Elon Musk gyökeresen átalakította az autóipart, sokat tett azért, hogy az utakon csökkenjen a motorral és olajpumpával rendelkező gépjárművek aránya. Az elmúlt napok eseményei azonban jogosan kelthetnek félelmeket, hogy Musk nem csupán az iparágat kívánja megreformálni, de a vállalatot is, és a Tesla rövidesen már nem egy űrben is keringő autókat gyártó cég lesz, hanem egy csillagászati kockázatokat futó kriptospekuláns és „pump-and-dump” játékos.
Egy különc élete
Elon Reeve Musk sosem volt átlagember. 12 éves volt, amikor a saját, BASIC nyelvben fejlesztett, Blastar nevű játékprogramját 500 dollárért eladta a PC and Office Technology magazinnak (a játék itt játszható). Fiatalon elhatározta, hogy az USA-ban szeretne élni, és álmáért még azt is vállalta, hogy egy éven át kanadai farmokon és fatelepeken dolgozzon, mint kisegítő. Két nap után otthagyta a Stanford egyetem doktori programját, hogy részt vegyen az internet-forradalomban, és testvérével megalapította a Zip2 céget. A sárga oldalak internetes verziójának tekinthető vállalkozást 1999-ben vette meg a Compaq 307 millió dollárért. Musk 7 százalékos részesedése 22 millió dollárt ért.
A PayPal kaland még nagyobb összeggel gazdagította Elont. Musk 1999-ben alapított X.com cége 2000-ben egyesült a PayPal-t megalkotó Confinity-vel. A vállalkozást 2002-ben vette meg az eBay 1,5 milliárd dollárért. A vállalat legnagyobb részvényeseként (11,7 százalék) Musk 165 millió dollárt kaszált.
A SpaceX-et 2002-ben indította útjára, miután hiába próbált az oroszoktól rakétákat vásárolni (a másik fél együttműködési szándékait jól mutatja, hogy az egyik orosz mérnök állítólag leköpte Muskot és az őt elkísérő Jim Cantrell-t). A cég 2012-ben történelmet csinált azzal, hogy az általuk gyártott Dragon volt az első olyan magáncég által gyártott jármű, amely a nemzetközi űrállomáshoz (ISS) csatlakoztatott.
Tesla, az autógyártó
A legtöbben azonban valószínűleg az üstökösként szárnyaló autógyártó fejeként ismerik őt. A Tesla Motors céget 2003-ban alapította Martin Eberhard és Marc Tarpenning. Musk 2004-ben szállt be a vállalatba, amikor 6,35 millió dollárt fizetett a részvények 98 százalékáért. Ekkor lett a cég elnöke is. 2008-ban pedig a vezérigazgatói posztot is elfoglalta. Dieter Zetsche, a Daimler legendás vezetőjének 2019-es nyugdíjba vonulása óta pedig Elon Musk a leghosszabb ideje regnáló autógyár-vezér.
És bár eredetileg még Musk is csak 10 százalék esélyét látta annak, hogy a vállalat sikeres lesz, amit elértek, az valóban bámulatos. Míg 2011-ben csupán 204 millió dollár árbevételt generált a cég, addig 2020-ban már 31,5 milliárd dollárt termeltek, ami 75 százalékos átlagos éves növekedésnek felel meg. A cég már 2017-ben dominálta az amerikai elektromos jármű piacot. Akiket pedig ezen adatok sem hoznak lázba, az próbálja ki az autó őrült módját. Nem csoda, hogy a részvény ára csak 2020-ban tízszerezve a sztratoszférába repült (hasonlóan a Starman becenevű roadsterükhöz, melynek égi pályáját itt lehet követni).
A cég részvényeinek szárnyalása Muskot 2021-re a világ leggazdagabb emberévé tette. 209 milliárd dolláros magánvagyonával lehagyta Jeff Bezost (186 milliárd), Bill Gatest (134 milliárd), Bernard Arnault-t (117 milliárd) és Mark Zuckerberget is (101 milliárd) is. A Tesla-vezér mesés gazdagsága ellenére nem rendelkezik ingatlannal. És azt sem állíthatjuk, hogy a bérének ügyes megforgatásával lett gazdag, hiszen a vállalat soha nem fizetett neki munkabért.
Tesla, a kriptospekuláns
A számunkra legérdekesebb aktuális történet tavaly december 20-án kezdődött. A twitteren előtte is roppant aktív, ám addig főleg Tesla és SpaceX posztokat megosztó cégvezető írásaiban hirtelen megjelentek a kriptopénzekhez köthető posztok. Az első szerint Musk biztonsági szava a bitcoin. Majd több, a világ első kriptopénzét megidéző írás után még aznap jött a másik ismert virtuális valutához, a DogeCoin-hoz köthető bejegyzés (az igazsághoz hozzátartozik, hogy Elon már 2020 nyarán éltette a Doge-t). Melyet 5 nap után egy újabb, csak a kriptovilágban jártasabbak számára értelmezhető poszt követett (a képen szereplő Shiba Inu a DogeCoin kabalaállata). Melyet 2021 január 28-án a Vogue címlapfotójára hajazó mém, február 8-án pedig egy a kutyás virtuális valutát reklámozó videó követett.
Az online közösség ekkor még meglehetősen értetlenül fogadta ezeket a posztokat. Azonban ettől függetlenül szorgalmasan rángatták a Musk által megnevezett kriptopénzek árfolyamát. A DogeCoin 18 százalékot emelkedett december 20-án (a forgalom pedig ötszöröse volt az előző napinak), 87 százalékot január 2-án, 68 százalékot január 28-án és 276 százalékot január 29-én (ezen a napon a forgalom közel 200-szorosa volt a korábban megszokott szintnek). Az árfolyam kilövését szemléletesen mutatja az alábbi ábra:
A DogeCoin árfolyamának alakulása az elmúlt egy évben
Forrás: Yahoo finance
Az események február 8-án nyertek értelmet, amikor az amerikai tőzsdefelügyelethez leadott jelentésükből kiderült, hogy a Tesla januárban 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt bitcoint. A dokumentumból emellett az is kiderült, hogy a cég a virtuális valuta fizetési eszközként való elfogadását is tervezi. A hírre – nem meglepő módon – gyakorlatilag felrobbant a bitcoin árfolyama. A kriptopénz egyetlen nap alatt több mint 19 százalékot rallyzott.
A Tesla pozíciója félelmetesen nagynak számít. A 1,5 milliárdos érték azt jelenti, hogy ezzel a Tesla közel egy éve a második legnagyobb kripto befektetési társaságot birtokolta volna, ha ezt a vagyont egy külön jogi entitásba teszi. De nagyon soknak számít ez az összeg a mostani helyzetben is, amikor a világ legnagyobb virtuális valutákba fektető alapja, a Grayscale is csupán egy nagyságrenddel több bitcoinnal rendelkezik.
És brutálisan nagy ez az összeg a Tesla pénzügyi mutatóihoz képest is. A cég által birtokolt bitcoin értéke a 2019-es mérlegfőösszegének például több mint 4 százalékát teszi ki. A hétfői árfolyamemelkedés pedig önmagában közel 300 millió dollár profitot hozott a cégnek. Ez pedig pontosan annyi, mint amennyit a cég 2020 III. negyedévében adózott eredményben elért. Azaz a Tesla egyetlen nap alatt annyit keresett spekulációval, mint a tavalyi harmadik negyedévben három hónap alatt elektromos autók gyártásával és értékesítésével. Ez az egy napi nyereség közel fele-harmada a cég 2018-as és 2019-es adózott veszteségének.
De honnan jött egyáltalán ez az őrült ötlet, hogy egy autógyártóból a világ legkockázatosabb eszközkategóriájába fektető befektetési vállalkozást csináljanak? A jelek szerint Musk tavaly december 20-i posztja indította el a lavinát, melyre a MicroStrategy vezérigazgatója, Michael Saylor válaszában azt javasolta a Tesla vezetőjének, hogy ha szeretne jót tenni a befektetőivel, akkor konvertálja a cége mérlegét BTC-re. Ezzel a húzással Musk – legalábbis Saylor szerint – legalább 100 milliárd dollárt kereshetne a befektetőknek, de a profit akár az ezermilliárdot is elérheti.
Musk erre visszakérdezett, hogy egy ekkora tranzakció egyáltalán lehetséges-e. Mire Saylor válaszában megnyugtatta, hogy természetesen, ő maga 1,3 milliárd dollárért vásárolt a kriptopénzből az elmúlt hónapokban. Ha pedig segítségre lenne szüksége, áll a Tesla-vezér rendelkezésére.
De mi a probléma ezzel?
Musknak eddig sem nagyon voltak hétköznapi húzásai. Miért gond az, hogy ismét bizonyságát adta innovativitásának és tettrekészségének? Nem ez tette őt és az általa vezetett cégeket naggyá? Nem ez az a nyitott, kreatív gondolkozás, mely a fizetési rendszerek, a gépjárműgyártás és az űrhajózás megreformálásában is kulcsa volt a sikereinek?
Az egyik óriási probléma pontosan az, hogy egy kreatív elme és egy innovatív autógyártó az egyik pillanatról a másikra levedlette bőrét és pénzügyi spekulánssá változott. Nem ez volt az, ami a Tesla és vezetője sikereit megalapozta. Musk és cégei esetében minden esetben az innováció, a mérnöki teljesítmény volt a siker záloga. Ebben voltak kiválóak. Kriptospekulánsként még nem mérette meg magát egyikük sem. Természetesen elképzelhető, hogy Musk ebben is olyan tehetségesnek mutatkozik majd, mint a korábbi vállalkozásai esetében. A történelem azonban arra tanít minket, hogy ennek minimális az esélye. Számos olyan céget és cégvezetőt ismerünk, aki dominálta a saját piacát, azonban csődött mondott, amikor új, számára ismeretlen területre merészkedett. Ilyen volt a katasztrófális eredménnyel járó AOL-Time Warner fúzió, a Skpye jelentős veszteséget hozó felvásárlása az eBay által. De nem tekinthető sikertörténetnek a valaha élt legjobb kosarasnak, Michael Jordannak a baseball világába tett kiruccanása sem.
A másik hatalmas probléma az, hogy Musk a többi részvényes tájékoztatása és jóváhagyása nélkül egy pillanat alatt drámai módon alakította át a vállalat kockázatosságát és piaci profilját. Az innovatív és belátható rizikókkal bíró autógyártóból egy szempillantás alatt egy hiperkockázatos befektetőcég lett. Egy olyan vállalat, mely napok alatt nyerhet, vagy akár bukhat akkora összegeket, melyeket eddig hónapok alatt termelt meg. Mostantól a Tesla befektetői számára gyakorlatilag lényegtelen, hogy mennyi gépkocsi gurul ki a cég fremonti, tilburgi vagy shanghaii gyárából. Az egyetlen lényeges szám, ami a profitjuk szintjét meghatározza, a bitcoin árfolyamának változása lesz. Ez pedig meglehetősen rémisztő üzenettel bír minden tőzsdei befektető számára. Hiszen mi értelme egy céget elemezni, prudens módon befektetni, ha a cégvezető egy pillanat alatt átszabhatja a befektetésünk iparági és kockázati profilját?
Még az is lehet, hogy Musk húzása mögött hideg számítás volt. Hiszen – ahogyan azt a zseniális „A nagy dobás” című filmben Christian Bale által megszemélyesített Michael Burry is elmondta – a Tesla komoly minőségi problémákkal szembesült kínai üzemében. Így a cég átszabása mögött akár az is lehet az indok, hogy így szeretnék elterelni a befektetők figyelmét a rossz hírről. Sőt, elképzelhető az is, hogy a vállalat a kriptopiacon próbálja megkeresni a kínai nehézségek miatt kieső bevételeit. Ez azonban a gondokat nem kisebbíti, sőt.
A legnagyobb probléma azonban, hogy az egész történet kísérteties hasonlóságot mutat a klasszikus pump-and-dump sémákkal. Ezen módszerek lényege, hogy a rosszindulatú befektető bevásárol egy adott eszközből, melynek az árát később különféle technikákkal felhajtja, ezután pedig a piacra önti a készleteit. Ő megnyeri az árfolyam emelkedéséből adódó profitot, míg a felvert árakon vásárlók nagy eséllyel veszíteni fognak, amikor az árak visszaállnak a tranzakciókat megelőző szintre.
Itt nagyon hasonló folyamatok zajlottak le. A Tesla csendben bevásárolt a kriptopénzből. Musk többször is tesztelte, hogy a tweetjei hogyan hatnak a piacra. Majd a cég és Musk is nyilvánosan beállt a bitcoin mögé. Igaz, kiszállást még nem láttunk, és a szereplők motivációja is lehet más, mint amit a látszat sugall. A helyzet azonban legalábbis szerencsétlen. Különösen annak a fényében, hogy komoly ellentmondás látszik a cég két bitcoinnal kapcsolatos bejelentése között. Hiszen amennyiben a Tesla el fogja fogadni a kriptopénzt, mint fizetési eszközt, akkor ez eleve meg fogja dobni az eszközök között a virtuális valuta volumenét. Hiszen a vállalat egyre több bitcoint fog kapni az eladott gépkocsikért cserébe. Ez esetben azonban mi szükség volt a 1,5 milliárdos befektetésre?
Musknak korábban is voltak furcsa, a befektetők számára aggodalomra okot adó tweetjei. A leghíresebb a hírhedt 2018-as poszt volt, melyben azt állította, hogy rendelkezésére állnak a források ahhoz, hogy az akkor 20 százalékkal alacsonyabb áron forgó papírokat 420 dolláron felvásárolja és kivezesse a tőzsdéről. Nem meglepő módon az árfolyam még aznap megugrott a hírre. És ugyancsak nem meglepő módon a tőzsdefelügyelet nem nézte jó szemmel Musk szerintük hamis és félrevezető írását. Az események fényében pedig több mint érdekes, hogy aktívan követte a GameStop sztorit is.
A felügyelet most is vizsgálódhat. A történetben ugyanis több olyan elem is van, mely felveti azt a lehetőséget, hogy a befektetői érdekek esetleg sérülhettek. Egy felügyelet azonban egészen biztosan nem fog vizsgálódni. Ez pedig a kriptopénz-felügyelet. Ilyen ugyanis nincsen.
Így a fenti sztori egyben kiváló példa számunkra, hogy megértsük, miért nem előny a virtuális valuták azon tulajdonsága, hogy decentralizáltak. Azaz miért nem jó az, hogy nincsen központi szereplő, mely felelős lenne a működésükért. Bár a decentralizáltságnak valóban van számos előnye – így például biztonságosabb lehet a rendszer működése megfelelő felépítés esetében –, adott esetben a hátrányai is óriásiak. A pénzügyi piacokon ugyanis a központi szereplők számos fontos funkciót ellátnak. Azonosítják a szereplőket. Beállnak az ügylet résztvevői, a vevő és az eladó közé, így garantálva mindkettő számára, hogy tranzakciójuk teljesülni fog, azaz az eladó megkapja az eszköz ellenértékét, a vevő pedig az eszközt. És megvédik a vétlen szereplők érdekét, amennyiben piacmanipuláció történik.
Ezek a funkciók a bitcoin esetében nem valósulnak meg, mert nincsen gazdája. És bár sokan ezt a tényt ünneplik, hiszen azt látják benne, hogy senki nem szól bele az üzletkötéseikbe. Azonban ez a vélekedés egy masszív félreértésen alapul. A pénzügyi piacokon a központi szereplők jellemzően akkor szólnak bele az ügyletekbe, ha az a szereplők számára hasznos és előnyös. Az, hogy ilyen szereplő nincsen a kriptopénzeknél, azt eredményezi, hogy a piacmanipulátornak semmilyen retorziótól nem kell tartania. Ez pedig minden, csak nem jó hír a kisbefektetők számára.
Sebestyén Géza
Főoldali kép forrása: pixabay.com
“Olajpumpa helyett bitcoin pumpa?” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások letiltva.