Az ember a tudós mögött

Nagy szaktudással rendelkező kutatók is követhetnek el banális tévedéseket, amelyek következménye akár a társadalom egészére kihathat. Hány végzetes hiba maradt észrevétlen a publikált szakirodalomban? Mennyire támaszkodhatunk tudományos eredményekre döntéshozóként? Mit tehetünk a tudományos eredmények megbízhatóságának növelése érdekében?

Múltelemzéssel a jövő alakításához a közgazdaságtanban

Napjainkban egyre több gazdaságpolitikus és akadémiai közgazdász veszi fel a történelmi látásmód szemüvegét, hogy betekintést nyerjen számos bonyolult, ámde napjaink gazdasági trendjeit meghatározó folyamat alakulásába. Milyen valós hozzáadott értékkel bírhat a történeti közgazdaságtani megközelítés a közgazdasági elemzések és előrejelzések terén?

Mi vár ránk ebben az évtizedben? – George Friedman gondolatai az életünket alakító ciklusokról

Korunk geopolitikai és világgazdasági makettje omladozik, és ezzel párhuzamosan komoly átalakulásokon megy keresztül. Mindezzel együtt jár az ősi emberi vágyakozás az újra, az eljövendőre, korunk problémáinak megoldására. Jöhet-e egyáltalán valamiféle megújulás? George Friedman könyvében válaszokat találhatunk erre a kérdésre.

GDP-m, GDP-m, mondd meg nékem; de mit is?

A bruttó hazai termék a legmeghatározóbb gazdasági mutató, ennek ellenére korántsem ad teljes körű és objektív képet az országok termelékenységéről és a lakosság jólétéről. Vajon mennyire célravezető egy olyan mutatóra alapozni a nemzetgazdaságok teljesítményének mérését, amely számára a hadászati költekezés pozitív előjelű, a fizetés nélkül végzett házimunka azonban láthatatlan marad?