Mit várhat a befektető az ESG-től?

A zöld pénzügyek megkerülhetetlen témájává vált a befektetések világának is. Az egész világot érintő környezetvédelmi és etikai kérdések egyre erősebben jelennek meg a cégek jelentéseiben, és a szabályozó is egyre több információt kér be a tevékenységekkel kapcsolatban. 

Az ESG (Environmental =E, Social=S, Governance=G) pontszám ezeket a környezetvédelmi, társadalmi és etikai kérdéseket hivatott számszerűsíteni. Természetesen ez mindig egy nagyon nehéz feladat, és több szolgáltató is kiad ilyen értékeket, de a cél egyértelmű: bemutatni, hogy egy cég mennyire védi a környezetet tevékenysége során, milyen társadalmi hozzájárulásai vannak és mennyire etikusan vezeti a céget (például hogyan bánik az alkalmazottaival). 

Megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberek számára egyre fontosabbak azok a szempontok, amiket az ESG szeretne megragadni, de az elmúlt évtized tapasztalatai alapján vajon ezek a pontszámok mit változtattak meg a cégek értéke szempontjából? Másképp fogalmazva, mit láthatunk, milyen hatást értek el az ESG pontszámok a befektetések területén? Ahhoz, hogy ezt jól meg tudjuk vizsgálni, szét kell választani a kérdést legalább két részre. Az egyik esetben az a kérdés, hogy az ESG pontszámok mennyire befolyásolnak fontos folyamatokat a cégben. Másrészt az a kérdés, hogy egy befektető milyen hozamokat érhet el velük.

A tanulmányok többsége egyértelműen azt találja, hogy a jó ESG pontszámmal rendelkező cégek megbízhatóbbak és jobb pénzügyi teljesítményt nyújtanak (Friede és szerzőtársai, 2015). Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy a cégek tőzsdei hozamai is magasabbak. Ez azt az összefüggést ragadja meg, hogy a jobb ESG pontszámmal rendelkező cégek jobb könyv szerinti adatokkal és ebből számolt mutatókkal rendelkeznek. Bár nem egyértelmű, de ez nem jelent automatikusan jobb hozamokat is, mert lehet, hogy ezt az információt a piac is jól árazza, és akkor az árfolyamban megjelennek ezek a pozitív hatások, aminek hatására a hozam már nem olyan magas, mivel korrekt áron forogtak a részvények. Mindenesetre a jó pénzügyi mutatók a magas ESG pontszámmal rendelkezők körében azt mutatják, hogy az ESG egyértelműen segít megragadni pozitív folyamatokat a cégben és nem hat hátrányosan a cég pénzügyi működésére.

Viszont a tőzsdei hozamokra a tanulmányok szerint az ESG pontszámnak vagy nincs, vagy negatív a hatása (Cornell, 2021). Számos oka lehet ennek az összefüggésnek, de az az eredmény, hogy a jó ESG pontszámmal rendelkező cégek nem hoztak nagyobb hozamot, mint a rossz ESG pontszámmal rendelkezők, azt jelentheti, hogy ezeket a pozitív hatásokat a piac is beépíti az árfolyamába. Sőt a magasabb ESG pontszámmal rendelkező cégek alacsonyabb hozama azt is jelentheti, hogy a piac vagy ezzel szeretné kifejezni a preferenciáját ezen cégek iránt, vagy egyszerűen csak árazza az ezzel járó előnyöket. Például a jó ESG pontszámmal rendelkező cégeknél ritkább, hogy extrém nagy zuhanást produkáljon a cég árfolyama (Kim és szerzőtársai, 2014.)

Összességében elmondható, hogy a cégek pénzügyeire jó hatással van, ha fejlődik az ESG pontszámok tükrében, de ez nem jelenti automatikusan, hogy magas hozamot lehet elérni azzal, ha kifejezetten ilyen cégekbe fektetünk.

Neszveda Gábor


Hivatkozások:

Cornell, B. (2021). ESG preferences, risk and return. European Financial Management, 27(1), 12-19.

Friede, G., Busch, T., & Bassen, A. (2015). ESG and financial performance: aggregated evidence from more than 2000 empirical studies. Journal of Sustainable Finance & Investment, 5(4), 210-233.

Kim, Y., Li, H., & Li, S. (2014). Corporate social responsibility and stock price crash risk. Journal of Banking & Finance, 43, 1-13.


Főoldali kép forrása: pixabay.com