Economania blog
Számtalan becslés született arra vonatkozóan, hogy milyen a monetáris politika hatása a gazdaságra. Ezek alapján hatékony eszköznek tűnik. De mi van, ha azok a tanulmányok nem jelenhettek meg, amelyek nem találták hatékonynak?
A mesterséges intelligencia körüli hype áldozata lett az akadémiai integritás: egy szenzációsnak tűnő MI-tanulmányáról kiderült, hogy valószínűleg teljes egészében koholmány. Az ügy rávilágít arra, milyen könnyen veszti el a tudomány az önkontrollt, ha egy eredmény pontosan azt ígéri, amit mindenki hallani akar.
Az emberi hallucinációt mint a külső inger nélküli érzékelést definiálhatjuk. Modellhallucinációról akkor beszélhetünk például, amikor egy modell elsősorban nem adatra, hanem a modell feltevéseire építve ad téves eredményt.
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kutatás, ugyanakkor feszültségeket is látunk.
A QS World University Rankings 2026-os friss kiadása ismét rangsorba állította a világ egyetemeit. Az élen változatlanul az MIT áll, de számos intézmény látványosan előrelépett, különösen Ázsiában. A rangsor nemcsak a felsőoktatás minőségét méri, hanem betekintést ad abba is, hogyan alakul át a tudás, innováció és munkaerőpiac globális térképe.
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi lépés a valódi intelligencia felé. Csakhogy ezen még sokat kell dolgozni.
Historically, the United States has been a central hub in science, attracting significant number of global talents, particularly from China. However, beginning around 2016, this long-standing flow of individuals and ideas has faced growing disruption. A recent study explains why.
A tudományos közösség rá van kényszerítve arra, hogy a kiadók által működtetett szakfolyóiratokban publikáljon. Ez a függőség komoly visszaélésekhez és torzulásokhoz vezet.