A koronavírus a sportra is óriási hatással volt több közvetett csatornán keresztül is. Az egyik leglátványosabb változás, hogy nézők nélkül rendezik a labdarúgó meccseket. Ez a helyzet egy sokat vizsgált kérdésre is új szemszögből adhat választ. Nevezetesen, hogy a hazai pálya előnye mennyire fakad a közönség hatásából.
A hazai pálya előnye az egyik legerősebb megfigyelés a labdarúgó mérkőzések kapcsán (Pollard és Pollard, 2005). A szakirodalom szerint ennek három fő oka van. Az első a hazai közönség támogatása (nyomása), a második a helyismeret (saját stadion, ismert és gyakran használt pályák), míg a harmadik az utazásból fakadó hátrányok.
De miért vizsgálják ezt a kérdést közgazdászok? Ehhez érdemes néhány lépésről messzebbről kezdeni. A közgazdaságtan egy régi vitája, hogyan érdemes és hogyan kell modellezni az emberek döntéseit és a döntésekre gyakorolt hatásokat. Például az egyik legelterjedtebb modellezési mód szerint az emberek pontosan tudják, mit akarnak, és ez alapján optimalizálás útján hozzák meg döntéseiket. Ezzel szemben számos tanulmány megmutatta, hogy az emberek nem ennyire tudatosak, és a környezetük nagymértékben befolyásolja döntéseiket (például Neszveda, 2018; Bakó és szerzőtársai, 2018).
Ebben a helyzetben a zártkapus meccsek egy ideális tesztelési lehetőséget biztosítanak a közgazdászok számára, hogy számszerűsítsék a közösségi nyomás hatását. Ez általában nagyon nehéz, mert nehéz a közösségi nyomást elválasztani más hatásoktól. Például lehet, hogy az egyik meccsen kisebb a közönség, de az egyben azt is jelentheti, hogy rosszabb csapatról van szó vagy kisebb a tétje a meccsnek. Viszont a koronavírus által kialakított helyzetben egy külső hatás miatt lett zártkapus mindegyik meccs, így ez egyértelműen függetlennek tekinthető a szokásos egyéb magyarázatoktól.
Scoppa (2021) öt nagy európai bajnokság (Németország, Olaszország, Anglia, Spanyolország és Portugália) eredményeit vizsgálta meg, és összehasonlította a zártkapus meccsek eredményeit az elmúlt 10 év eredményeivel. Eredményei azt mutatják, hogy a hazai csapat meccsenként körülbelül feleannyi pontot gyűjt átlagosan zárt kapuk mögött, mint közönség előtt. Ráadásul a hazai csapat kevesebb gólt lő, sokkal kevesebbszer lő egyáltalán kapura, és kevesebb szögletet végez el. Ezzel szemben az idegenben játszó csapat körülbelül ugyanannyiszor próbálkozik kapuralövéssel, és ugyanannyi szögletet végez el zárt kapuk mögött, mint közönség előtt.
Szintén nagyon érdekes eredmény, hogy a bírói tevékenység is megváltozik, és sokkal kevésbé sújtja az idegenben játszó csapatot a hazaival szemben. A hazai piros lapok száma közel 40%-a nőtt átlagosan, míg az idegenben játszó csapat ugyanannyi piros lapot kapott, mint a járványt megelőző években. A sárga lapok kapcsán még nagyobb a különbség: szignifikánsan több figyelmeztetést kap a hazai, és szignifikánsan kevesebbet az idegenben játszó csapat. Tehát azt lehet mondani, hogy jó eséllyel a bíró is kevésbé érvényesíti a hazai pálya előnyét.
Összességében elmondható, hogy a közösségi nyomásnak óriási szerepe van a döntésekben. Egyrészt hatással van az értékelésre (bírói tevékenység), de hatással van a sportolókra is annak ellenére, hogy ezek a játékosok egy több milliárd eurós piac legprofesszionálisabb szereplői. Ezen eredmények után pedig valószínűsíthető, hogy a gazdasági döntések meghozatala során is nagy hatása van a közösségi nyomásnak.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Bakó, B., Neszveda, G., & Dezső, L. (2018). When irrelevant alternatives do matter. The effect of focusing on loan decisions. Theory and Decision, 84(1), 123-141.
Bryson, A., Dolton, P., Reade, J. J., Schreyer, D., & Singleton, C. (2020). Causal effects of an absent crowd on performances and refereeing decisions during Covid-19. Economics Letters, 109664.
Neszveda, G. (2018). Thaler viselkedési közgazdaságtani munkássága. HITELINTÉZETI SZEMLE/FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW, 17(1), 153-167.
Pollard, R., & Pollard, G. (2005). Home advantage in soccer: A review of its existence and causes.
Scoppa, V. (2021). Social pressure in the stadiums: Do agents change behavior without crowd support?. ournal of Economic Psychology, 82, 102344.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
