A klímaváltozás gazdasági, társadalmi hatásai korunk talán legfontosabb témaköre, így blogunkon is számos írás jelent meg az elmúlt években ezzel kapcsolatban. Írtunk például a lakásárak és a klímaváltozás közötti kapcsolatról, vagy a lakóhelyválasztás és a klíma viszonyáról, illetve bemutattuk a holland jegybank stressztesztjét, amivel a klímaváltozás banki hatásait vizsgálta. Utóbbiban jelentős fókuszt kapott a klímaváltozásra adott policy válaszokból következő, a gazdasági szerkezetben bekövetkező változások banki portfólióra gyakorolt hatása.
Talán kisebb figyelem jutott a klímaváltozásból következő fizikai kockázatok hatásának felmérésére, vagyis a sokasodó természeti katasztrófákból fakadó potenciális veszteségekre. Különösen az Egyesült Államokban egyre szélesebb a szakirodalma ennek a témának:
- Jiang, Li és Qian (2019) például bemutatta, hogy a bankok magasabb kamaton adnak hitelt azoknak a cégeknek, amelyeket a tengerszint emelkedése várhatóan negatívan érint.
- Berman (2019) portfoliómenedzserekkel készített interjúk alapján mutatta be, hogy számos CMBS (Commercial Mortgage-Backed Securities) befektető ellenőrzi, hogy az olyan ingatlanoknak, amelyek hivatalos áradásnak kitett területeken (100-year zone) vannak, van-e árvíz okozta károk ellen biztosítása.
- Duan és Li (2019) pedig azt mutatta meg, hogy az extrém hőmérséklet csökkenti annak valószínűségét, hogy sikeres lesz egy jelzáloghitel igénylés.
Most az Európai Központi Bank által készített stresszteszt alapján látott néhány izgalmas információ napvilágot. A téma fontosságát jelzi, hogy a cikket az EKB alelnöke, Luis De Guindos jegyzi. A stresszteszt alapjául szolgáló adatbázis önmagában is figyelemre méltó, hiszen 4 millió vállalat és 2000 bank adatait vették figyelembe az eurozóna tagországaiban. Ezek egyaránt tartalmaznak pénzügyi- és környezeti hatásokkal kapcsolatos információkat (például károsanyag- kibocsátás a múltban és a jövőben is).
A kutatás célja nem kisebb, mint megmutatni, hogy a klímaváltozás hogyan hat a pénzügyi rendszerre az előttünk álló 30 évben. Ahhoz, hogy átfogó képet tudjanak mutatni, a klímaváltozás gazdasági hatásának mindkét főbb irányát számszerűsítették. Egyfelől megnézték, hogy milyen károk, veszteségek származnak a fizikai kockázatokból. Ez már csak azért is lényeges, mert jelentős eltérések mutatkozhatnak ebben a tekintetben az egyes országok, egyes területek között. Míg Dél-Európában inkább az extrém hőség, a potenciálisan kialakuló erdőtüzek jelenthetnek nagy gondot, Nyugat-Európában inkább a tengerszint emelkedése vagy az áradások okozta károk jelenhetnek meg. Másfelől, ugyancsak vizsgálták a gazdasági átalakulásból származó kockázatokat. A klímavédelem érdekében bevezetett lépések jelentős hatással lehetnek már rövid távon egyes szektorok kilátására. A bányászat például az átalakulás vesztese lehet, ami növekvő költségeket és csökkenő profitot eredményez.
Forrás: EKB
Három forgatókönyv mentén végezték el a vizsgálatot.
- Egy “rendezett átmenet” esetén azt feltételezik, hogy az időben meghozott hatékony lépések eredményeként mérsékelni lehet a globális felmelegedést. Éppen ezért mind a fizikai kockázatok, mind pedig a gazdasági átalakulásból származó problémák visszafogottabbak.
- Ennek ellentéte egy felmelegedő Földdel számoló szcenárió, ahol nincsenek klímavédelmi lépések. Ennek megfelelően a gazdasági átállás költségei elhanyagolhatóak, ugyanakkor a fizikai kockázatokból extrém veszteségek származnak.
- Végül, egy rosszkor megvalósított lépéssorozat potenciális hatásait is vizsgálják a stressztesztben.
Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a rendezett átmenet a legkedvezőbb forgatókönyv. Egy ilyen pályán bár kezdetben nagyok lehetnek az átalakulás költségei, amik a csődvalószínűségeket is növelik, a fizikai károk bekövetkezésének megakadályozása ezt ellensúlyozza. Sőt, közép és hosszú távon ez akkora megtakarítást jelent, ami jócskán felülmúlja a kezdeti költségeket. Ezzel ellentétben a lépések elmaradása miatt kialakuló környezet olyan természeti katasztrófákat hoz magával, amelyek következményei messze meghaladják a policy lépések potenciális költségét. Ennél az iránynál a kései, kevésbé hatékony lépések is jobb eredményt adnak.
A kép tehát egyértelmű. A késlekedés a legrosszabb verzió, lépéskényszerben vagyunk!
Banai Ádám
Hivatkozások:
Berman, M.,D., 2019. Flood risk and structural adaptation of markets: an outline for action. Federal Reserve Bank of San Francisco Community Development Innovation Review, 14 (1) pp. 13-28.
Duan, T. and Li, F. W., 2019. Climate Change Concerns and Mortgage Lending. Working Paper. Available at http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3449696 (accessed 10 July 2020)
Jiang, F., Li, C.W., and Qian, Y., 2019. Can Firms Run Away from Climate-Change Risk? Evidence from the Pricing of Bank Loans. Working Paper.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
“Mi vár ránk 2050 után?” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások letiltva.