Digitális jegybankpénz – a buzzword, amiről mindenki beszél, de tudja valaki, mit is jelent pontosan?

Napjaink közgazdasági diskurzusainak egyik központi témája a digitális jegybankpénz alkalmazásának lehetősége, illetve annak hatása a pénzügyi rendszer működésére. Egyre több tanulmány jelenik meg a nemzetközi szakirodalomban, egyre több jegybank – többek között az EKB is (ECB, 2020) – igyekszik kialakítani saját álláspontját egy jövőbeli digitális fizetőeszközzel kapcsolatban, illetve már két előrehaladott jegybanki projekt is zajlik Kínában és Svédországban. Tekintettel ezekre a fejleményekre egyre időszerűbbnek tűnik, hogy átfogó jelleggel megvizsgáljuk, mire is lehet alkalmas a szóban forgó új pénzforma és hogyan változtatja meg a ma ismert pénzügyi rendszert.

A vonatkozó szakirodalomban leggyakrabban használt definíció szerint a digitális jegybankpénz a jegybank által kibocsátott, tehát a jegybankkal szembeni követelést megtestesítő[1] pénz, amely elektronikus formában tárolható és használható fel (CPMI BIS, 2018). Ez a meghatározás – bár kiindulásnak megfelelhet – nem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle arra vonatkozóan, hogy hogyan hathat a digitális jegybankpénz a monetáris politikára, a pénzügyi stabilitásra vagy éppen a pénzforgalomra. A megvalósítás mikéntje (kamatozik vagy sem, korlátozott vagy korlátlan mennyiségben elérhető) nagyon eltérő hatásokkal járhat a pénzügyi rendszer különböző területein. A potenciális következmények még mindig számos elemzést, vizsgálatot igényelnek. Az első, óvatosabb kísérletek már elindultak. Ezek segíthetnek pontosabb képet kapni a digitális jegybankpénzről. Ennek megfelelően lássuk a legelőrehaladottabb, kínai projekt példáját!

A People’s Bank of China már 2014-ben elkezdte a Digital Currency/Electronic Payments (DC/EP) nevű digitális renminbi kialakítását. A projekt 2020 tavaszán érkezett fontos mérföldkőhöz: a kínai jegybank áprilisi bejelentés szerint négy városban (Shenzhen, Suzhou, Chengdu és Xiong’an) kezdték meg a digitális jegybankpénz tesztelését a lakossági fizetési forgalomban. 2020 augusztusában pedig a PBoC újabb nagyvárosokra terjesztette ki a tesztelést. A projekt alapvető célja egy készpénz helyettesítésére alkalmas digitális fizetőeszköz létrehozása. Ezt két fő tényező motiválta: a kínai nembanki fizetési szolgáltatók – az Alipay és a WeChat – dominánssá válása, valamint az elmaradtabb térségek pénzügyi elszigeteltségének oldása. Ennek megfelelően a kínai DC/EP-t úgy tervezték meg, hogy a lehető legtöbb tulajdonságában hasonlítson a „digitális készpénzhez”.

A készpénzhez hasonlóan nem fizet kamatot, állami alkalmazottak korábban számlapénzben kiutalt juttatásainak kifizetésekor keletkezik, ezért addicionálisan nem növeli a rendszerben lévő likviditást, tehát monetáris politikai szempontból semleges eszköznek tekinthető.

Hasonlóan a készpénzhez, a kínai digitális jegybankpénz allokálásában is részt vesznek a kereskedelmi bankok. A négy kínai nagybank által fejlesztett okostelefonos applikáción, pontosabban digitális pénztárcán keresztül lehet hozzáférni és felhasználni a DC/EP-t a kiskereskedelmi elfogadó helyeken (például a tesztelésben részvevő városok Starbucks üzletei). Az új pénzformának nem célja a kereskedelmi banki működés veszélyeztetése, a dezintermediáció. Nem a betétgyűjtésnek és pénzforgalmi szolgáltatásoknak akar versenytársa lenni, éppen ezért a digitális pénztárcákhoz tartozó egyedi limit korlátozza a bankszámláról átváltható mennyiségét és a pénztárcában tartható összeget. Ezzel mérsékli a digitális jegybankpénz legnagyobb kockázatának tartott betétkiáramlást és az abból fakadó pénzügyi stabilitási problémákat.

Az anonimitás tekintetében sajátos megközelítést alkalmazott a PBoC a DC/EP tervezése során, ami miatt az csak részben hasonlít a készpénzhez. Az ún. controllable anonimity korlátozott számú kis összegű tranzakció esetében a készpénzhez hasonló szintű anonimitást biztosít. Az ügyletek számának és méretének növekedésével azonban egyre szigorúbb ügyfélazonosítási folyamaton kell átesni, annak érdekében, hogy ki tudják szűrni és meg tudják előzni a csalási kísérleteket. A készpénzszerű működéshez járul hozzá az is, hogy a DC/EP-vel akár offline, internet kapcsolat nélkül is lehet fizetni bizonyos mennyiségi korlátozások mellett. Ez az elmaradt térségekben, ahol az infrastruktúra is fejletlenebb, kifejezetten fontos ahhoz, hogy használni tudják az új eszközt.

Az eddigi tapasztalatok alapján a DC/EP megbízhatóan működött több fizetési szituációban, például közüzemi számlafizetések és kormányzati transzferek kiutalása esetében is. A PBoC közlése szerint a tesztszakasz keretein belül október elejéig már 3,1 millió darab tranzakcióra került sor több mint 1,1 milliárd renminbi (közel 162 millió USA dollár) értékben (SCMP 2020).

A fenti néhány sor – bár nem ad teljes képet a kínai digitális jegybankpénz projektről, de – talán segíthet abban, hogy egy széleskörű definíciónál sokkal egzaktabb támpontot adjon ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásokat. Közhely, de a technológia rengeteg kaput nyitott a pénzügyi rendszer jövőjének alakulása tekintetében is. A digitális jegybankpénz egy eszköz, ami sok mindenre jó lehet, de tartalmasan csak úgy tudunk róla beszélgetni, ha előbb végiggondoljuk, hogy mihez is akarunk kezdeni vele.

Banai Ádám


Hivatkozások:

European Central Bank (2020): Report on digital euro, https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/Report_on_a_digital_euro~4d7268b458.en.pdf

Committee on Payments and Market Infrastructures Markets Committee, Bank for International Settlements (2018): Central bank digital currencies, https://www.bis.org/cpmi/publ/d174.pdf

South China Morning Post (2020): People’s Bank of China’s Digital Currency Already Used for Pilot Transactions Worth 1.1 Billion Yuan, 2020. október 5., https://www.scmp.com/business/banking-finance/article/3104281/peoples-bank-chinas-digital-currency-already-used-pilot


[1] Ez alól kivétel lehet az ún. közvetett modellben történő megvalósítás esete.


Főoldali kép forrása: pixabay.com

Digitális jegybankpénz – a buzzword, amiről mindenki beszél, de tudja valaki, mit is jelent pontosan?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások letiltva.