Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
Ismét erősödnek azok a hangok, amelyek az infláció visszatérésével riogatnak. De miért pont most térne vissza egy történelmi léptékkel is hatalmas globális recesszió után? Goodhart és Pradhan szerint a globális demográfiai folyamatok miatt.
Michael Pettis és Matthew Klein könyve a kereskedelmi háború eddig kevésbé hangsúlyozott aspektusát igyekszik bemutatni. Mi közük a kereskedelmi háborúknak az osztályharchoz?
Mindenki a koronavírus elleni oltóanyagot keresi, és ahogy talán egyre közelebb jutunk a megoldáshoz, már kezdődik is a harc: ki kapjon belőle először?
„Ahogy egyre többet utazunk, a járványok egyre nagyobbak lesznek – egy olyan társadalomban fogunk élni, amelyben a sikeres kórokozó nagyon hatékonyan csap majd le” – írta Nassim Nicholas Taleb világhírű közgazdász-matematikus 2007-ben. De milyen állathoz hasonlít igazán a koronavírus-járvány?
Ha egy pillangó megrebegteti a szárnyait, az tőle több ezer kilométerre hurrikánt okozhat a komplex rendszerekben uralkodó önerősítő folyamatok miatt. Egy valószínűleg denevérből származó vírus két hónap alatt a globális gazdaság erőteljes lassulásához vezetett.
Azokban az országokban, ahol a koronavírus elterjed, és a járvány időben elhúzódik, elkerülhetetlen lesz a recesszió. Ebből a válságból a gyorsan alkalmazkodók jönnek ki győztesen és megerősödve.
A klímaváltozás és az egyéb ökológiai veszélyek kezelése, elhárítása nem lehet egydimenziós küzdelem, és várhatóan mélyebb társadalmi és gazdasági átalakítást is megkíván. Vajon összhangba hozható-e a jelenlegi, fogyasztói társadalomra épülő globális kapitalista rendszer az éghajlatváltozás menedzselésével?
A globalizáció, a nemzetállam és a demokratikus folyamatok közti ellentmondásokra Dan Rodrik mutatott rá több mint egy évtizede, azóta sokan idézték a Brexit kapcsán is ezen egyszerűsített gondolkodási keretet. A Brexit tárgyalások kiéleződésével, a rettegett határidő közeledésével talán érdemes még egyszer áttekinteni, miről is szól a Rodrik trilemma.