a zöld megoldásokra most mindennél nagyobb szükség lehet. Az online tér kihasználása költségoldalról biztosan vonzóvá vált, de vajon hosszútávon is jó alternatíva, vagy már veszélyezteti a vállalati kultúrát, a munkaerő hatékonyságát?
Fókuszban az adósságok: A globális jegybanki politikát továbbra is az alacsony kamatok és eszközvásárlások, vagyis a rendkívül támogató monetáris politika fogja meghatározni. A G7 országok jegybankjai tavaly mintegy 5000 milliárd dollárnyi eszközvásárlást vittek véghez, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ tőzsdéinek részvénypiaci kapitalizációja először érte el a 100 000 milliárd dollárt. A kötvénypiacokon pedig megduplázva a 2019-es értéket 2020-ban mintegy 18 000 milliárd dollárnyi negatív kötvényt jegyeztek. Emellett folytathatják aranyvásárlásaikat a világ jegybankjai a korábbi évekhez hasonlóan, ami az alacsony hozamkörnyezet és globális kockázatkerülés miatti befektetési és diverzifikációs alternatíva. A kormányzatok a járványügyi védekezés kapcsán globálisan mintegy 12 000 milliárd dollár addicionális forrást költöttek el. Nem véletlen, hogy a 2021-es (és az azt követő pár) év egyik legfontosabb makrogazdasági kérdése az egyensúly visszanyerésének képlete. Vagyis a fiskális deficitet és az adósságszinteket tudják-e mérsékelni, féken tartani az államok és ha igen, akkor hogyan?
A turizmus halála? Az azért nem. 2020-ban üres repterekről, nyaralóparadicsomokról és becsődölő légitársaságokról szóló keringték körbe a világsajtót. A turizmus 2021-re alakot válthat, és sokkal jellemzőbb lehet a belföldi turistáskodás. A légitársaságok, szállodaláncok, repülőgépgyártók tovább szenvedhetnek, és valószínűleg a nagy arányban külföldi diákokra építő egyetemek is nehézségek elé néznek. Kérdés, hogy meddig.
Változó geopolitika: 2021-ben az USA új elnökének, Joe Bidennek geopolitikai irányvonala lehet meghatározó (aminek kiteljesedése persze nagyban függ a súlyos belföldi feszültségek kezelésétől is). Az USA török és orosz kapcsolatai szürkülhetnek, míg Kína kapcsán a hangnem ugyan együttműködőbb lehet, de végső soron a versengés nem biztos, hogy csökkenni fog. A feldolgozóipari munkahelyek repatriálása és a „Buy America” szabályok a hazai cégeket fogják segíteni az USA-ban. Emellett nagy verseny várható a technológia kapcsán, ugyanis Biden nyitottabb lehet a Szilícium völgy cégeivel kapcsolatos együttműködésre annak érdekében, hogy mesterséges intelligencia és kvantumszámítógépek témájában felvegye a versenyt Kínával. Emellett Biden kitűzött energiapolitikája egyértelműen a „zöldülés” irányába mutat.
Zöld forradalom: Ha volt a 2020-as évnek hozománya, az az, hogy rávilágított, hogy napi életvitelünkkel mennyire károsítjuk környezetünket, éljük fel a bolygót. A korlátozások ebben változást hoztak, és a szén-dioxid-kibocsátás érdemben mérhető csökkenését okozták, persze szigorúan csak a korlátozó intézkedések idején. 2021. a zöld kötvények kibocsátásának felgyorsításáról szólhat (nemcsak kormányzati, de magán szinten is), és a járvánnyal az emberiség nyert egy momentumot, hogy tegyen a klímaváltozás ellen és fejlessze a zöld gazdaságot. Az EU és Japán deklarált célja, hogy 2050-ig karbonsemlegesek legyenek, Kína ezt 2060-ra tűzte ki. Emellett az év nemcsak a zöld befektetésekről szólhat, hanem az úgynevezett ESG befektetések (Environmental, Social and Governance) „social” lábát is jobban érintheti.
Tech-celeration: A másik nagy vívmány, hogy a technológiai átalakulást és felgyorsulást kikényszerítette a járványhelyzet (ún. tech-celeration) – a videóhívások, online bevásárlások, a home office munkavégzés és a távoli oktatás mind-mind ennek részei. 2021. lesz az év, amikor kiderül, hogy a forradalmi vívmányok velünk maradnak-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. Valószínű, hogy a korábbi világunkhoz teljes egészében nem térünk vissza és egy új norma fog kialakulni. A McKinsey tanulmánya szerint pár hónap alatt 5 éves digitális fejlődést sikerült elérni a kényszerhelyzetnek köszönhetően. A home office kapcsán a McKinsey arra számít, hogy a globális munkaerő mintegy ötöde munkaideje nagyrészét távolról és a korábbinak megfelelő effektivitással fogja végezni, és ez lesz az új norma.