Manapság mindent „okosítani” akarunk. Okos a mobiltelefonunk, okos a tévénk, okos az óránk és még a hűtőnk is. Okoseszközeink előállításához pedig integrált áramkörökkel felszerelt apró szilíciumlapokra, chipekre van szükségünk. És nem csak ezekhez. Félvezetőalapú chipekkel működnek a háztartási kis- és nagygépeink, az irodai munkaeszközeink, a szórakoztató elektronikai kütyüink és nem utolsó sorban az autóink. Gondoljunk egyszerűen a mosógépünkre, a mikrónkra, az elektronikus fogkefénkre vagy éppen a laptopunkra, és könnyen beláthatjuk, hogy eddig sosem látott mennyiségben van szükségünk ezekre a kis alakrészekre.
A koronavírus-járvány és a 2020-as rendkívüli év számos újdonságot hozott a mindennapjaink és a világgazdaság működésében is. Manapság a legtöbbet talán a globálisan kialakuló chiphiányról olvashatunk a gazdasági sajtóban. De mi is történt pontosan „a digitális kor legfontosabb alapanyagának” piacán?
- A pár sorral feljebb taglalt általános keresletnövekedésnek a járványhelyzet újabb lökést adott. Az otthoni munkavégzés és az online platformok rendszeres és a korábbinál nagyobb mértékű használata miatt hirtelen jóval több chipre lett szüksége a gyártóknak. A chipek iránti kereslet berobbanását jól mutatja, hogy Kínában 2021 első negyedévében több, mint 25 százalékkal növekedtek a chipértékesítésből származó bevételek az előző évi adatokhoz képest.
- A keresleti oldal masszív erősödésére a kínálat nemhogy a megfelelő termelésnövelő reakcióra nem volt képes, hanem még akadozott is a gyártás a járványhelyzet miatti gyárleállások és csökkentett termelés következtében.
- A kínálati alkalmazkodást tovább nehezítette, hogy a chipgyártáshoz szükséges gyártókapacitások kiépítése rendkívül tőkeigényes és nem megy egyik pillanatról a másikra. Ráadásul a gyártói oldal meglehetősen koncentrált, ami szintén nem segíti elő a gyors és rugalmas kínálatoldali alkalmazkodást.
És mindez miért is lehet fontos gazdaságpolitikai szempontból számunkra Magyarországon? A globális chiphiány különösen érzékenyen érintette a nagy autóipari kitettséggel rendelkező országokat. Ugyanis a legnagyobb chipgyártók a járvány alatt átállították termelésüket és a megnövekedett munka- (például laptop) és szórakoztató elektronikai eszközöket (például PlayStation) előállító iparágat szolgálták ki a kijárási korlátozások miatt érzékenyen érintett járműipar rovására. Ez pedig az autóipari kapacitások kényszerű visszafogásához vezetett…
A Ford amerikai és németországi gyáraiban kényszerült szüneteltetni a termelést, és egy indiai üzemében is meghosszabbította a munkaszünetet. A Volkswagen és a Daimler rövidített munkaidőt vezetett be több németországi üzemben is. A Toyota leállította kínai gyártósorait, míg a Honda angliai gyárában függesztette fel a termelést. A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban szintén átmenetileg szünetelt a termelés. Az Audi győri üzemében pedig csökkentett termeléssel és részleges műszaklemondásokkal zajlott a munka.
A globális chiphiány miatti termeléskiesés súlyos veszteségeket okoz a járműiparnak, a 2021-es évre vetítve dollármilliárdokról lehet szó. A hazai ipari termelés év eleji mérséklődését is elsősorban a járműipart érintő leállások okozták. Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy már meg is indultak a vezető chipgyártó vállalatok kapacitásbővítő beruházásai, és a kormányzatok is jelentős forrásokat mozgósítanak a „chipnagyhatalom” címért folyó küzdelem megnyeréséért. Jelenleg izgatottan figyelünk, hogy enyhül-e a globális chiphiány és az autógyártók az év második felében be tudják-e pótolni kieső bevételeiket. A jövőre nézve pedig azzal a tanulsággal folytatjuk, hogy maszk, vakcina és chip gyárakból sose elég…
Nagy Benjámin
szakmai titkár, MNB
Nagy Benjámin 2020-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg MSc fokozatát közgazdasági elemző szakon. Mesterszakos tanulmányai alatt kezdett el dolgozni a Magyar Nemzeti Bankban 2018-ban. Korábban a jegybank makroprudenciális politikával foglalkozó területén részt vett a hazai bankrendszer szabályozását érintő döntések előkészítésében. Az MNB digitalizációs szakterületén foglalkozott a banki versenyképesség és a digitális transzformáció támogatásának lehetőségeivel, illetve a digitális jegybankpénzzel. Jelenleg az MNB monetáris politikájához, pénzpiaci eszköztárának alakításához és a devizatartalék-kezeléshez kapcsolódó munkák koordinálásában vesz részt.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
