„Mennyire hitelesek a jegybanki kutatások? A válasz fontos mind a gazdaságpolitikai döntéshozónak, aki felhasználója a kutatási eredményeknek, mind pedig az adófizetőnek, aki finanszírozza a kutatást.” – kezdik tanulmányukat Gorajek és szerzőtársai (2021), mely „Csillagok háborúja a jegybankokban” címmel jelent meg a minap az ausztrál jegybank kutatási füzet sorozatában.
De mi köze a csillagok háborújának a jegybakokhoz és a jegybanki kutatásokhoz, és miért fontos ez most? Hogy megértsük, menjünk vissza az időben egy kicsit, egész pontosan tavaly őszig, amikor egy másik, címében ugyancsak egy híres könyv- és filmcímet parafrazeáló („A mennyiségi lazítás 50 árnyalata: érdekütközések a közgazdasági kutatásban”) tanulmány jelent meg Brian Fabo és szerzőtársai tollából (Fabo és szerzőtársai, 2020).
A szerzők – akik között egyébként két jegybankár is van – azt vizsgálták, hogy vajon különbözik-e a jegybanki kutatók megítélése a pénzügyi válságban alkalmazott mennyiségi lazítás hatásosságáról a nem jegybanki kutatások eredményeitől. És azt találták, hogy igen. A jegybankokban sokkal erősebb hatást tudtak kimutatni, mint jegybankokon kívül, vagyis a jegybankárok szerint helyes volt alkalmazni a nemkonvencionális eszközöket.
Egységnyi monetáris lazítás hatása az inflációra jegybanki kutatások szerint (CB) és nem jegybanki kutatások szerint (Not CB)
Forrás: Fabo és szerzőtársai (2020)
Faboék ebből arra következtetnek, hogy elfogultak lehetnek az ilyen irányú jegybanki kutatások, és meg is magyarázzák az okát: a jegybanki kutatók karrier-megfontolásból hajlamosabbak olyan eredményeket publikálni, amelyek munkaadójuk döntéseinek helyességét támasztják alá, az ezzel ellentétes eredményeket pedig hajlamosabbak az íróasztal fiókjában hagyni. Ha ez valóban így van, torzított képet festenek a valóságról, ezért a jegybanki lépések hatásairól érdemes inkább a külső forrásból származó tudományos eredményeket figyelembe venni, mert esetükben hasonló érdekütközéstől nem kell tartani.
Gorajek és szerzőtársai ugyancsak a jegybanki kutatásokat hasonlították össze a legjobb közgazdasági folyóiratokban megjelent tanulmányokkal, és azt vizsgálták, tapasztalható-e bármelyik csoportban publikációs torzítás. Ez utóbbinak azt a formáját tesztelték, amikor a kutató a statisztikailag szignifikáns eredményt szívesebben publikálja, mint az inszignifikánst.
A folyóiratokban megjelenő tanulmányok esetében kimutattak publikációs torzításra utaló jeleket, ugyanis azokban furcsa módon kiugróan gyakoriak voltak azok az eredmények, amelyek statisztikai szignifikanciája „még éppen megfelelő” volt, vagyis a t-statisztika éppen elérte a bűvös 1,96-os értéket (az alábbi ábrán bal oldalon). Ezzel szemben a jegybanki tanulmányokban nem volt nyoma hasonló anomáliának, az eloszlás alakja természetesebbnek tűnik (az alábbi ábrán jobb oldalon).
A statisztikai szignifikancia mérőszámának (t-statisztika abszolút értéke) eloszlása jegybanki tanulmányokban (bal) és vezető folyóiratokban (jobb)
Forrás: Gorajek és szerzőtársai (2021)
Bár Gorajekék vizsgálata nem korlátozódott a mennyiségi lazítás hatásaival foglalkozó kutatásokra, egy sokkal általánosabb szinten azt kapták, hogy a jegybanki kutatók elfogulatlanabbul hozzák nyilvánosságra eredményeiket, mint az akadémiai kutatók. Ezt viszont csak az magyarázhatja, hogy a legjobb folyóiratokba nehezebb bekerülni statisztikailag nem szignifikáns eredményekkel, így az ilyen tanulmányok az íróasztal fiókjában végzik – vagy éppen jegybanki kiadványokban, ahol – ezek szerint – nincs ilyen szűrő.
Ezek után – tekintettel arra, hogy mindkét tanulmány szerzői között több jegybanki kutató is volt – az olvasóra bíznám annak eldöntését, melyik jegybankárnak hisz jobban: aki szerint nem szabad hinni a jegybankároknak, vagy annak, aki szerint igen.
Vonnák Balázs
Hivatkozások:
Brian Fabo, Martina Jančoková, Elisabeth Kempf és Ľuboš Pástor, 2020. „Fifty Shades of QE: Comparing Findings of Central Bankers and Academic”, NBER Working Paper No. 27849
Adam Gorajek, Joel Bank, Andrew Staib, Benjamin Malin és Hamish Fitchett, 2021. „Star Wars at Central Banks,” RBA Research Discussion Papers rdp2021-02, Reserve Bank of Australia
Főoldali kép forrása: pixabay.com
