Idén április 14-én 64.000 dollár felett tetőzött egy bitcoin ára. Ez nem csupán az idei évben volt rekord, de a születése óta sem tartózkodott magasabban a kriptopénz árfolyama, mint aznap. Nem egészen két hét múlva, április 25-én viszont már 48.000 dollár alatt járt a grafikon. Ez a 25 százalékos csökkenés egyben azt is jelentette, hogy egy olyan termék vagy szolgáltatás, melynek ára dollárban nem változott, bitcoinban számolva 33,33 százalékkal volt magasabb április 25-én, mint 11 nappal korábban. Egy hónapra vetítve ez már közel 120 százalékos drágulást jelent. Máshogy megfogalmazva, ha ezen 11 nap tendenciái hosszú távon fennmaradtak volna, akkor a bitcoinban mért árak 26,5 naponta duplázódtak volna.
Tény, hogy ez a szám meg sem közelíti azt az ütemet, amivel a világtörténelem leginstabilabb fizetőeszközei veszítettek az értékükből. A türkmén manatban és az örmény dramban mért árak 1993 novemberében 12,5 naponta duplázódtak. A kínai jüanban számított árak 1949 áprilisában 5,3 naponta kettőztek. A görög drachma 1944 októberében és a német márka 1923 októberében körülbelül négynaponta duplázott. A jugoszláv dinárnak ehhez már 1,4 nap is elég volt 1994 januárjában. A zimbabwei dollár nagyjából 1 napos felezési üteme csak az ezüstéremre volt elég. A világbajnok a magyar pengő, mely esetében 1946 júliusában 15 óránként emelték az árakat duplájára a kereskedők. Ettől függetlenül a 2021 áprilisában havi szinten 120 százalékot kitevő áremelkedés is bőven meghaladja az 50 százalékos értéket, melyet a hiperinfláció hivatalos definíciójában használni szoktunk. Magyarul a bitcoin hiperinflációs szakaszt élt át idén áprilisban.
A virtuális valuta értékvesztése azóta sem állt meg. A cikk írásának időpontjában 30.000 dollár környékén mozog a bitcoin árfolyama. A mai árak tehát továbbra is körülbelül dupláját teszik ki az áprilisi szintnek. A drágulás ütemét szemléletesen mutatja az alábbi ábra, mely egy fiktív, 100 dollárba kerülő termék árának alakulását ábrázolja. Mint láthatjuk, bár a bitcoin gyengülésének üteme jócskán lelassult, a trend továbbra is nagyon magas inflációs ütemet jelez (ami egyébként nem túl meglepő a világ jegybankjainak kamatpolitikája és a virtuális valuták kamatérzékenységének fényében).
Egy 100 dolláros termék árának alakulása bitcoinban
Ezek a hiperinflációs szakaszok meglehetősen gyakoriak a bitcoin esetében. 2017. január 4. és 11. között 33 százalékot esett a kriptopénz értéke. 2017. szeptember 1. és 14. között 36 százalékot. 2017. december 16. és 30. között 34 százalékot. 2018. január 6. és február 5. között 60 százalékot (ez egyben azt is jelentette, hogy egy hónap alatt a bitcoinban mért árak 2,5-szeresükre emelkedtek). 2018. március 5. és április 6. között 43 százalékot. 2018. május 5. és 28. között 28 százalékot. 2018. november 7. és december 15. között 50 százalékot. 2019. október 27. és december 17. között 30 százalékot. 2020. február 12. és március 12. között 52 százalékot. Végül 2021. május 9. és június 8. között 43 százalékot. Megfigyelhetjük tehát, hogy egyre hosszabb és egyre komolyabb visszaesések történnek a bitcoin árfolyamában (ami nem túl meglepő a csillagászati volatilitása fényében, bár tény, hogy az első virtuális valuta még így is jobban teljesített, mint azon kriptók tömegei, melyeknek lényegében egész létezésük során hiperinflációt produkáltak).
A hiperinflációt egyetlen pénz esetében sem szeretjük. Nem csoda, hogy ez a jegybankok egyik legnagyobb ellensége, mely ellen minden erejükből küzdenek. Ilyen hiperinflációs periódusok hozták el a magyar pengő végét (és a ma is használt forint születését), a zimbabwei dollár és a jugoszláv dinár többszöri halálát, a régi venezuelai bolivár, német márka és görög drachma megszűnését.
A bitcoin eddig minden hiperinflációs szakaszából fel tudott támadni. És tény, hogy a virtuális valuták esetében egy nagyon hosszú hiperinflációs időszak sem vezet szükségszerűen a megszűnésükhöz. Egyrészt – szemben a hagyományos valutákkal – nincsen egyetlen ország vagy gazdasági térség sem hozzájuk kötve. Azaz míg egy athéni lakosnak komoly gondokat okozott az ország fizetőeszközének rohamos értékvesztése 1944-ben, mégsem tudott eltekinteni a drachma használatától, addig az, akinek problémát jelent a bitcoin árfolyamának zuhanása, bármikor megteheti, hogy más alternatívát választ pénzügyei intézéséhez (és ma már a hagyományos pénzek vonzerejét sem szabad lebecsülni, bár a bitcoin a virtuális valuták között sem tekinthető a legjobb választásnak). Azaz a mostanihoz hasonló időszakban nem kell a bitcoint megszüntetni és egy helyette másik kriptopénzt bevezetni, a felhasználók egyéni szinten meg tudják ezt tenni.
Ugyancsak komoly különbség a virtuális és a hagyományos valuták között, hogy az új elektronikus alternatívák mögött nincsen jegybank. Legalábbis klasszikus értelemben. Azaz nem jelent senkinek arcvesztést vagy problémát a hiperinfláció ténye. Igaz, a bitcoin mögött is vannak olyan szereplők, melyek különleges szerepet töltenek be a rendszer működése szempontjából. Ezek a bányászok. Azonban ők is bármikor megtehetik, hogy elhagyják a hajót, és áttérnek egy másik kriptopénz bányászatára, vagy teljesen otthagyják ez a területet és máshogyan használják számítástechnikai kapacitásaikat. Erre egyébként a hiperinflációs időszak motiválja is őket, hiszen a bitcoin értékének felezése azt is jelenti, hogy a bányászatért járó kompenzáció értéke is felére csökkent.
Így bár a jelenlegihez hasonló időszakok – szemben a hagyományos pénzekkel – nem teszik szükségessé a bitcoin megszűnését, mindenképpen csökkentik mind a bányászok, mind pedig a befektetők és felhasználók motiváltságát, így várhatóan létszámukat is. Minden hiperinflációs időszak csalódott befektetők tömegeit termeli ki (nem lehetetlen, hogy a valódi vasember is közöttük van). Közülük várhatóan nem kevesen örökre elfordulnak a bitcointól, vagy – rosszabb esetben – a teljes fintech ökoszisztémától. Így nem elképzelhetetlen, hogy a pénzügy és technológia nászának egyik első fecskéje és zászlóvivője a hasznos fintech fejlesztések terjedésének komoly gátjává válik az idő előrehaladtával.
Sebestyén Géza
Főoldali kép forrása: pixabay.com
