Bár a 2000-es évek eddig is bővelkedtek érdekes pénzügyi eseményekben, így is a toplisták élmezőnyébe került a Redditen szerveződő kisbefektetők összehangolt befektetési lépése a GameStop cég kapcsán.
Röviden annyi történt, hogy egy nehézségekkel küzdő amerikai céget a pénzvilág nagyobb játékosai masszívan shortolni kezdtek, számítva az árfolyam további esésére. A masszív ebben az esetben azt jelentette, hogy a short állomány már lényegesen meghaladta a forgalomban levő összes papír állományát. Ezzel pedig egy, a Redditen szerveződő, főképp kisbefektetőkből álló kört magukra haragítottak, akik a papír felvásárlásába kezdtek, és kiütötték a shortosokat. Mit kiütötték?! Sok milliárd dolláros veszteséget okoztak nekik.
Ugyanakkor, ahogy Sebestyén Géza részletesen bemutatta, a győzelem valójában látszólagos volt. A résztvevő kisbefektetők többsége előbb-utóbb vaskos veszteséget volt kénytelen elszenvedni. Volt, aki 500 dollár közelében vett GameStop részvényt, miközben a cikk írásának pillanatában az 50 dollárt sem éri el az árfolyam. A potenciális veszteségek mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy néhány nagy szereplő egész komoly profitot tudott zsebre vágni ezen a részvényen ebben az időszakban. Vagyis az eredeti terv, a Wall Street nagyágyúinak megleckéztetése meglehetősen felemásra sikerült. Nehéz lenne szaldót vonni, de valószínűsíthető, hogy aggregáltan a kisbefektetők kevesebb pénzzel távoztak, mint ahogy beléptek a játékba.
Bár úgy tűnik, a piac büntette ezt a l’art pour l’art magatartást, azért szabályozói szempontból így is tanulságos lehet a történet két okból. Az egyik a shortolással kapcsolatos szabályozás kérdése. Ebből a szempontból jó példa lehet a teljesen eltérő felfogás az EU és az USA között. Az Egyesült Államokban, mint ahogy a példa is mutatja, gyakorlatilag korlátlanul lehet shortolni. Az EU-ban ezzel szemben 2012 óta meglehetősen szigorú keretei vannak ennek a tevékenységnek.
A gazdasági világválság legfőbb következtetése a pénzügyi rendszerben általában az volt, hogy az egyedi, racionális, sőt akár prudens döntések is vezethetnek rendszerszintű problémákhoz. Az a széleskörű makroprudenciális eszköztár, amit a jegybankok, pénzügyi felügyeletek használnak, pontosan ennek megakadályozására született. Hasonló logikára épül a shortolást és a CDS-eket szabályozó SSR-rendelet is. A short pozíciókkal kapcsolatban nagyfokú transzparenciát vár el a rendelet az egész EU-ban, ami lehetővé teszi, hogy a hatóság bármilyen kockázatos esetben gyorsan be tudjon avatkozni. Sőt, a rendelet alapján a shortolást átmenetileg korlátozhatják is a tagállamok (ami néhány esetben meg is történt a pandémia kezdete óta, lásd: Bakos és Balla, 2021). Vagyis a GameStop esete aligha történhetne meg az EU-ban.
Technikai szempontból a shortolás kérdése nyilvánvalóan jelentős mértékben befolyásolta az eseményeket. Az úgynevezett short squeeze (amikor short pozíciók túl sokan akarják egyszerre lezárni, amihez nincs elég papír) következményeként megjelenő extra kereslet az egyébként is irreális magasságokba száguldó árfolyamot még tovább lökte. Vagyis egy önmagát erősítő folyamat indult el a hatalmas short állomány miatt.
Ugyanakkor felügyeleti szempontból van egy másik égető kérdés: lehet-e bármit tenni a szerveződő csoportok ellen? A témában korábban is volt számos botrány, vizsgálat az Egyesült Államokban, ami megmutatta, hogy azért a helyzet nem annyira egyszerű. Az összebeszélés önmagában nem törvénytelen. Korábban is sokszor felmerült, hogy mennyire problémás az a gyakorlat, amikor hedge fund menedzserek közös ebédek, vacsorák során megosztják egymással tippjeiket, és ezek alapján akár hasonló ügyleteket is kötnek. Az eredmény ugyanaz: a jó időben beszállók viszonylag magas profitra tehetnek szert.
2010 környékén az Egyesült Államokban vizsgálat is indult amiatt, hogy hedge fundok közösen akartak az euro összeomlására játszani. Büntetést végül nem szabtak ki. A SEC (Securities and Exchange Commission, az Egyesült Államok értékpapír felügyelete) alapvetően két esettípust büntet. Egyrészt azt, ha valaki különböző technikákkal (például különböző partnerekkel lebeszélve ügyletkötéseket) a valósnál nagyobb érdeklődést, kereskedési volument hoz létre egyes papíroknál. Másrészt, olyan eseteket, ahol alaptalan pletykák, hírek terjesztésével akarják az árfolyamot manipulálni. Mindkét eset oda vezethet, hogy az árfolyam lényegesen eltérhet a fundamentumoktól. Az előbb-utóbb bekövetkező korrekció pedig jelentős veszteségeket okozhat a rosszkor beszálló befektetőknek.
Ebből a szempontból a GameStop eset is nagyon hasonló, hiszen sokan vehettek vagy adhattak el a fundamentumok által indokoltnál lényegesen magasabb áron. Mégis, bármelyik büntetendő cselekményt nehéz lesz bizonyítani. A következőkben a SEC valószínűleg összerakja az összes ügyletkötés és Reddit komment adatbázisát, és megpróbálja kihámozni, hogy volt-e köztük bármi, amit szabálytalannak lehet tekinteni. Számos írás jelent meg a témában, de mindegyik arra jutott, hogy maximum azoknál merülhet fel egyáltalán szabálytalanság, akik a SEC-nél regisztrált befektetési szakemberek (a hivatkozások között megtalálható néhány releváns cikk linkje).
A vizsgálatok vége még hosszan várat magára, és az is lehet, hogy végül senki nem kap büntetést. A piac végül sok kisbefektető kedvét vehette el hasonló akcióktól. Ugyanakkor eszünkbe juthat az eseményekről egy filmklasszikus, a Sötét lovag egyik kulcsmondata: Some men just wanna watch the world burn. A szabályozó, felügyelő feladata, hogy végül ne kelljen leégetni az egész erdőt.
Banai Ádám
Hivatkozások:
Bakos Péter – Balla Zoltán (2021): Shortolási láz: Amerikát megrázta, Európa útját állta, MNB szakmai cikk, 2021. 02. 15., https://www.mnb.hu/letoltes/20-02-15-bakos-peter-balla-zoltan-ssr-rendelet.pdf
https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2021-02-10/reddit-s-wallstreetbets-meme-stock-surge-reminds-me-of-1999?sref=dG8pOO98https://www.bloomberg.com/news/newsletters/2021-02-09/the-sec-wants-reddit-meme-stocks-to-admit-they-re-dangerous-kky96vuo?sref=dG8pOO98
