Economania blog
Mint minden technológiai forradalom, úgy a zöld és digitális átállás megvalósítása is bizonyos nyersanyagok meglétén alapszik. Az nem vitás, hogy a fenntartható jövő zöld és digitális – a kérdés annyi csupán, hogy az ehhez szükséges nyersanyagokat honnan teremtjük elő.
Másnak érezzük ezt a válságot, mint amilyenek az eddigiek voltak, és részben igazunk is van. Mert ez nem egy válság, hanem sok egyszerre.
A koronavírus-járvány számos újdonságot hozott a mindennapjaink és a világgazdaság működésében is. Manapság a legtöbbet talán a globálisan kialakuló chiphiányról olvashatunk a gazdasági sajtóban. De mi is történt pontosan a digitális kor legfontosabb alapanyagának piacán?
Ismét erősödnek azok a hangok, amelyek az infláció visszatérésével riogatnak. De miért pont most térne vissza egy történelmi léptékkel is hatalmas globális recesszió után? Goodhart és Pradhan szerint a globális demográfiai folyamatok miatt.
Michael Pettis és Matthew Klein könyve a kereskedelmi háború eddig kevésbé hangsúlyozott aspektusát igyekszik bemutatni. Mi közük a kereskedelmi háborúknak az osztályharchoz?
Mindenki a koronavírus elleni oltóanyagot keresi, és ahogy talán egyre közelebb jutunk a megoldáshoz, már kezdődik is a harc: ki kapjon belőle először?
„Ahogy egyre többet utazunk, a járványok egyre nagyobbak lesznek – egy olyan társadalomban fogunk élni, amelyben a sikeres kórokozó nagyon hatékonyan csap majd le” – írta Nassim Nicholas Taleb világhírű közgazdász-matematikus 2007-ben. De milyen állathoz hasonlít igazán a koronavírus-járvány?
Ha egy pillangó megrebegteti a szárnyait, az tőle több ezer kilométerre hurrikánt okozhat a komplex rendszerekben uralkodó önerősítő folyamatok miatt. Egy valószínűleg denevérből származó vírus két hónap alatt a globális gazdaság erőteljes lassulásához vezetett.
Azokban az országokban, ahol a koronavírus elterjed, és a járvány időben elhúzódik, elkerülhetetlen lesz a recesszió. Ebből a válságból a gyorsan alkalmazkodók jönnek ki győztesen és megerősödve.
A klímaváltozás és az egyéb ökológiai veszélyek kezelése, elhárítása nem lehet egydimenziós küzdelem, és várhatóan mélyebb társadalmi és gazdasági átalakítást is megkíván. Vajon összhangba hozható-e a jelenlegi, fogyasztói társadalomra épülő globális kapitalista rendszer az éghajlatváltozás menedzselésével?