Economania blog
A zöld energia csökkenti az olaj- és gázfüggőséget, de az akkumulátorgyártás és az elektrifikáció alapanyagaira való ráutaltságot növeli, ami egyes fémek és nyersanyagok árának jelentős és hosszan tartó emelkedésével járhat.
Climate change continues to pose one of the most significant challenges of our time, driving us to seek effective strategies to combat its adverse effects. Among these strategies, energy efficiency is a powerful weapon in our fight against carbon emissions.
Nem feltétlenül kell feladnia az emberiségnek a gazdasági növekedést azért, hogy 2050-re elérje a kitűzött karbonsemlegességi célt.
Fel kell készülni arra az esetre is, ha a globális éghajlatváltozás és környezetrombolás jelenlegi üteme fennmarad. Az adaptációs projektek jelenleg kevésbé kezelhetőek üzleti alapon, állami szerepvállalásra is szükség van.
A technológiai optimizmus az az elképzelés, miszerint a tudomány és a technológia minden jelentős társadalmi és környezeti kihívást meg fog tudni oldani anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolnunk növekedési modelljeinket. És bár az anyagi innováció valóban kulcsfontosságú a fejlődéshez, jelenleg kulturális értelemben vagyunk lemaradva.
Az egyenlőtlenség kérdéskörének fontosságát az a felismerés adja, hogy egy gazdaság működése nem függetleníthető annak társadalmi-politikai beágyazottságától. Blogunkon számos szempontból közelítettük már meg a problémát. Ezen írásokból emelünk ki most néhányat.
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
Köztudott, hogy lakóingatlan-állományunk energetikai hatékonysága gyenge, a bankok maguktól pedig nem veszik figyelembe a zöld szempontokat a lakáshitelek árazásában. Hogyan tudja egy jegybank ösztönözni a zöld átállást a lakáspiacon?
Az elmúlt években a hazai piacokon is megjelentek az első zöld instrumentumok, többek között kibocsátásra kerültek zöld minősítéssel rendelkező vállalati kötvények és jelzáloglevelek. Bár számos írás született ezeknek az értékpapíroknak a pénzügyi aspektusairól, kevesebb szó esik arról, hogy a reálgazdaság mely területein jelennek meg a zöldkötvények által bevont források.
Habár a zöld befektetések piaca jelentős fejlődésen ment keresztül létrejötte óta, a zöld fordulat útjában továbbra is számos akadály áll. A piac evolúciója előbb-utóbb eljut arra a pontra, amikor már nem tud kötelező szabályok nélkül működni.