A nagy termelékenységi különbségek egyebek mellett a munkaerőpiac meritokráciájából és a menedzsment minőségéből fakadnak – mindkettőben markáns országok közötti eltérésekkel.
Hol nem érdemlik meg az emberek a pozíciójukat?
Kategória: Versenyképesség
Donald Trump vámháborúja: napi érdekek avagy letisztult stratégia?
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg az amerikai elnök vámokkal kapcsolatos bejelentései mögött. Trump főközgazdászának 2024-ben publikált tanulmánya azonban segíthet eligazodni a vámrengetegben.
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerep és a technológiai fejlettség is befolyásol.
Legnépszerűbb írásaink voltak 2024-ben
2024-ben az Economania olvasóit az influenszerek, a kerékpárlopás, a női sportok, a mesterséges intelligencia és az iparpolitikák érdekelték leginkább.
Napóleon leckéje a chipgyártásról: ki nyer és ki veszít a tech-szankciókon?
A szabadkereskedelmi konszenzus évtizedeiben a főáramú közgazdaságtan az állami beavatkozás és protekcionizmus legtöbb formáját teljes egészében elvetendőnek tartotta. Napjainkban azonban reneszánszát éli az iparpolitika, azaz a tudatos állami szerepvállalás egyes, stratégiai jelentőségűnek ítélt szektorok fejlesztése érdekében.
A technológiai hype-ciklusok természete, avagy mit várjunk a generatív AI-tól?
A technológiai innovációk felforgató hatását rövid távon túl-, hosszú távon inkább alulbecsüljük. Egy elmélet szerint a sikeres innovációk jellemzően öt fázison mennek keresztül: az innovációs trigger, a túlzott várakozások, a kiábrándulás, a megvilágosodás és végül a termelékenység platója alkotják a hype-ciklust.
Évtizedek óta az alulértékelt árfolyamból él a német ipar – egy sarkos vélemény Franciaországból
A koronavírus-járvány számos országban a követett gazdaságpolitika újragondolását hozhatja. Adná magát, hogy a kevésbé sikeresek a sikeresek példáját kövessék, ami az Európai Unióban a német modell térnyerését jelentené – na ez az, amiből nem kérnek a franciák. Szerintük a német utat nem lehet, de nem is kell követni.
A sváb háziasszony és az európai fiskális szabályok
Az euroövezetben a fiskális politikának sokkal aktívabb szerepet kell vállalnia a stabilizációs politikában. Ellenkező esetben az övezet nem lesz több, mint kis, nyitott gazdaságok időnként perlekedő kollekciója, messze a saját valódi lehetőségei alatt teljesítve.
Az üzleti titkok lassítják a növekedést
Az új tudás megszerzésért vívott küzdelemben fontos, hogy a győztesek kiélvezhessék győzelmük gyümölcseit, de legalább ennyire fontos, hogy ezután ez az új tudás eljuthasson a gazdaság többi szereplőjéhez is. Ez tehát egy kényes egyensúly, ami befolyásolja a gazdaság növekedését. Az elmúlt évtizedek adatai arra utalnak, hogy ez az egyensúly az amerikai gazdaságban felborult.
Miért keresnek többet az osztrákok?
A termelési hálózat felerősíti az egyes részpiaci tökéletlenségeket és szektorális termelékenységi problémákat. A gazdaság egészét ezért a leggyengébb láncszemek is lehúzhatják.