A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?
Makroökönómia a válság után: viselkedési makroökonómia (1. rész)
Kategória: Elmélettörténet
Makroökönómia a válság után: modellek heterogén ágensekkel
A makroökonómia modellek egyik fő hiányosságának azt tartják, hogy nem veszik figyelembe a gazdasági szereplők heterogenitását, jellemzően reprezentatív szereplők jelenítik meg a háztartási és termelő szektort.
Makroökönómia a válság után: DSGE modellek és a pénzügyi rendszer
A válság után jelentős mennyiségű új DSGE modell született, amelyekben megjennek a pénzügyi közvetítés anomáliái. Azonban a racionális várakozások feltevésének köszönhetően ezeknek a modelleknek továbbra is komoly hiányosságaik vannak.
Makroökönómia a válság után: a racionális várakozások szerepe
A főáramú makromodellekben racionális várakozást feltételeztek a háztartások, vállalatok részéről. Ez a feltételezés azonban nem csak, hogy nincs összhangban a valósággal, feleslegesen el is bonyolítja a modelleket, amelyekből emiatt fontos mechanizmusok maradnak ki.
A piac nem minden, avagy mitől működik jól egy gazdaság?
Mit jelent a gazdasági életben a jó rugózat? Milyen cölöpökön nyugszik a jó gazdaságpolitika? Mi jelenti a legnagyobb fenyegetést az egészséges és emberséges általános rendre? Mi kell a jól működő gazdasághoz, és miben hasonlít a piacgazdaság a demokráciához?
Makroökönómia a válság után: de mi volt a válság előtt?
A 2007-08-as válság után széleskörű volt az igény a pénzügyi és makroökonómiai modellek újragondolására. Az 1930-as évekhez képest azonban sokkal kevésbé radikális fordulat következett be a közgazdasági gondolkodásban.
Akik jogosan haragudhatnak (egyes) közgazdászokra
Bizonyos szakmák a mai napig azzal küzdenek, hogy a közgazdászok két évszázada az „egyéb” kategóriába sorolták őket. És mindez egy téves metafóra miatt.
A Modern Monetáris Elméletről (2. rész)
Az MMT által preferált gazdaságpolitikai eszköz a teljes kapacitáskihasználási cél elérésére a garantált munkaprogramok (job guarantee) bevezetése. A garantált munkaprogrammal az állam közvetlenül teremt hasznos munkahelyeket, amivel árstabilitás mellett képes teljes foglalkoztatást elérni.
A Modern Monetáris Elméletről (1. rész)
A Modern Monetáris Elmélet egyre gyakrabban szerepel a nemzetközi gazdaságpolitikai vitákban. A minap egy kongresszusi szakbizottsági vitában már Jerome Powell Fed elnök véleményét is kérdezték az elméletről, és több más prominens közgazdász is véleményt mondott róla, például a Nobel emlékdíjas Paul Krugman.
Skidelsky Keynes interpretációja: a bizonytalanság mindent visz
Robert Skidelsky „Keynes - A mester visszatér” című könyve 2009-ben, a pénzügyi válság tetőfokán jelent meg. Nem titkolt célja volt, hogy a „Mester” szellemiségének, gondolatainak megidézésével segítséget nyújtson a válságból történő kilábaláshoz.