Economania blog
A futás sokáig nehezen volt értelmezhető gazdasági szempontból. Túl hozzáférhető volt, és túl kevés infrastruktúrát igényelt ahhoz, hogy klasszikus iparágként tekinthessünk rá. Ma azonban már a futás köré szerveződő események városi léptékben érdemi gazdasági jelentőséggel bírnak.
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg az amerikai elnök vámokkal kapcsolatos bejelentései mögött. Trump főközgazdászának 2024-ben publikált tanulmánya azonban segíthet eligazodni a vámrengetegben.
A koronavírus-járvány után bekövetkezett költségsokkra építve a japán jegybanknak most valós esélye lehet arra, hogy megszabadítsa Japánt a deflációtól.
2024-ben az Economania olvasóit az influenszerek, a kerékpárlopás, a női sportok, a mesterséges intelligencia és az iparpolitikák érdekelték leginkább.
Az emelkedő infláció és a rivális cégek munkaerő-elcsábítása miatt a japán vállalatok egyre kevéssé tudnak kimaradni a bérversenyből. Ez három évtized után jelentős fordulatot okozhat a japán gazdaságban. De mi lesz az adósságállománnyal?
A demográfiai trendek lassan, de biztosan rendezik át a társadalmi, gazdasági viszonyokat. Mik lesznek a legfontosabb változások ebben az évszázadban? Korábbi írásainkból szemezgetünk.
A gazdaság irányítói magától értetődőnek tartják, hogy a gazdasági növekedés jó dolog. Ugyanakkor elemzések kimutatták, hogy ez nem teszi boldogabbá az embereket.
Gyakori fogyasztói vélekedés, hogy az áfacsökkentések hatása nem jelenik meg teljesen az árakban, mert a nagy részét lenyelik a kereskedők, termelők. Azonban ezt csak akkor tehetik meg, ha nincsen megfelelő verseny köztük. Mit mondanak erről az ezzel foglalkozó empirikus tanulmányok?
Az eddigi járványok társadalmi lefutása mintha közös mintát követne, ami alapján arra lehet számítani, hogy nem egyik napról a másikra búcsúzhatunk majd el a Covid-pandémiától sem – ez pedig ütemezett, rugalmas és óvatos lépéseket hozhat a válságkezelésben is.