A kriptopénzek karikás ostora, avagy mit üzen nekünk Danny DeVito a Bitcoin értékével kapcsolatban

Az ellenséges felvásárlásokat bemutató A nagy likvidátor című filmben a Danny DeVito által megformált Lawrence Garfield hatásos beszédben érvel a New England Wire and Cable felszámolása mellett, megsemmisítve a Gregory Peck által vászonra vitt Andrew Jorgenson érzelmes szónoklatának számos kulcspontját (Gregory Peck beszédét itt, Danny DeVitoét pedig itt lehet megtekinteni, de jó szívvel ajánlom a teljes filmet). Jelen írásomban azt vizsgálom, mit üzennek nekünk a legismertebb kriptopénz értékével kapcsolatban a fenti beszédek egyes pontjai.

Dicsőséges múlt

Gregory Peck mondandójának első része a cég eddigi sikereire koncentrál. A vállalat túlélt számos recessziót, egy súlyos depressziót és két világháborút. Valóban, egy vállalkozás válságkezelő képessége komoly értékteremtő tényező lehet. A múlt azonban nem minden esetben korrelál pozitívan a jövővel. Különösen nem jó zsinórmérték a múltbeli teljesítmény, ha befektetési hozamokról beszélünk.

Malkiel (1995) a részvénybe fektető befektetési alapok hozamait vizsgálva nem talált pozitív autokorrelációt az 1980-as években. Barras és szerzőtársai (2010) szerint a konzisztensen túlteljesítő befektetési alapok aránya meglehetősen alacsony. De Bondt és szerzőtársai (1985) kiemelkedően pozitív januári hozamot tudott kimutatni a korábban rosszul teljesítő cégek esetében, valamint több esetben ki tudott mutatni piaci túlreagálást is. A legerősebb bizonyítéka annak, hogy a kiemelkedően pozitív múltbeli árfolyammozgás rossz hír a jövőbeni hozamokkal kapcsolatban az a sokak által, számos helyen és időben igazolt megfigyelés, hogy egy magas értékelési mutató (P/E, P/BV, P/CF – azaz magas jelenbeli ár) alacsony jövőbeni hozamot valószínűsít (lásd például Campbell és Shiller, 2001). Blogunk is tárgyalta annak okait, miért követik sokszor veszteségek a kimagaslóan jó intézményi befektetői hozamokat (lásd itt).

Mégis, a kriptopénzeket kedvelő befektetők egyik leggyakrabban hangoztatott érve a kiemelkedő múltbeli hozam (annak ellenére, hogy 2018-ban már inkább ellentétes mozgásokat figyelhetünk meg). Ez a fentiek alapján is megkérdőjelezhető indok az adott eszközbe fektetés szempontjából. További komoly óvatosságra int az is, hogy a meredeken emelkedő historikus árak befektetési indokként való megjelenése az ármozgás-dinamika okainak megértése és a mozgató faktorok jövőbeni alakulásának előrejelzése nélkül a pénzügyi buborékok tipikus velejárója.

Halotti ima

Gregory Peck azzal is érvel, hogy ha a gazdasági helyzet megváltozik, a jen gyengül, a dollár erősödik, növekednek az infrastrukturális beruházások, akkor a cég újra sikeres lesz és a részvények árfolyama is emelkedni fog. Tekintsünk most el attól, hogy ez a forgatókönyv önmagában sem feltétlenül konzisztens, hiszen a dollár erősödésének negatív hatása van a beruházások mértékére a cégek árbevételének csökkenése miatt, különösen akkor, ha a dollár felértékelődése egy globális recesszió, a tőke biztonságos devizába való menekülése miatt következik be. A gondolatmenettel két ennél komolyabb probléma is van, ahogy erre Danny DeVito is rámutat. Egyrészt a fenti érvelés a csodavárás, a vágyálom tipikus esete. Gregory Peck nem tér ki arra, hogy miért következnének be a fenti események, és mekkora ezen forgatókönyvek esélye. Ennél is nagyobb gond viszont, hogy még ha az is történne, amit Gregory Peck vár, ezek a folyamatok nem járnának pozitív hozadékkal a vállalat számára, hiszen a világ megváltozott. A beruházásoknál új technológiákat alkalmaznának, üvegszálakat és nem a cég által gyártott rézvezetékeket. Lehet, hogy az üzleti környezet jó irányba változik, és az is elképzelhető, hogy az adott cég most ért el a hatékonysága csúcsára, de csak annyira lenne értékes, mint a leghatékonyabb cég, mely karikás ostorokat gyárt – érvel Danny DeVito.

A Bitcoin árának előrejelzéseit olvasva sokszor érezhetjük úgy, hogy Gregory Peck érvelése köszön vissza. Chakib Bouda, a Rambus CTO-ja amellett érvel, hogy ha a biztonsági problémákat orvosolják, akkor a Bitcoint mindenki használni fogja. Iqbal Gandham, az eToro angliai ügyvezető igazgatója ezt azzal egészíti ki, hogy tíz éven belül a Bitcoin válhat a leggyakrabban használt fizetőeszközzé átutalások és fizetések esetében (lásd itt). Tom Lee, a Fundstrat Global Advisors kutatási vezetője szerint a legnépszerűbb kriptovaluta értéke 25.000 USD körül lesz év végére, ennek oka pedig az erős korreláció a feltörekvő piaci részvények és a Bitcoin értéke között (lásd itt). Joe DiPasquale, a BitBull Capital vezérigazgatója szerint a következő 5 évben a BTC ára 10.000 és 100.000 USD között lesz, hiszen a kriptopénzek a jövő eszközei a pénzügyi tranzakciók és értékőrzés tekintetében, mely forradalmat a Bitcoin vezeti (lásd itt). A fenti érvek részben önellentmondásosak, részben a csodavárás kategóriájába illenek, de a legfőbb probléma velük ebben az esetben is ugyanaz; a világ megváltozott, és a Bitcoin nem más, mint egy nagyon modern verziója a karikás ostornak.

Kezdjük a legkönnyebben cáfolható érvekkel. Arról, hogy a Bitcoin esetében a pénzfunkciók nem teljesülnek, nem teljesülhetnek, blogunkon is többször írtunk (itt, itt, itt és itt). Már ez is lehetetlenné teszi, hogy ez a kriptopénz legyen a leggyakrabban használt fizetési eszköz. A Bitcoin elterjedésével kapcsolatos várakozások azonban azért sem teljesülhetnek, mert ezen virtuális valuta másodpercenként 7 átutalás rögzítésére képes (azaz a TPS, a transaction per second esetében 7), miközben a Visa és a Mastercard esetében az elméleti maximum 40.000 TPS körül van, és a tényleges érték is többezer. Azaz a Bitcoin már csak a technológiai korlátai miatt sem képes a tranzakciók egy jelentéktelen hányadánál többet kezelni, így soha nem lesz sem a leggyakrabban, sem pedig mindenki által használt fizetési alternatíva.

A Bitcoin árának a feltörekvő piaci részvények árfolyamával vett korrelációjára alapozni bármilyen érvelést eleve, módszertanilag is hibás. Emlékszem, amikor diákkoromban olvastam egy elemzést arról, hogy az amerikai és a magyar tőzsde milyen erősen mozog együtt. A cikk szerint a két index közötti korreláció 90% feletti volt. A gond azzal az érveléssel pontosan az, ami a fentivel is; befektetői szempontból nem az értékeknek, hanem az értékek megváltozásának, azaz a hozamnak az együttmozgása érdekes. Ha elég hosszú időszakot veszünk alapul, akkor két ár jellegű változó mindenképpen magas korrelációt fog mutatni, hiszen mindkettőnél azt fogjuk látni, hogy az infláció okán a régi értékek alacsonyak, míg a frissek magasak. Azaz a két idősor ugyanakkor alacsony és ugyanakkor magas, tehát pozitívan korrelál. De ez nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanazokon a napokon, ugyanazon időszakokban nőtt volna mindkét változó. Azaz az a tény, hogy mind a Bitcoin, mind pedig a feltörekvő piaci részvények árfolyama alacsonyabb volt régen, mint most, nem jelenti azt, hogy egyszerre fognak emelkedni a jövőben. További gond ezzel az érveléssel, hogy a feltörekvő piaci részvények jövőbeni alakulását ugyanúgy nem látjuk előre, mint a kriptopénzek áralakulását. Azaz még ha a két befektetés hozama között lenne is pozitív korreláció, akkor sem biztos, hogy ez árfolyamemelkedést fog jelenteni bármelyik eszköz esetében. Végül a befektetések hozamai között sztochasztikus, valószínűségi kapcsolat van, azaz még ha a pozitív korreláció mellett az egyik eszköz árfolyama felfelé mozdulna is, mindig van valamekkora esélye annak, hogy a másik befektetés értéke csökken. Egy konkrét célárfolyam megnevezése korrelációs alapon pedig végképp teljes nonszensz.

Az, hogy a jövőben a kriptopénzek lesznek az elsődleges eszközök a pénzügyi tranzakciók és az értékőrzés terén, egy teljesen reális forgatókönyv – bár ez a jövő valószínűleg sokkal később jön majd el, mint azt a legtöbb virtuális valutával foglalkozó szakember és befektető gondolja. Ezt a forradalmat azonban egészen biztosan nem a Bitcoin fogja vezetni, legalábbis ha a volumen vagy a tokenek összértéke alapján határozzuk meg a vezető szerepet. Ennek egyik oka a pénzfukciók, első sorban az értékőrző funkció sérülése. De a legfontosabb érv az, hogy mára a Bitcoin karikás ostorrá vált a kriptopénzek között. Számos kriptopénz TPS értéke magasabb a Bitcoin 7-es értékénél. A Ripple és az IOTA esetében ez 1.500 fölött van, a Stellar esetében 1.000, a Litecoinnál 56, míg az Ethereumnál 25. Egy tranzakció jóváhagyása a Bitcoin esetében 60 percig tart. Ez az idő a Stellarnál 2-5 másodperc, a Ripple esetében 4 másodperc, az Ethereumnál 6 perc, az IOTA esetében pedig 2 perc. És léteznek a Bitcoinnál sokkal jobb kriptopénzek energiahatékonyság és tranzakciós költség tekintetében is. Így bár az elsőséggel járó ismertség egy ideig valószínűleg sok befektetőt fog a Bitcoin felé terelni, a jövő egyértelműen nem ezé a virtuális valutáé lesz. És itt nem a nagyon távoli jövőre kell gondolni. A folyamatok már most szembetűnők. A Bitcoin domináns szerepe eltűnt, akár a tranzakciók számát, akár az aktív számlák számát, akár a medián tranzakciós értéket nézzük.

Sebestyén Géza

Barras, L., Scaillet, O., & Wermers, R. (2010). False discoveries in mutual fund performance: Measuring luck in estimated alphas. The journal of finance, 65(1), 179-216.

Campbell, J. Y., & Shiller, R. J. (2001). Valuation Ratios and the Long-Run Stock Market Outlook: An Update.

De Bondt, W. F., & Thaler, R. (1985). Does the stock market overreact?. The Journal of finance, 40(3), 793-805.

Malkiel, B. G. (1995). Returns from investing in equity mutual funds 1971 to 1991. The Journal of finance, 50(2), 549-572.

Főoldali kép forrása: pixabay.com