Az ingatlanárak átlagjövedelemhez viszonyított emelkedése megnehezíti az első lakáshoz való jutást. Miért kerül ma többszörösébe egy ingatlan, mint 10 évvel ezelőtt? Mi mozgatja az ingatlanárakat?
Nem a lakások a drágák, hanem a föld alattuk?
Szerző: Baranyai Eszter
2008-ban a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászképzésén szerzett MSc fokozatot tőkepiac és vállalat főszakirányon. Ezt követően francia ösztöndíjjal az ESSCA-n is szerzett egy mesterdiplomát. 2012-ben ACCA tag lett. Dolgozott a Bank of Englandben (2013-2017), a Financial Services Authorityban (2011-2013), valamint Barclays Bankban (2009-2011) pénzügyi stabilitás, pénzügyi piacok és likviditáskockázat területeken. A Bank of Englandben elemzéssel, piaci információszerzéssel, felügyeleti tanácsadással foglalkozott, valamint képviselte a bankot nemzetközi, illetve intézményeken átnyúló projekteken. Legutóbb a Pénzügyi piacok részlegen dolgozott senior elemzőként. 2018-tól az MNB tanszéken mesteroktató.
Kinek van nálad több ideje?
Mennyit ér számunkra a szabadidőnk, és milyen kapcsolatban áll az általános jólétünkkel? Ahogy Tolsztoj az Anna Kareninában megírta: „Némelyik idő olyan, hogy egy egész hónapot odaadsz belőle egy fél garasért; de van, amiből egy fél órát sem lehet semmi pénzzel megfizetni.”
Pénzpumpa: megérte?
Több mint 10 év telt el azóta, hogy a Fed elindította első eszközvásárlási programját, amelyet követett még kettő, illetve nyomdokaikba léptek a világ más nagy jegybankjai is hasonló programjaikkal. Máig kérdés, hogy jó döntés volt-e, hogy azokban az években Szkülla és Kharübdisz között lavírozva ezt a kevéssé járt utat választották.
Kiskacsaként követi?
Miután a kiskacsa a tojásából kibújik, a kacsamama – vagy az elsőként látott mozgó, esetleg hápogó élőlény vagy tárgy – szorgalmas követésébe kezd. A hápogást leszámítva hasonló példát a pénzügyi világban is találunk.
A Brexit és az ingatlanalapok
A Brexit szavazást követő fejlemények egy újabb példája annak, amikor a nyíltvégű ingatlanalapok likviditási kockázata reflektorfénybe kerül. Hirtelen nagyfokú bizonytalanság vette körül a kereskedelmi ingatlanok, vagyis befektetéseik jelentős részének értékét, és megnövekedett a visszaváltások mértéke.
Lufipukkasztás: vége a bulinak
Ray Dalio hedge fundja a 2008-as válságot jól vészelte át, saját bevallása szerint azért, mert addigra kidolgozta és megértette, hogyan működnek a hitelválságok. A néhány hete megjelent „A template for understanding big debt crises” könyve ebbe enged bepillantást.
The global monetary system is inherently undemocratic – Interview with Professor Perry Mehrling: Part 2
In October 2018 the MNB Department at the Corvinus University of Budapest was delighted to welcome Professor Mehrling who delivered an enthralling presentation on the challenges of monetary policy and shared additional thoughts, peppered with personal reflections, on broader topics during an interview.
Back in Keynes’s days, academics and practitioners weren’t as siloed as they are today – Interview with Professor Perry Mehrling: Part 1
In October 2018 the MNB Department at the Corvinus University of Budapest was delighted to welcome Professor Mehrling who delivered an enthralling presentation on the challenges of monetary policy and shared additional thoughts, peppered with personal reflections, on broader topics during an interview.
Családanyák részmunkaidős foglalkoztatása – nemzetközi kitekintés
A munka és az otthoni teendők összeegyeztetése nem csak a családanyák munkavállalására, hanem a további gyermekvállalási hajlandóságára is közvetlenül hathat. A rugalmas foglalkoztatás ebben segíthet, hiszen az anya fokozatosan, a számára megfelelő intenzitással térhet vissza a munkaerőpiacra.
Mikor lesz a kínai jüan a következő dollár? – avagy a nemzetközi valuták hatalmi küzdelmeiről
Az elmúlt évtizedekben az amerikai dollár hegemóniájához kevés kétség fért. Vajon mindig létezett-e egy ennyire domináns valuta, és mennyire változhat ez a jövőben? Az ezzel kapcsolatos kutatómunkájuk eredményeit mutatja be Barry Eichengreen, Arnaud Mehl és Livia Chitu „A világ valutarendszere – múlt, jelen és jövő” című könyvben.