Economania blog
A mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolja a jelenlegi munkaerőpiacot, de hatásait nem lehet egyszerűen a pozitív vagy negatív kategóriába sorolni. A megszűnő munkahelyek mellett sok új jön létre, számos meglévő pedig átalakul.
A munkaerőpiacon a közeljövőben hatalmas előnyre tesznek majd szert azok a munkavállalók, akik képesek AI-t használni. Nem meglepő tehát, hogy a generatív mesterséges intelligencia intenzíven felívelő szakaszban van az oktatás világában is. – Gondolatok és élmények egy EdTech expóról.
A technológiai innovációk felforgató hatását rövid távon túl-, hosszú távon inkább alulbecsüljük. Egy elmélet szerint a sikeres innovációk jellemzően öt fázison mennek keresztül: az innovációs trigger, a túlzott várakozások, a kiábrándulás, a megvilágosodás és végül a termelékenység platója alkotják a hype-ciklust.
Ahogy egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert életünkben a virtuális terek, úgy kúszik be az információs hadviselés az emberek gondolati és érzelmi tereibe is. A szívekért és az elmékért folytatott harc még csak most kezdődik igazán.
Az SVB esete ismét rávilágít arra, hogy a bankok megmentése ellentmondásos kormányzati döntés lehet, amely az adófizetők pénzét kockáztatja. Egy friss tanulmány a mesterséges intelligenciát hívja segítségül annak megválaszolására, mi az állam optimális viselkedése bankpánik esetén.
A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése sokakból aggodalmat vált ki: attól tartanak, hogy a gépek térnyerése tömeges munkanélküliséget fog kirobbantani. A történelemben azonban nem először fordul elő, hogy drasztikusan megváltoznak a munkakörülmények.
Nem csak programozókra, hanem filozófusokra és a filozófiában jártas közgazdászokra is szükség van ahhoz, hogy a technológiai fejlődés káprázatában ne vesszünk el, és idejekorán észrevegyük, ha egy ősi probléma új köntösben jelenik meg előttünk.