Economania blog
A közgazdászok legtöbbször az egy főre jutó GDP-vel mérik egy ország fejlettségét. Ezen mutató alapján Japán nagyon lassan növekedett az elmúlt évtizedekben. Ha azonban korrigálunk a korfa változásával, egészen más képet kapunk.
Nem feltétlenül kell feladnia az emberiségnek a gazdasági növekedést azért, hogy 2050-re elérje a kitűzött karbonsemlegességi célt.
A bruttó hazai termék a legmeghatározóbb gazdasági mutató, ennek ellenére korántsem ad teljes körű és objektív képet az országok termelékenységéről és a lakosság jólétéről. Vajon mennyire célravezető egy olyan mutatóra alapozni a nemzetgazdaságok teljesítményének mérését, amely számára a hadászati költekezés pozitív előjelű, a fizetés nélkül végzett házimunka azonban láthatatlan marad?
Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a várva várt gazdasági fordulat, miszerint Kína gazdasága méretében meghaladja az Egyesült Államokét, belátható időn belül nem következik be.
A FIFA által rendezett futball-világbajnokság a világ második legnépszerűbb sporteseménye, több mint 3,3 milliárd nézővel. Ugyanakkor nem csak egy sokakat érdeklő, szórakoztató termékről van szó, hanem hatalmas üzletről is. Felmerül a kérdés, hogy mennyire a gazdag országok eseménye ez, vagy lehetnek sikeresek a kicsi és fejlődő nemzetek csapatai is?
There is empirical evidence of the positive effect of democracy on economic growth, measured in GDP per capita. However, this effect cannot be detected for countries in the Sub-Saharan Africa area. The cause of this can be found in child mortality rates.
Kimutatható, hogy a munkanélküliség növeli a halálozási rátát. Emiatt a járványügyi korlátozások során úgy védünk meg emberi életeket, hogy közben mások életét áldozzuk fel. Megéri-e?
A beszállítói hálózatok a természeti katasztrófák negatív hatásait is közvetítik, és akár fel is erősíthetik. Érdemes ezért végiggondolni, hogy Ciarának a közvetlenül csak alig érintett országokban, így például hazánkban milyen gazdasági következményei lehetnek.
Vajon az egy főre jutó hazai összterméktől leszünk boldogok, vagy más is számít? A gazdaságpolitika céljaira megannyi választ találunk az elmúlt évszázadok meghatározó közgazdászainak írásait lapozgatva.
Vajon az elmúlt néhány negyedév impozáns magyar növekedési adatai mögött egy hosszabb távú kedvező trend húzódik-e meg? Bár a viszonyítási alap megválasztásával sok mindent ki lehet hozni, az elmúlt 6-7 évben egyértelműen az élvonalban vagyunk az EU-ban és a régióban egyaránt.