A jelenlegi amerikai elnök szinte naponta tudósít a tőzsdeindexekről. Miért nem halljuk az európai vezetőktől ilyen gyakorisággal a DAX vagy a CAC index aktuális értékét?
Miért fontos az amerikai elnöknek a tőzsdeindex állása?
Szerző: Tapaszti Attila
2005-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetemen közgazdászként. Szakmai pályáját 2005-ben az Unicredit bankban nagyvállalati ügyfélmenedzserként kezdte, majd a Takarékbankban folytatta, mint részvényelemző, később, mint kötvény és strukturált termék kereskedő. Jelenlegi munkahelyéhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz 2010-ben csatlakozott devizakereskedőként. 2013 óta vezető portfólió menedzser pozícióban dolgozik a Befektetési főosztályon, amelynek fő feladata az ország devizatartalékának kezelése.
A Libra vajon mi?
A Libra nem más, mint egy globális devizakosár zéró hozamú kripto-ETF-je. Talányosnak és technikainak tűnik ez a mondat, pedig a helyzet ennél egyszerűbb.
Yale-modell: a minimális cél 5-6 százalékos reálhozam
Vajon milyen stratégiát követhet egy olyan befektető, akinek szinte végtelen az időhorizontja, jelentős a hozamcélja, és elég jól tervezhető az éves kifizetési igénye?
Az éghajlatváltozás és a globális kapitalizmus
A klímaváltozás és az egyéb ökológiai veszélyek kezelése, elhárítása nem lehet egydimenziós küzdelem, és várhatóan mélyebb társadalmi és gazdasági átalakítást is megkíván. Vajon összhangba hozható-e a jelenlegi, fogyasztói társadalomra épülő globális kapitalista rendszer az éghajlatváltozás menedzselésével?
“A jó mesterséghez szerencse is kell”
A szerencse és a vagyon, pénzügyi siker egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Ez nem jelenti azt, hogy minden vagyonos szereplő csak a szerencsének köszönheti a pénzügyi sikerét, de az sem igaz, hogy csak és kizárólag egyéni erőfeszítéseinek és tehetségének.
Globális hitelnövekedés: lehet ez egyáltalán máshogy?
A magas adósságállományok kezelése akár technikai kérdésnek is tűnhet, azonban előfordulhat, hogy a jelenlegi status quo mellett a globális gazdasági keretrendszernek nem működési „hibája”, hanem működésének módja a folyamatos, GDP arányos globális adósságszint emelkedés. Vajon elég nagy-e ez az állomány ahhoz, hogy gondoskodjon magáról?
Globalizált kontrollvesztettség a Rodrik trilemma alapján
A globalizáció, a nemzetállam és a demokratikus folyamatok közti ellentmondásokra Dan Rodrik mutatott rá több mint egy évtizede, azóta sokan idézték a Brexit kapcsán is ezen egyszerűsített gondolkodási keretet. A Brexit tárgyalások kiéleződésével, a rettegett határidő közeledésével talán érdemes még egyszer áttekinteni, miről is szól a Rodrik trilemma.
Black mirror: ősi problémák, új tükörképek
Nem csak programozókra, hanem filozófusokra és a filozófiában jártas közgazdászokra is szükség van ahhoz, hogy a technológiai fejlődés káprázatában ne vesszünk el, és idejekorán észrevegyük, ha egy ősi probléma új köntösben jelenik meg előttünk.
Társadalmi és környezeti hatású befektetések, ESG: üres hívószavak vagy szükségszerű változások?
A piaci mechanizmusokba vetett hit, amely szerint a gazdaságban rendelkezésre álló erőforrásokat elegendő a profitra és a kockázatra koncentrálva a piaci visszacsatolások mentén allokálni, már számtalan módon megcáfolásra került. Az ESG a rövid és a hosszú távú optimalizáció közti szakadékon szeretné a szélesebb értékek alapján álló hidat megteremteni.
Az ergodicitás kérdése a befektetési döntésekben, avagy meddig járhat a korsó a kútra? (2. rész)
Nem tűnik bonyolultnak, de soha ne felejtsük: befektetni egyszerű, de nem könnyű.